Klasszikus

Lesz-e Zene Csarnoka?

2004.05.12. 00:00
Ajánlom
Az egykori Párisi Nagyáruház, ismertebb nevén Divatcsarnok kulturális célú hasznosítása ügyében az ígéretek szerint e hónapban várható végérvényes döntés. A számtalan elképzelés közül jelenleg már csak két komoly koncepció áll versenyben egymással: az építészszakma Magyar Építészeti Múzeumot akar az Andrássy úti épületből, a muzsikusok viszont a Zene Csarnokát szeretnék ott létrehozni.

A Magyar Építészművészek Szövetsége az elmúlt hónapokban számos nyilvános fórumon vázolta elképzeléseit (lapunk is több ízben beszámolt róla), a Zene Csarnokát megvalósítani szándékozók viszont eddig nem nyilatkoztak. Gőz László, a zenészek koncepcióját kidolgozó és képviselő Budapest Music Center vezetője most lapunknak mégis hajlandó volt beszélni.

Az általuk elképzelt Zene Csarnokában három koncerthelyiség lenne: a XX. század előtti klasszikus művek bemutatására alkalmas, patinás Lotz Terem, a felette lévő, kortárs zenére kiváló kamaraterem és a földszinti dzsesszklub. Emellett az épületben valóban helyet kapna a Lónyay utcában már jelenleg is létező Kortárs Zenei Központ, de itt működne az adott műfajok népszerűsítését elősegítő Jazz Pont és Világzene Pont, valamint a zenei élet meghatározó szakmai szervezetei, például a Magyar Zenei Tanács és a Magyar Zeneszerzők Egyesülete. A tervek szerint ideköltözne a világhírű Eötvös Intézet is, és velük, illetve a Zeneakadémiával együttműködve Gőz László kurzusközpontot képzel az épületbe. Mivel a házban elhangzó koncerteket érdemes lesz rögzíteni, ezért a Zene Csarnokában egy korszerű stúdiót is kialakítanának.

Az 1911-es épületre később épített hatodik emeletet – a korábban közéttermet – szeretnék visszabontani, és ott a téli időszakban – miként régen – korcsolyapályát működtetni, nyáron pedig amolyan sétány lenne, kis cukrászdával és fagylaltozóval. Mivel onnan gyönyörű a kilátás a Gellért-hegyre, illetve egész Pestre, így vélhetően olyanokat is vonzhat, akik egyébként be sem tennék a lábukat a Zene Csarnokába. A földszinten egy jegyiroda, egy étterem és kávéház üzemelne, egy szinttel feljebb pedig a főként kottákat és CD-ket kínáló zeneműbolt. A második emeleten kapna helyet a korábban a Magyar Zenei Tanács kezelésében lévő zenei könyvtár, amely jelenleg több mint hétezer könyvet és folyóiratot, huszonháromezer kottát, mintegy hatezer nagylemezt és 1700 CD-t tartalmaz.

És hogy mindezt mennyiből lehetne megvalósítani? A várható egymilliárd forintos minisztériumi támogatás mellett (az ingatlan tulajdonosa az állam maradna) ők mint tartós bérlők közel 500 millió forint magántőkét vonnának be. A kizárólag központi támogatásban gondolkodó építészekkel szemben ráadásul ők működési költséget sem kérnének a minisztériumtól.

Hogy a BMC általában nem beszél a levegőbe, azt fennállása nyolc éve alatt többször is bizonyította. 1996 óta közel 100 klasszikus, kortárs és dzsesszkoncertet szerveztek, bő száz – köztük több díjnyertes – lemezt adtak ki. Nyilvános internetes adatbázisukban több ezer kortárs mű, zeneművész, zenekar érhető el. Az idei MIDEM–Classicra pedig létrehozták azt a Magyar Zenei Pavilont, ami kicsiben tulajdonképpen magában hordozza a Zene Csarnoka koncepcióját. Olyan „interaktív installáció”, ahol az érdeklődők nemcsak megnézhették és meghallgathatták a magyar zenei felvételeket, de az információs oszlopokon az adott darabbal kapcsolatban bármilyen információ – a zeneszerző rövid életrajzától a hangszer-összeállításig – azonnal lekérdezhető.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.
Klasszikus hír

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.