Klasszikus

Létezik-e a kilenc szimfónia átka?

2017.07.27. 10:00
Ajánlom
Beethoven örökre megváltoztatta a zenetörténetet, ráadásul egy átkot is hagyott a későbbi zeneszerzőkre, amelyben leginkább Mahler hitt. Ennek a lényege – Schönberg megfogalmazásában – így hangzik: „A kilencedik a határ. Aki ezt túl akarja lépni, annak távoznia kell.”

A bonni mester óta tehát a tizedik szimfónia írása a zenei ekvivalense annak, hogy valaki eltör egy tükröt, vagy létra alatt sétál el. A hiedelem ugyan nem alaptalan, de a hírhedten babonás Mahler és Schönberg is kellett az elterjedéséhez. És ha azt mondjuk, hogy Sosztakovics, Philip Glass, Villa-Lobos, Milhaud, Henry Cowell és egy csomó kevésbé ismert zeneszerzőnek sikerült megtörnie az átkot, Schönberg csak legyintene: a kivétel erősíti a szabályt.

Úgy tűnik, hogy van valami a tizedik szimfóniával, amit még nem kell tudnunk, amire még nem állunk készen. Azok, akik megírták a kilencediket, túl közel kerültek a túlvilághoz.

Ezek szerint Sosztakovics a maga tizenöt szimfóniájával hat lépéssel tovább merült a „túlvilágban”, mint kellett volna.

Beethoven a Kilencedik előadása közben egy korabeli rajzon

Beethoven a Kilencedik előadása közben egy korabeli rajzon (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Az egész Beethovennel kezdődött, aki 1824-ben bemutatta a Kilencediket, és olyan szintre fejlesztette a műfajt, amit azóta sem tudtak túlszárnyalni. A következő éveket a mester vonósnégyeseknek szentelte, de 1827. március 18-i levelében megemlíti, hogy egy szimfónián dolgozik – ez lett volna a tizedik, amelyet nem tudott befejezni, nyolc nappal a levél kelte után elhunyt.

Schubert, Bruckner, Dvořák és Mahler voltak azok a romantikus zeneszerzők, akiken fogott a beethoveni átok.

Schubert IX. (Nagy C-dúr) szimfóniájáról sokáig azt hitték, hogy az utolsó évének a műve, de ma már tudjuk, hogy 1828-ban Schubert már egy újabb szimfónián dolgozott, ez lett volna a tizedik. Ez a zongoravázlat a szerző utolsó napjaiból való, és nagyon érdekes zenei megoldásokat tartalmaz. Annak ellenére, hogy a mű nem lett kész, 1989-ben Luciano Berio Rendering címmel új darabot írt, feldolgozva a vázlatokat.

Anton Bruckner

Anton Bruckner

Dvořák népszerű szimfóniáját, az Újvilágot a kilencedikként ismerjük ma, holott a bemutatón még csak az ötödikként számozták. Mikor a komponista halála után négy korábbira bukkantak a zenetudósok, az Újvilág az utolsó helyre csúszott – ez viszont azt jelenti, hogy Dvořáknak eszében sem volt babonákkal foglalkozni. Nem úgy, mint Brucknernek, aki valóban tartott a kilencedik szimfóniájától, de nemcsak a száma, hanem a hangneme miatt is:

a mű ugyanúgy d-moll, mint Beethoven utolsó szimfóniája.

A sors viszont azt sem engedte, hogy ezt befejezze, a zárótétel ugyanis nem lett kész. Bruckner a halálos ágyán azt javasolta, hogy a Te Deumát illesszék a szimfóniához mint zárótételt, ennek ellenére többen próbálkoztak a befejezésével.

gustav-mahler t658

gustav-mahler t658

Mahler volt az első, aki komolyan hitt a babonában. 1907-ben befejezte a VIII. szimfóniáját, és három hatalmas csapás érte. Meghalt négyéves kislánya, Putzi, antiszemita támadások miatt lemondott a Bécsi Opera irányításáról, és betegség támadta meg a szívét.

Egy pillanat alatt elvesztettem minden világosságot és minden biztos pontot, amit valaha elértem. A semmivel nézek szembe, és most, az élet végén meg kell tanulnom újra járni és állni, mint egy kezdő

– írta barátjának, a karmester Bruno Walternek. A következő nyáron hozzákezdett a monumentális a Dal a Földről című művéhez, és visszautasította, hogy az szimfónia lenne – holott az –, majd 1910-ben hozzákezdett a kilencedikhez is.

Nagyobb szomjúság gyötör, mint valaha

– írta ekkoriban, a két nagy mű pedig eszeveszett tempóban készült. Leonard Bernstein így beszélt Mahler Kilencedik szimfóniájáról:

„Mahler Kilencedikje feltesz egy nagy kérdést; és ami még fontosabb, leleplező válasszal szolgál. A legijesztőbb, legfontosabb válasszal – mert ez körbelengi az egész évszázadot. Így hangzik:

az évszázadunk a halál évszázada, és Mahler ennek a zenei prófétája.

Mi volt, amit Mahler látott? Háromfajta halált. Az egyik az ő küszöbön álló halála, melyet öntudatlanul is megérzett. (A IX. szimfónia nyitóütemeiben egy félreverő, ritmuszavaros szívet hallunk.) A második a tonalitás halála, amely Mahler számára a zene halála is egyben, a zenéé, ahogy ő ismerte és szerette. A harmadik a társadalom halála, a fausti kultúra halála.* A negyedik, utolsó tétel a végső búcsú. Egy imádságot hallunk, Mahler utolsó korálját, a záróhimnuszt, hogy így mondjam. Az élet megmaradásáért, a tonalitásért, a hitért imádkozik. De megoldás nincsen.”
(*A fausti kultúra Spengler történetfilozófiai terminusa a fejlett, de hanyatló nyugati kultúrára.)

Mahler utolsó két éve sikerrel és alkotói lázzal telt. 1910-ben bemutatták a VIII. szimfóniát, amely Robert Carr szerint Mahler életének legnagyobb sikere volt. Amikor 1911 májusában Mahler meghalt, a tizedik szimfóniájának vázlatait hagyta maga mögött. A IX. szimfóniájának előadását már nem is érhette meg, és hiába próbálta kicselezni a sorsot: kilenc befejezett szimfóniája és a megkezdett tizedik csak erősítheti a kilenc szimfónia átkáról terjengő babonát.

Elindult Koktélparti című sorozatunk! 

Ön is járt már úgy, hogy meghívták egy elegáns koktélpartiba, ahol csupa sznob és nagyvilági ember mulatta az időt, de Ön csak némán állt a sarokban, mert nem tudott miről beszélgetni? Nos, ennek vége! Vágjon fel előttük azzal a sok mindennel, amit itt olvas! Böngésszen a cikkeink között!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör márciusi programjából

Korcsolán Orsolya, Kristóf Réka, az Anima Musicae, Fejérvári Zoltán és a Mini Acoustic Trio koncertjeit ajánlja az Óbudai Társaskör márciusban.
Klasszikus virtuózok

Már lehet jelentkezni a Virtuózok ötödik évadába

A Virtuózok következő, Kamara Virtuózok elnevezésű ötödik évadába február 15-től jelentkezhetnek olyan muzsikáló csoportok, amelyekben családtagok és iskolatársak, barátok, tanár-diák kapcsolatok mutatkoznak meg a klasszikus zenén keresztül.