Klasszikus

Leszállóágban a zeneoktatás?

2010.12.07. 07:48
Ajánlom
Zenei nagyhatalomnak tudhattuk magunkat, ám a dicső státusok is megszűnhetnek, amennyiben nem törődnek a fenntartásukkal.

Ha nem igyekszünk feléleszteni a régebben talán már untig emlegetett Kodály-módszert, akkor lassan a japánoktól vagy a németektől kell visszatanulnunk a fortélyokat. Pedig egy korabeli kutatás szerint a hajdani ének-zenei oktatás a diákok intelligenciáját és ezzel összefüggésben szocializációját is fejlesztette.

Feléleszteni a Kodály-módszert? De hiszen vannak énektagozatos osztályok, és működnek zeneiskolák, részt lehet venni hangszeres oktatásban! Csakhogy...

A gyermeküknek általános iskolát választó szülők manapság inkább a sok intézmény által ígért idegen nyelvi képzést részesítik előnyben. Az ének-zenei osztályokban hangszeres oktatást nem mer kötelezővé tenni az iskolavezetés, nehogy a megemelkedett követelmények nyomán elnéptelenedjen a tagozat. Ha valaki mégis olyan különc, hogy a divatos küzdősportok, hiphoptanfolyamok vagy a tengerentúlról importált tanulásmódszertani kurzusok helyett-mellett hegedülni, zongorázni, gitározni (és sorolhatnánk a hangszereket) szeretne tanulni különóra keretében, akkor egyre emelkedő tandíjakra számíthat, mivel az országos átlag szerinti csökkenő érdeklődés a támogatások szűkítését vonta maga után. Valójában a zenetanárok zöme is szívesebben "szakosodik" a muzsikusnak készülő elit növendékekre, semmint a hobbiból muzsikálókra. Figyelmen kívül hagyják a logikát: minél szűkebb körből jönnek a tanítványok, annál kisebb az esély lappangó tehetség felfedezésére.

Ezt támasztják alá Laczó Zoltán szavai, aki a Zeneakadémián négy évtizedig zenepedagógiát és -pszichológiát oktatott, mert miután orgonista karrierje sérülés következtében derékba tört, kevesellte a karvezetés szakot, elvégezte a pszichológiai fakultást is. Később csatlakozott az intenzív zenei nevelés képességfejlesztő, személyiségformáló hatását és szociológiai vonatkozásait vizsgálókhoz. Az efféle kutatásokat ösztönözte, hogy már a zenei tagozatok indulását követő harmadik évben feltűnt: az oda járó gyerekek egy csomó más feladatot is jobban teljesítenek társaiknál.

A nemzetközi zenepszichológiai úttörőjének, Carl Seashore-nak a módszeréből indult ki Laczó Zoltán. Az amerikai tudós a múlt század elején a világszerte kiválasztott húszezer kísérleti alany adatai alapján életkori sávok szerint zenei felkészültségi átlagot állított fel. A magyar eredmények kimutatására Laczó Zoltán három olyan fővárosi iskolát szemelt ki, amelyekben volt ének-zenei tagozat: egy lágymányosit, egy VI. kerületit és egyet az Ikarus gyár munkáskörnyezetéből. Arra jutott, hogy a normál osztályokban a diákok vagy nem érik el a Seashore-átlagot, vagy éppen csak megütik azt a mércét. A zenei osztályok azonban több Seashore-évvel előbbre jártak korosztályuk nemzetközi képviselőinél.

Azt is vizsgálta a kutató, hogy milyen környezetből kerültek ki az alanyai, tudniillik egy szociálpszichológiai tétel szerint az intelligencia fejlődése nemcsak biológiai érés eredménye, hanem környezeti hatások folyománya is. A meglepetés az volt, hogy a munkáskerületben levő iskolában a felső tagozatos zeneisek lehagyták a másik két kerület zeneiseinek teljesítményét.

"Önök nem is sejtik, milyen marsallbot van a kezükben!" - mondta egykor Mérei Ferenc, amikor egy ízben megmutatta neki kísérlete számadatait. "Ha tudniillik az intenzív zenei neveléssel befolyásolni tudják az intelligenciát, ami szocializációs kérdés, akkor önök a szocializációt is képesek felgyorsítani", vonta le a következtetést a pszichológus, akinek Gyermeklélektan című kötete máig sem veszített időszerűségéből.

Oktatáspolitikai jelentősége volt a hatvanas évekre virágba boruló zenetagozatos mozgalomnak - mondja Laczó Zoltán arról a Kodály-módszerről, amely 1953-ban Kecskemétről, a Kodály követőjeként ismert Szentkirályi Márta kezdeményezésére indult útjára. Politikai és ideológiai gátakat lépett át ez a metódus. Akkoriban a nivellálás divatja járta a pedagógiában: a gyengéket fel kellett húzni az átlagos szintre, a kiemelkedők pedig hadd csússzanak vissza a középszerbe. Kodály a demokrácia jegyében hirdette meg programját, mondván, "legyen a zene mindenkié", és módszere végül a tehetséggondozást lendítette fel. Amikor ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az intenzív zenei nevelés jótékony hatása az élet minden területére kivetül, a leleményes szülők kapcsolatrendszerüket vagy anyagi lehetőségeiket mozgósítva bármi áron bepasszírozták gyermeküket a zenei tagozatra. Ez fellazította a különbségek kiegyenlítésével mindenkit azonos szintre hozó nevelési elvet.

Laczó a Kodály-életművet főbástyájának tekinti, amelynek szociológiai értéke - bár összehasonlíthatatlannak látszik, mégis megkockáztatja - a Psalmus Hungaricus esztétikai értékével hasonlítható össze. "Emiatt váltunk zenei nagyhatalommá" - mondja Laczó. Az eredmények nyomán úgy ívelt fölfelé a magyar zeneoktatás híre, mint a rakéta. Aztán a rendszerváltás után lassanként elfogyott az üzemanyaga. Mostanra leszálló ágban van, és nemsokára hatalmas koppanással fog földet érni. Miközben mások, a japánok, a németek megtanulták tőlünk és sikerrel alkalmazzák a Kodály-módszert. Mi pedig mintha azokhoz a déli európai uniós tagállamokhoz közelítenénk, amelyekben alsó tagozatban nincs énekóra. A görögöknél még felsőben sincs.

A pedagógia Magyarországon története legnagyobb zavarát éli át: igényt tart a gyerekek kreativitására, de a poroszos módszer az alkotókészség kibontakoztatása ellen hat - keresi az itthoni visszalépés okát Laczó Zoltán. Úgy véli, hogy tantárgyi keretekben, ahol csak lehet, meg kellene adni a választás szabadságát a gyerekeknek, hátha kissé el lehet csalni őket a képernyő elől. "Korunk legnagyobb nevelési problémáját jelenti a következmények nélküli világba vezető világháló. A céltalan szörfölés szétveri a koncentrációs képességet, holott az ismeretszerzés figyelem-összpontosítást követel. A technikai fejlődés kiváltotta pszichés hatás sajátosan állja útját az oktatási szándéknak" - magyarázza.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus magazin

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus hír

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.
Klasszikus london

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus interjú

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.