Klasszikus

Létezik-e a kilencedik szimfónia átka?

2017.07.27. 10:00
Ajánlom
Beethoven örökre megváltoztatta a zenetörténetet, ráadásul egy átkot is hagyott a későbbi zeneszerzőkre, amelyben leginkább Mahler hitt. Ennek a lényege – Schönberg megfogalmazásában – így hangzik: „A kilencedik a határ. Aki ezt túl akarja lépni, annak távoznia kell.”

A bonni mester óta tehát a tizedik szimfónia írása a zenei ekvivalense annak, hogy valaki eltör egy tükröt, vagy létra alatt sétál el. A hiedelem ugyan nem alaptalan, de a hírhedten babonás Mahler és Schönberg is kellett az elterjedéséhez. És ha azt mondjuk, hogy Sosztakovics, Philip Glass, Villa-Lobos, Milhaud, Henry Cowell és egy csomó kevésbé ismert zeneszerzőnek sikerült megtörnie az átkot, Schönberg csak legyintene: a kivétel erősíti a szabályt.

Úgy tűnik, hogy van valami a tizedik szimfóniával, amit még nem kell tudnunk, amire még nem állunk készen. Azok, akik megírták a kilencediket, túl közel kerültek a túlvilághoz.

Ezek szerint Sosztakovics a maga tizenöt szimfóniájával hat lépéssel tovább merült a „túlvilágban”, mint kellett volna.

Beethoven a Kilencedik előadása közben egy korabeli rajzon

Beethoven a Kilencedik előadása közben egy korabeli rajzon (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Az egész Beethovennel kezdődött, aki 1824-ben bemutatta a Kilencediket, és olyan szintre fejlesztette a műfajt, amit azóta sem tudtak túlszárnyalni. A következő éveket a mester vonósnégyeseknek szentelte, de 1827. március 18-i levelében megemlíti, hogy egy szimfónián dolgozik – ez lett volna a tizedik, amelyet nem tudott befejezni, nyolc nappal a levél kelte után elhunyt.

Schubert, Bruckner, Dvořák és Mahler voltak azok a romantikus zeneszerzők, akiken fogott a beethoveni átok.

Schubert IX. (Nagy C-dúr) szimfóniájáról sokáig azt hitték, hogy az utolsó évének a műve, de ma már tudjuk, hogy 1828-ban Schubert már egy újabb szimfónián dolgozott, ez lett volna a tizedik. Ez a zongoravázlat a szerző utolsó napjaiból való, és nagyon érdekes zenei megoldásokat tartalmaz. Annak ellenére, hogy a mű nem lett kész, 1989-ben Luciano Berio Rendering címmel új darabot írt, feldolgozva a vázlatokat.

Anton Bruckner

Anton Bruckner

Dvořák népszerű szimfóniáját, az Újvilágot a kilencedikként ismerjük ma, holott a bemutatón még csak az ötödikként számozták. Mikor a komponista halála után négy korábbira bukkantak a zenetudósok, az Újvilág az utolsó helyre csúszott – ez viszont azt jelenti, hogy Dvořáknak eszében sem volt babonákkal foglalkozni. Nem úgy, mint Brucknernek, aki valóban tartott a kilencedik szimfóniájától, de nemcsak a száma, hanem a hangneme miatt is:

a mű ugyanúgy d-moll, mint Beethoven utolsó szimfóniája.

A sors viszont azt sem engedte, hogy ezt befejezze, a zárótétel ugyanis nem lett kész. Bruckner a halálos ágyán azt javasolta, hogy a Te Deumát illesszék a szimfóniához mint zárótételt, ennek ellenére többen próbálkoztak a befejezésével.

gustav-mahler t658

gustav-mahler t658

Mahler volt az első, aki komolyan hitt a babonában. 1907-ben befejezte a VIII. szimfóniáját, és három hatalmas csapás érte. Meghalt négyéves kislánya, Putzi, antiszemita támadások miatt lemondott a Bécsi Opera irányításáról, és betegség támadta meg a szívét.

Egy pillanat alatt elvesztettem minden világosságot és minden biztos pontot, amit valaha elértem. A semmivel nézek szembe, és most, az élet végén meg kell tanulnom újra járni és állni, mint egy kezdő

– írta barátjának, a karmester Bruno Walternek. A következő nyáron hozzákezdett a monumentális a Dal a Földről című művéhez, és visszautasította, hogy az szimfónia lenne – holott az –, majd 1910-ben hozzákezdett a kilencedikhez is.

Nagyobb szomjúság gyötör, mint valaha

– írta ekkoriban, a két nagy mű pedig eszeveszett tempóban készült. Leonard Bernstein így beszélt Mahler Kilencedik szimfóniájáról:

„Mahler Kilencedikje feltesz egy nagy kérdést; és ami még fontosabb, leleplező válasszal szolgál. A legijesztőbb, legfontosabb válasszal – mert ez körbelengi az egész évszázadot. Így hangzik:

az évszázadunk a halál évszázada, és Mahler ennek a zenei prófétája.

Mi volt, amit Mahler látott? Háromfajta halált. Az egyik az ő küszöbön álló halála, melyet öntudatlanul is megérzett. (A IX. szimfónia nyitóütemeiben egy félreverő, ritmuszavaros szívet hallunk.) A második a tonalitás halála, amely Mahler számára a zene halála is egyben, a zenéé, ahogy ő ismerte és szerette. A harmadik a társadalom halála, a fausti kultúra halála.* A negyedik, utolsó tétel a végső búcsú. Egy imádságot hallunk, Mahler utolsó korálját, a záróhimnuszt, hogy így mondjam. Az élet megmaradásáért, a tonalitásért, a hitért imádkozik. De megoldás nincsen.”
(*A fausti kultúra Spengler történetfilozófiai terminusa a fejlett, de hanyatló nyugati kultúrára.)

Mahler utolsó két éve sikerrel és alkotói lázzal telt. 1910-ben bemutatták a VIII. szimfóniát, amely Robert Carr szerint Mahler életének legnagyobb sikere volt. Amikor 1911 májusában Mahler meghalt, a tizedik szimfóniájának vázlatait hagyta maga mögött. A IX. szimfóniájának előadását már nem is érhette meg, és hiába próbálta kicselezni a sorsot: kilenc befejezett szimfóniája és a megkezdett tizedik csak erősítheti a kilenc szimfónia átkáról terjengő babonát.

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Színház

Mégsem mutatja be a Pesti Színház Székely Csaba társadalmi megosztottságról szóló darabját

Sokan várták már nagy izgalommal a Pesti Színház őszre meghirdetett premierjét, amiben Székely Csaba legújabb darabját, a Kalandfilmet mutatták volna be, Kincses Réka rendezésében. CIKKÜNK FRISSÜLT!
Színház

Jelentős színházi társulatok szűnhetnek meg

A kulturális kormányzat nyilvánosságra hozta az előadó-művészeti szervezetek támogatására vonatkozó döntését. Több, a működési támogatások csökkentése miatt eleve nehéz helyzetbe került, akár évtizedes sikeres múlttal és figyelemre méltó jelennel rendelkező, közfeladatot ellátó társulat egyáltalán nem kap támogatást.
Zenés színház

VeszprémFest 2023: jön Alvaro Soler, Mariza, Anna Netrebko, Joss Stone, Norah Jones és Rost Andrea

2023-ban 20 éves a VeszprémFest. A kétévtizedes prémium zenei fesztivál július 12. és 16. között a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kiemelt zenei rendezvényeként fennállásának egyik legváltozatosabb programjával ünnepel.
Tánc

„Könnyeken átívelő nevetés” – interjú Boris Eifmannal

Ritka és egyedülálló balett érkezik Budapestre június 10-től: a világhírű koreográfus, Boris Eifman 2019-es premierje, A Pygmalion-hatás. A művészt arról kérdeztük, mi a kötődése a komikumhoz, a groteszkhez, és milyen lesz a 21. század táncnyelve.
Színház

„Vállalom, hogy éltem, és azt, hogy majd meghalok ” – 110 éve született Gobbi Hilda

A legendás színésznő pályája során olyan emlékezetes szerepeket játszott el, mint a Csongor és Tünde Mirigyje, vagy a Hamlet Gertrúdja, az igazi népszerűséget azonban a Szabó család című rádiós családregény Szabó nénije hozta meg számára. 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Száz év hét napban – a BMC Ligeti Fesztiválján jártunk

A Ligeti György születésének századik évfordulója alkalmából rendezett eseménysorozat csúcspontja a Budapest Music Centerben rendezett egyhetes fesztivál volt. Négy, igencsak különböző típusú koncerten jártunk
Klasszikus ajánló

Pénteken indul a Haydneum – Magyar Régizenei Központ nyár eleji fesztiválja a budapesti Egyetemi templomban

2023. június 9. és 17. között rendezi meg második Egyházzenei Fesztiválját a Haydneum – Magyar Régizenei Központ Budapesten, az Egyetemi templomban.
Klasszikus hír

Vajda Gergely zeneszerzőként és karmesterként is bemutatkozik Párizsban

A nemzetközileg keresett karmester-zeneszerző ismét együtt dolgozik a francia Ars Novával, illetve egy hárfafesztivál műsorán is szerepel egy alkotása.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kaija Saariaho

A világhírű finn zeneszerzőt, akinek a Metropolitan Opera is játszotta darabját, hetvenéves korában érte a halál – tette közzé családja a közösségi médiában.
Klasszikus ajánló

Július 14. és 23. között ismét várja a zenerajongókat a Fesztivál Akadémia Budapest

Idén is érdemes lesz tíz napon át Budapesten nyaralni, akár az itt lakóknak is – mondta el Kokas Katalin hegedűművész. Egész napos programok, különleges helyszínek és persze sztárfellépők koncertjei várják a közönséget.