Egyik keresztnevét keresztapja, Georg Philipp Telemann után kapja. Kilencesztendős, amikor a lipcsei Szent Tamás-templomhoz tartozó iskolába kerül. Felcseperedvén e városban, a jogon folytatja tanulmányait, bár arról, hogy kiváló komponista - mi más is lehetne ilyen családi háttérrel - mindenki meg van győződve. Barátai között tudhatta azt a Gotthold Lessinget, aki orvostanhallgatókét hallhatta Emmanuel édesapjának kantátáit vasárnap délelőttönként. Lipcsében már ekkor is művelt volt majd minden polgára" - ahogy később Goethe fogalmazott.
Az egyik leghíresebb és legtöbbször játszott a BWV 140-es, melynek középpontjában az Énekek éneke áll - talán ezért is oly örömtől sugárzó -, és amely nyitótétele volumenével emelkedik ki Bach korálkantáta-nyitótételei közül. Az akár még erotikusnak is mondható harmadik tételén, mely a Lélek és Jézus duettje, nyomott hagyott, hogy Bach nem sokkal műve születése előtt ruccant át Drezdába, meghallgatni Hasse nagyszerű Cleofide című operáját. A rendkívül népszerű negyedik, a központi korál-tételt már maga Bach is átírta orgonára. Mátyás István karácsonyi koncertjén Max Reger két olyan darabja lesz hallható, amely ugyanazt a koráldallamot használja, mint Bach műve.
Lessing mind Berlinben, mind Hamburgban hű társa maradt az inkább tollforgatókkal, mint zenészekkel barátkozó legtehetségesebb Bach fiúnak. A mindkettőjükre jellemző tulajdonságok - egyenesség, kérlelhetetlenség, emberségesség - életművükön is nyomot hagytak.
Carl Philipp szonátái és teoretikus műve A billentyűs játék igazi művészetéről (Versuch über die wahre Art, das Clavier zu spielen) miatt a kor legnagyobb hatású komponistája és billentyűse lett. 1755-ös orgonaversenye - G-dúr concerto - három tételének középső tétele a legkidolgozottabb: a megejtően szép Largo. E műnél nem sokkal korábban születik Händel versenyműve. Händel orgonaversenyeit az angol nyelvű oratóriumok kiegészítéseképpen írta. Először 1735-ben határozott úgy, hogy megtámogatja saját hangszeres játékával az énekesek virtuozitását. Szinte minden orgonaversenye mellé odatehető tehát egy oratórium: a kivétel éppen a harmadik ciklus, mely posztumusz jelent meg, 1761-ben, s alkalmi darabokat tartalmaz. A B-dúr concerto abból a szempontból is más, hogy a korábbi művek eljátszhatók csembalón, míg e darab kifejezetten pedált igényel: a hatalmas chaconne szinte szorongatja az első két tételt.
Mátyás István koncertjének ékköve lehet a 19. század egyik legnagyobb orgonistájának, César Francknak tucatnyi jelentős orgonaműve közé tartozó cantabiléja, a Trois Pièces pour le Grand Orgue darabja, melyet nem nehéz a Lessinget és a Bach fiút összekötő tulajdonságok miatt - tisztaság, kérlelhetetlenség - abszolút ide, e pódiumra, és a szent éjhez tartozónak érezni. A koncertről hazatérvén, ha tehetjük, lapozzuk fel Lessing drámáját, a Bölcs Náthánt. Azt nem állítom, hogy végső igazságok birtokába jutunk, de azt igen, hogy megérezhetjük, mit követelnek meg tőlünk a remekművek, és azt is, mit a közelgő ünnep.
Mátyás István karácsonyi orgonaestje
2011. december 22. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Közreműködik: Budapesti Vonósok Kamarazenekara (műv.vez.:Botvay Károly)
Hangversenymester: Bánfalvi Béla
Händel: B-dúr concerto, op. 7/1 (1. Andante, 2. Largo e piano, 3. Bourrée: Allegro)
César Franck: Cantabile (1878)
Reger: Wachet auf, ruft uns die Stimme, op. 135a/25; Wachet auf, ruft uns die Stimme, op. 52/2
Bach: Esz-dúr prelúdium és fúga, BWV 552
Ph. E. Bach: G-dúr concerto, Wq 34
hírlevél
