Klasszikus

Lencsevég - A Jazz Orchestra of the Concertgebouw és a Budapest Jazz Orchestra koncertje

2004.03.31. 00:00
Ajánlom
A big band és a nyomában fejlődő jazz-nagyzenekari forma örvendetesen növekvő népszerűsége egyértelműen a Budapest Jazz Orchestra működésével függ össze Magyarországon. Míg a hazai jazz repertoárja gyakorlatilag a legfontosabb tengerentúli big band-vezetőknek – Duke Ellingtonnak, Count Basie-nek, Glenn Millernek vagy Benny Goodmannek – a szerzeményei nyomán indult el és alakult ki, maga a big band hangzás, hangszerelés és műfaj utoljára talán a 40-50-es évek tájékán volt annyira aktív itthon, mint most.

Fekete-Kovács Kornél fantasztikus. Kezdetben nem csak az első osztályú trombitást becsültem benne, hanem a nagyon magas színvonalon működő stúdiózenészt is, aki minden hakniban részt vesz, ahova csak hívják, de legyen az akár roma pop vagy gengszter rap, frappáns, tömör és alázatos szólóival szinte mindenben megtalálta a maga aranymetszését. Miután pedig pár év alatt megszerezte a jazz szakma megbecsülését, nem szólókarrierje építésébe fogott, hanem a közösségi zenélésben oldotta fel tudását – végzős Jazztanszakos fúvósokból és néhány remek ritmus-szekciósból 1998-ban életre hívta a saját big bandjét.

A BJO maga is immár komoly háttérrel rendelkezik, tagjai (többek között Schreck Ferenc harsonás vagy Zana Zoltán tenorszaxofonos) egyenként is ismert szólisták. Mindezt latba vetve a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében szervezett hangversenyük szinte minden szempontból fontos állomásnak ígérkezett. A koncert vendégeként a neve alapján is emblematikus Concertgebouw Jazz Orchestrát köszöntötte a közönség, amely csupán két évvel korábban alakult a budapesti társulatnál. Az amszterdami együttes vezetője, Henk Meutgeert a pezsgő hollandiai jazzélet egyik ünnepelt figurája, akinek a mostani koncerten négy kompozíciója is felcsendült.

A Zeneakadémia Nagytermének kettéosztott színpadi elrendezése kellemesen fokozta a közönség amúgy sem elhanyagolható kezdeti izgatottságát, hiszen arra engedett következtetni, hogy a két zenekar talán együtt, közös produkcióban is megszólal. Az esemény persze óhatatlanul is komoly kihívást rejtegetett – mint utóbb kiderült – mindkét együttes számára: érdekes volt az összehasonlítás, amikor a koncert első felében a Meutgeert vezette hollandok, a szünet után pedig a magyarok léptek színpadra (őket a Miskolci Szimfonikus Zenekar zeneigazgatójaként ismert Kovács László vezényelte). Mint utóbb kiderült, hálás és tanulságos a találkozás mindkét zenekar számára, a záró produkció pedig a valóra vált álom: hollandok és magyarok valóban közösen adták elő Meutgeert négytételes jazz-szvitjét (Amsterdam Wedding Ring).

Meutgeertet izgalmas hangszerelőként és lezser zenekarvezetőként ismerhette meg a budapesti közönség, akinek könnyed színpadi jelenlétét csipetnyi humor fűszerezi. Az irányítása alatt megszólaló zenekart technikai korrektség, kiegyensúlyozott dinamikai és pontos ritmikai arányok jellemzik. A Concertgebouw szólistái kedélyesen elszórakoztatták a közönséget – megvolt és el is múlt az amszterdamiak produkciója, nem hagyva maga után mindazt a nagyvonalú és fenséges élményt, amire épp a big band lehet képes és amit pátosz nélkül akár katartikusnak is nevezhetünk. Henk Meutgeert szerzeményei – ide értve a közösen előadott szvitet is – nagyon jól megcsinált, bevált klisékkel tökéletesen összeillesztett darabok, amelyek sokszor kínálnak virtuóz hangszeres megszólalásokat, maradandó élményt ritkán.

Sokkal több poézis rejtőzött a budapestiek zenéjében, a második rész első felében. Remek választás volt Oláh Kálmán háromtételes jazz-versenyét előadni. A zongoraművészt egyszerre virtuóz és lírai stílusáról ismeri az érdeklődő közönség és arról, hogy egyedülálló érzékenységgel képes a jazzben újrafogalmazni olyan szent zenéket, mint Bach Goldberg-variációi vagy gordonkaszvitjei. Ki más írhatna jazz-zenét a Zeneakadémia falai közé? Oláh Kálmán jazz-concertója remekül megszerkesztett kompozíció, amelynek visszafogott, távolról izzó érzelmi színskálája ámulatba ejtett. A darab előadását annak ellenére nem éreztem tökéletesnek, hogy megrendelője három éve maga a Budapest Jazz Orchestra volt. A feszültség nagyon fontos forrása az összetett, pontozott ritmika, amelyet a hollandok bizonyára precízebben adtak volna elő, mint a kissé enervált magyarok. Bár először azt hittem, hogy csupán a terem akusztikai viszonyai tévesztenek meg, ezért a második tétel elején leszaladtam a jobb erkélyről a földszintre. Ám a harmadik tételben visszatérő főtémánál ugyanúgy pontatlanságot tapasztaltam, mint legelőször. A kifejezetten esztétizáló harmóniák szólisztikus kibontásából is hiányzott az igazi odaadás.

A katarzis ezúttal is elmaradt. Kár, gondolhatnánk. De talán épp az apró gyarlóságok tesznek egy produkciót emberközelivé? Erre a kérdésre írás közben aligha lehet választ adni; talán ez az a pont, ahol a kritikus tudománya véget ér, hogy a végső szó a zenészé maradhasson.

(A Jazz Orchestra of the Concertgebouw és a Budapest Jazz Orchestra koncertje - Március 28. 19.30 Zeneakadémia)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A londoni és a New York-i operaház is kirúgta Vittorio Grigolót

„Helytelen és agresszív viselkedése miatt” megválik Vittorio Grigolo olasz tenortól a londoni Royal Opera House és a New York-i Metropolitan Opera.
Klasszikus

Európai diadalútról tért haza a Fesztiválzenekar

Fontos európai turnén van túl Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András. Rezidens zenekarként adtak dupla koncertet a londoni Barbicanben és a hamburgi Elbphilharmonie-ban is, de a kultikus bécsi Musikvereint is kétszer megtöltötték, és Baden-Badenben is koncerteztek.
Színház

Kiállnak Upor László rektorjelölt mellett kollégái és hallgatói 

Több mint nyolcvan színházi dramaturg, és az SZFE Doktori Iskolájának negyven hallgatója állt ki nyilatkozataiban a Színház- és Filmművészeti Egyetem múlt héten megszavazott rektorjelöltje, Upor László dramaturg, fordító és egyetemi tanár szakmai és emberi integritása mellett.
Színház

Mégsem szűnik meg az NKA?

Az EMMI hivatalos közleményt adott ki az állami kulturális támogatások jelentős részét szétosztó Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban megjelent hírekre válaszul.
Zenés színház

Cecilia Bartoli operaigazgató lett

Az olasz operaénekesnő az első nőként veszi át a monte-carlói operaház, a La Salle Garnier vezetését 2023-tól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Európai diadalútról tért haza a Fesztiválzenekar

Fontos európai turnén van túl Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András. Rezidens zenekarként adtak dupla koncertet a londoni Barbicanben és a hamburgi Elbphilharmonie-ban is, de a kultikus bécsi Musikvereint is kétszer megtöltötték, és Baden-Badenben is koncerteztek.
Klasszikus gyász

Elhunyt Meizl Ferenc klarinétművész

Életének 96. évében elhunyt Meizl Ferenc klarinétművész, a Zeneakadémia nyugalmazott tanszékvezető tanára, Bácsbokod díszpolgára.
Klasszikus hír

Kelemen Gáspár nyerte az Országos Koncz János Hegedűversenyt

Kelemen Gáspár nyerte a XVI. Országos Koncz János Hegedűverseny nagydíját, a megmérettetést november 29. és december 1. között rendezték Szombathelyen.
Klasszikus hír

Igor Levit zongoraművész kapja a Nemzetközi Beethoven-díjat

Igor Levit zongoraművész kapja idén a tízezer euróval járó Nemzetközi Beethoven-díjat – jelentette be a Beethoven Akadémia.
Klasszikus virtuózok

A Virtuózok viharos sikert arattak a londoni Covent Gardenben

Magyarország klasszikus zenei tehetségkutatójának hat felfedezettjét látta vendégül a Londoni Magyar Kulturális Központ egy nagyszabású adventi koncerten.