Klasszikus

Lencsevég – Miles Davis önéletrajza

2004.10.08. 00:00
Ajánlom
Jazz-legendákról megörökített elképesztő történetek, oltári dumák és hatalmas poénok teszik lebilincselően olvasmányossá minden idők legnagyobb trombitásának önvallomását.

Davis leírja, hogyan vállalta első példaképének, a súlyosan drogfüggő, mániás depressziós, de utolérhetetlen művész Charlie Parkernek kényszerű támogatását éveken át. Kvártélyt adott neki, pénzzel támogatta, cserébe azért az elképesztő szellemi és zenei inspirációért, amit éveken át estéről estére kapott tőle. Leírja, hogy játszotta akár a kifutófiút is olyan hatalmas „spílerek” kedvéért, mint Dizzy Gillespie, Thelonius Monk és mások. Aztán később hogyan köszöntek neki csókolomot olyan mai félistenek, mint Herbie Hancock, John McLaughlin vagy a pár éve elhunyt dobos, Tony Williams. A fiatal Wayne Shorter eleinte nem volt hajlandó tegezni Davist, amikor a csapatba került, turné során olykor bekopogott a szállodai szobájába, átnyújtott egy darab kottapapírt egy friss kompozícióval „Mr. Davis”-nek, majd eliszkolt vissza a saját szobájába.

A könyv nem csak a jazz egyik legnagyobb hatású művészének vallomása, hanem igazi enciklopédiája is mintegy négy évtized amerikai és európai jazztörténetének. Hihetetlen gazdag adattárról van szó, amelyben a korszak szinte minden fontosabb zenésze említést nyer – ami nem csoda, hiszen ezekkel vagy „csak” közösen játszott Davis, vagy egyenesen ő választotta ki őket. Az ő zenekaraiban szereztek szélesebb elismertséget olyan zenészek, mint a már említett Hancock vagy Williams, John McLaughlin, Chick Corea, Joe Zawinul, John Scofield, Dave Holland, Jack DeJohnette és még nagyon sokan mások.

A könyvből nem csak ezekről a mai zenészekről tudunk meg értékes információkat, nem csak az ő életük, zenei karrierjük indulásáról értesülünk: mindennek az elmesélése, a hozzájuk való viszony Davis személyiségének nagyon értékes jegyeit is megeleveníti. Davis számára mindig a zenei szempontok képezték a legfontosabb prioritást, a tehetség, a képzettség és az intuíció jelenléte határozta meg viszonyát egy-egy másik zenészhez. Ismert például az a történet, hogy Davis rossz néven vette, ha a zenészei elhozták a koncertekre feleségüket, barátnőjüket. A higgadt játékot ugyanis mindig vagánykodás, merész nagyzolás váltotta föl, a zenészek túl nagyot akartak villantani, ha az első sorban ott ültek a nők. A mai napig nagyon sokszor lehet hallani félig cinikus, félig sértett anekdotákat Davis arroganciájáról, öntörvényűségéről. Vele egykorú, világsztár zenészeket tudott két szóval porig alázni, ám a megalázottság, az ismeretlenség, a meg nem értettség homályos érzése neki is osztályrésze maradt egészen a halálát megelőző pár hónapig. Ennek hátterében részben nem titkoltan a bőrszín alapján történő megkülönböztetettség állt. Meglepő objektivitással elevenedik meg Davis több súlyos incidense a New York-i rendőrökkel. Polgárjogi méreteket öltő harca a fehér elit sznobizmusával. „A sofőröm mondta, hogy maga milyen tehetségesen énekel” – így intézte hozzá végzetes elszólását egy hölgy, méghozzá nem kisebb rangú eseményen, mint Ray Charles születésnapi partiján, amelyet maga az amerikai elnök rendezett a Fehér Házban. Ennek és még sok más szarkasztikus történetnek ellenére hamis az a hiedelem Davisszel kapcsolatosan, hogy diszkriminálta a fehér zenészeket.

A könyv nyelvezete tele van tűzdelve a mesélő-beszélő Davis, a saját emlékeire, élményeire, művészi vívmányaira folyamatosan visszatekintő, reflektáló zenész kiszólásaival, profán, olykor szókimondó stílusával. Ezek az angol eredetiben – szigorú szándékossággal – benne maradtak. A magyar fordítás – Szentgyörgyi József munkája – pedig nagyon sikeres érzékletességgel adja vissza őket, amitől a szöveg hitelessé, életszagúvá válik, a beszédszerű megfogalmazás pedig erős lendületet kölcsönöz neki.

A könyv remek függelékkel van kiegészítve, amelynek egy része Simon Géza Gábor alapos munkáját dicséri: teljes körű névmutató hangsúlyozza a könyv enciklopédikus jellegét, a kiadott CD-k teljességet megcélzó jegyzéke pedig azok számára értékes segítség, akik a könyv lapjairól szerzett élményeket Davis sorlemezeinek hallgatásával akarják teljessé tenni.

(Miles Davis – Quincy Troupe: Miles; Park kiadó, Budapest, 2004., 409 oldal)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallange. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.
Klasszikus óbudai danubia zenekar

Baráth Emőke és az Óbudai Danubia koncertjét közvetítjük élőben

Pénteken este Händel műveiből ad koncertet a világszerte ismert magyar énekesnő az ÓDZ kíséretével. Ha nem tud ott lenni a BMC-ben, kövesse az eseményt a Fidelio Facebook oldalán.
Klasszikus magazin

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.
Klasszikus ajánló

Könnyed kortárs kalandok az Óbudai Társaskörben

A Budapest Saxophone Quartet szaxofonosaival folytatódik a kortárszenei sorozat, először ad magyar nyelvű sanzonestet Szilágyi Enikő, lesz filmvetítés, visszatérnek Seress Rezső-slágerei, nem maradnak el az operarészletek, lesz medley és mashup – az Óbudai Társaskör februári kínálatából szemezgettünk.
Klasszikus ajánló

Berlioz ritkán hallható brácsaversenyét adja elő Szűcs Máté

A Harold Itáliában is elhangzik a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén, amelyet a Müpa után a Pesti Vigadóban is megismétel az együttes.