Klasszikus

Lendvay József: „A prímás dolga az is, hogy virtuóz legyen”

2019.02.26. 09:35
Ajánlom
Március 9-én a Liszt Ferenc Kamarazenekarral lép fel a Zeneakadémián Lendvay József hegedűművész, a virtuóz repertoár egyik legszakavatottabb tolmácsolója, aki annak idején elnyerte a Paganini-díjat is. Cigányzene és virtuozitás is szóba került beszélgetésünkben.

Nem először szólistája a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak. Milyen viszonyt ápol az együttessel?

Szerencsés helyzetben vagyok, hogy tulajdonképpen állandóan olyan dolgokat, projekteket vállalok csak el, amiket szeretek. Ha valami nem tetszik, azt nem csinálom. A Liszt Ferenc Kamarazenekarral való kapcsolatom többrétegű, hiszen egyrészt régi barátok, kollégák ülnek az együttesben, akikkel együtt töltöttem a gyerekkoromat, másrészt ehhez hozzájön még az is, hogy gyerekkorom óta felnézek a Liszt Ferenc Kamarazenekarra. Valóban, több koncerten játszottunk már együtt különböző műveket és mindig öröm velük játszani. Az pedig csak hab a tortán, ha Budapesten, ráadásul a Zeneakadémia nagytermében koncertezhetünk együtt, szóval nagyon várom ezt a legközelebbi találkozást.  

A zenekari munka, a koncertmesterség sem ismeretlen tevékenység az ön számára a Nemzetek Zenekarában folytatott munkája miatt. Nyilván ez egy másabb szerepkör, mint szólistának lenni. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó koncertmesternek, illetve egy jó szólistának? Milyen jellegű az egyik, illetve a másik felelőssége?

Mint minden más szakmában, itt is fontos az, hogy jó legyen a légkör a csapatban, az együttesben. Mivel közösen hozunk létre zenét, azt közösen adjuk át a közönségnek, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy mindenki ugyanazért a célért dolgozzon és nagyon szeresse a zenét. Ez teljesen kortalan, hiszen fiatal tanulókkal is ugyanúgy lehet jó koncerteket csinálni, mint profikkal. Sőt, néha arra is van példa, hogy túl profiknál megszűnik a zene szeretete, aminek köszönhetően kevésbé lesz jó a közös munka.

A szólista általában a karmesterrel dolgozik együtt, és ha megfelelő az együttműködés, akkor az nagyon gyümölcsöző tud lenni, de ha nincs karmester, akkor ezek a feladatok a koncertmesterre hárulnak. Azonban még ezen belül is más feladat egy nagyzenekarban koncertmesterkedni – hiszen több dologra kell figyelni –, mint egy kamarazenekarban, de nagyon lényeges az egymásra figyelés.

A szólistának ezzel szemben kicsit szabadabb az élete, de én például csinálom ezt is, azt is, mert nagyon szeretem.

Saint-Saëns és Waxman virtuóz slágerdarabjai szólalnak meg a műsorban, valamint Weiner I. Divertimentója kissé átdolgozva. Hogyan alakult ki a közös műsor, illetve mit jelent a Weiner-divertimentónál a társszerzőség?

A Waxmant nagyon ritkán játsszák, illetve amikor játsszák, akkor is inkább csak zongorával szokták, maximum szimfonikus zenekarral. A kamarazenekari változat egy eredeti verzió, amely Waxman unokájának a birtokában van. Nagyon vigyáznak rá, nehéz megszerezni a mű kottáját, de úgy tűnik, nekünk sikerült. Szerintem különleges színfoltja lesz a hangversenynek.

A Weiner esetében a társszerző kifejezés azért kicsit erős: az erdélyi népzene inspirálta Weinert, így ezt az inspirációt szeretnénk mi is valahogyan a jelenbe visszahozni, vagyis úgy tenni, mintha nem egy komponált művet játszanánk, ami stilizált táncokat tartalmaz, hanem jobban hangsúlyozni magát a stílust. Az előadás során a dolgok átszervezése nem igazán bonyolult, mindössze annyit fogunk csinálni, hogy az első hegedű szekcióját átültettük szóló hegedűre. Amúgy számos verziója van a darabnak, hiszen többek között hallottam már kvartetten, kamarazenekaron is, de így, prímással és kamarazenekar kísérettel még nem igazán hangzott el.

Ha jól értem, akkor népiesebb, improvizatívabb lesz a szóló anyag?

Valahogy úgy: táncosabbak, hegyesebbek lesznek a ritmusok, de ezek inkább díszítések lesznek, az eredeti kottaképhez hűek maradunk. Átiratnak nem mondhatjuk.

József-Lendvay

Lendvay József

Híres cigányzenész családból származik, klasszikus zenei képzettséget kapott, de úgy tűnik, ez a két stílus jól megfér a művészetében, sőt közel áll Önhöz a népzene és a világzene is. Mi az, amit, a cigányzenei örökség hozzátesz a klasszikusokhoz, illetve fordítva? 

Azt hiszem, hogy a cigányzene eléggé tág fogalom, hiszen majdnem minden országban más a cigányok zenéje, az ország mindig kicsit alakít a stíluson. Ami összeköti ezt az egészet, az az elhivatottság, illetve az, hogy sok mondanivalója van ennek a muzsikának, egy igazán érdekes életérzést tud adni. Ez a fajta előadásmód ráadásul valahol beleivódott a lelkünkbe. Mint minden népzenének, különleges technikai megoldásai vannak, gondoljunk csak az ír népzenére, az amerikai grasshopperre vagy akár a román népzenére. Fantasztikus technikai elemeket használ a cigányzene is, amiket nagyon jól lehet használni a klasszikus zenében is.

Népzenei ismereteim alapján feltételezem, itt is más a vonókezelés, a hegedűtartás.

Természetesen, de maga a zenei anyag sem kívánja meg a tökéletes tartást, a klasszikus zenében viszont elengedhetetlen, hogy mintegy akadémikusan megtervezett módon, pontosan fogják és használják a vonót és a hegedűt.

Neve szinte összeforrott a virtuóz szerzőkkel, zenékkel, különösen Paganini művészetével. Hogyan viszonyul ehhez a repertoárhoz?

Engem ezek már gyerekkoromban nagyon vonzottak, mindig is szerettem ezekkel a zenékkel foglalkozni és mindig is felnéztem erre a fajta zsonglőrszerű hegedűhasználatra.

De a cigányzene is nagyon hasonló, hiszen a prímás dolga is az, hogy hangszerkezelése igen virtuóz legyen. Természetesen játszom sok minden mást is, csak az emberek szeretnek kapni egy-két ismert darabot ebből a repertoárból.

Prom55_CR_BBCChrisChristodoulou_3-074508.jpg

Apja és fia: ifj. Lendvay József és Lendvai Csócsi József a Fesztiválzenekarral és Fischer Ivánnal (Fotó/Forrás: Chris Chistodoulou / BBC)

Gyakran szokták a virtuóz darabokra mondani, hogy üresek és magamutogatók. Ön mit gondol erről?

Az üresség az előadásmódból jöhet.

A „magamutogatót” nem tudom értelmezni, hiszen a szólistának ez az eltorzult én-tudata valahol szükséges. Nem magamutogatás, hanem inkább a másnak mutatás lehet érdekes. A mutatványok mindig izgalmasak. 

Németországban él, de szerencsére itthon is hallhatjuk időnként. Bár átlagos napról egy zenész életében nem beszélhetünk, mégis mostanában mik a fókuszpontok az életében a feladatok, illetve a repertoár tekintetében? És milyen gyakran sikerül hazalátogatni?

Próbálok jönni, amilyen gyakran lehet. Zenei tekintetben pedig valóban sokféle dolog történik az életemben, és természetesen ezek közül mindig a legközelebbi a legfontosabb.

Tanítani is szokott?

Sokan szeretnék, hogy tanítsak, ez igazából most kezdődik az életemben, de nekem is van három gyerekem, így nem olyan egyszerű még a tanításra is időt szakítani, de természetesen megpróbálok.

A koncertre a Zeneakadémia oldalán vásárolhat jegyet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.
Klasszikus magazin

6 zenemű, amely kapudrog lehet Krzysztof Pendereckihez

86 éves korában elhunyt Krzysztof Penderecki, akit kétségkívül a II. világháború utáni zeneszerzők élvonalában kell emlegetnünk. Sokan talán hallották már a nevét, de kevesebben ismerik a zenéjét – számukra ismert és kevéssé ismert, hosszabb és rövidebb művekből válogattunk.