A zeneszerző műveit sorra játsszák a legnagyobb zenekarok, köztük a New York-i Filharmonikusok, a Tokyo-i Filharmonikusok és válogatott német zenekarok Bambergben, Drezdában és Stuttgartban, kórusműveit bemutatta már a St. Paul's Cathedral Boys Choir és a bécsi Arnold Schönberg Kórus is, olyan szólisták közreműködésével, mint Gidon Kremer, Leonidas Kavakos, Hilary Hahn, Vadim Gluzman, Alisa Weilerstein, Ani Aznavoorian, és Kim Kashkashian.

Auerbach sikerét további alkotói tevékenységek koronázzák. Míg az est folyamán két szerzeményével, zongoristaként pedig a közrefogott Mozart d-moll zongoraversenyével mutatkozik be, érdemes tudni róla, hogy egyben többkötetes költő-író és vizuális művész is egyben. Versei eredeti hazájában, Oroszországban a kötelező tananyag részét képezik. Külön figyelmet érdemel az Auerbach által sokszor használt hangszer, a theremin, ami a zenekar fölött kicsengő szólamként jelenik meg a harmadik és utolsó tételben a legnagyobb hatással. A koncerten - az egyébként szintén zeneszerző - Carolina Eyck szólaltatja meg a hangszert.

A theremint 1919-ben találta fel Lev Tyermen orosz fizikus. Különlegessége, hogy ez az első olyan hangszer, amit pusztán gesztusokkal lehet megszólaltatni, anélkül, hogy a zenész magát a hangszert megérintené. Felépítése egyszerű: két egymáshoz közeli rezgésszámra hangolt rádiófrekvenciás oszcillátor és egy antenna alkotja. A két jel interferenciája, a hallható hang frekvenciatartományába eső lebegése hozza létre az elektromos jelet, amely erősítőn keresztül jut a hangszórókhoz, zenei hangot eredményezve. A thereminen úgy lehet zenélni, hogy a zenész a kezeit mozgatja a két antenna körül, az egyikkel a hang frekvenciáját (magasságát), a másikkal amplitudóját (a hangerőt) szabályozza.

Kérdésünk: Mivel szólaltatható meg a theremin?

A helyesen válaszolók közül öten partnerükkel ellátogathatnak az október 11-i koncertre.