Klasszikus

Lesz-e Zene Csarnoka?

2004.05.12. 00:00
Ajánlom
Az egykori Párisi Nagyáruház, ismertebb nevén Divatcsarnok kulturális célú hasznosítása ügyében az ígéretek szerint e hónapban várható végérvényes döntés. A számtalan elképzelés közül jelenleg már csak két komoly koncepció áll versenyben egymással: az építészszakma Magyar Építészeti Múzeumot akar az Andrássy úti épületből, a muzsikusok viszont a Zene Csarnokát szeretnék ott létrehozni.

A Magyar Építészművészek Szövetsége az elmúlt hónapokban számos nyilvános fórumon vázolta elképzeléseit (lapunk is több ízben beszámolt róla), a Zene Csarnokát megvalósítani szándékozók viszont eddig nem nyilatkoztak. Gőz László, a zenészek koncepcióját kidolgozó és képviselő Budapest Music Center vezetője most lapunknak mégis hajlandó volt beszélni.

Az általuk elképzelt Zene Csarnokában három koncerthelyiség lenne: a XX. század előtti klasszikus művek bemutatására alkalmas, patinás Lotz Terem, a felette lévő, kortárs zenére kiváló kamaraterem és a földszinti dzsesszklub. Emellett az épületben valóban helyet kapna a Lónyay utcában már jelenleg is létező Kortárs Zenei Központ, de itt működne az adott műfajok népszerűsítését elősegítő Jazz Pont és Világzene Pont, valamint a zenei élet meghatározó szakmai szervezetei, például a Magyar Zenei Tanács és a Magyar Zeneszerzők Egyesülete. A tervek szerint ideköltözne a világhírű Eötvös Intézet is, és velük, illetve a Zeneakadémiával együttműködve Gőz László kurzusközpontot képzel az épületbe. Mivel a házban elhangzó koncerteket érdemes lesz rögzíteni, ezért a Zene Csarnokában egy korszerű stúdiót is kialakítanának.

Az 1911-es épületre később épített hatodik emeletet – a korábban közéttermet – szeretnék visszabontani, és ott a téli időszakban – miként régen – korcsolyapályát működtetni, nyáron pedig amolyan sétány lenne, kis cukrászdával és fagylaltozóval. Mivel onnan gyönyörű a kilátás a Gellért-hegyre, illetve egész Pestre, így vélhetően olyanokat is vonzhat, akik egyébként be sem tennék a lábukat a Zene Csarnokába. A földszinten egy jegyiroda, egy étterem és kávéház üzemelne, egy szinttel feljebb pedig a főként kottákat és CD-ket kínáló zeneműbolt. A második emeleten kapna helyet a korábban a Magyar Zenei Tanács kezelésében lévő zenei könyvtár, amely jelenleg több mint hétezer könyvet és folyóiratot, huszonháromezer kottát, mintegy hatezer nagylemezt és 1700 CD-t tartalmaz.

És hogy mindezt mennyiből lehetne megvalósítani? A várható egymilliárd forintos minisztériumi támogatás mellett (az ingatlan tulajdonosa az állam maradna) ők mint tartós bérlők közel 500 millió forint magántőkét vonnának be. A kizárólag központi támogatásban gondolkodó építészekkel szemben ráadásul ők működési költséget sem kérnének a minisztériumtól.

Hogy a BMC általában nem beszél a levegőbe, azt fennállása nyolc éve alatt többször is bizonyította. 1996 óta közel 100 klasszikus, kortárs és dzsesszkoncertet szerveztek, bő száz – köztük több díjnyertes – lemezt adtak ki. Nyilvános internetes adatbázisukban több ezer kortárs mű, zeneművész, zenekar érhető el. Az idei MIDEM–Classicra pedig létrehozták azt a Magyar Zenei Pavilont, ami kicsiben tulajdonképpen magában hordozza a Zene Csarnoka koncepcióját. Olyan „interaktív installáció”, ahol az érdeklődők nemcsak megnézhették és meghallgathatták a magyar zenei felvételeket, de az információs oszlopokon az adott darabbal kapcsolatban bármilyen információ – a zeneszerző rövid életrajzától a hangszer-összeállításig – azonnal lekérdezhető.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallange. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.
Klasszikus óbudai danubia zenekar

Baráth Emőke és az Óbudai Danubia koncertjét közvetítjük élőben

Pénteken este Händel műveiből ad koncertet a világszerte ismert magyar énekesnő az ÓDZ kíséretével. Ha nem tud ott lenni a BMC-ben, kövesse az eseményt a Fidelio Facebook oldalán.
Klasszikus magazin

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.
Klasszikus ajánló

Könnyed kortárs kalandok az Óbudai Társaskörben

A Budapest Saxophone Quartet szaxofonosaival folytatódik a kortárszenei sorozat, először ad magyar nyelvű sanzonestet Szilágyi Enikő, lesz filmvetítés, visszatérnek Seress Rezső-slágerei, nem maradnak el az operarészletek, lesz medley és mashup – az Óbudai Társaskör februári kínálatából szemezgettünk.
Klasszikus ajánló

Berlioz ritkán hallható brácsaversenyét adja elő Szűcs Máté

A Harold Itáliában is elhangzik a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén, amelyet a Müpa után a Pesti Vigadóban is megismétel az együttes.