Klasszikus

Leütötték Menuhin vonóját

2010.04.09. 00:22
Ajánlom
A Sotheby aukciósház árverésén 42.000 fontért kelt el Yehudi Menuhin hegedűvonója.

A licit 25.000 fontról indult és tárgya az a Francois Xavier Tourte, a vonókészítők Stradivariának műhelyéből származó vonó volt, amelyet Menuhin 1929-ben, a Prince Khevenhueller névre hallgató Stradivari-hegedűjével együtt kapott Emil Herrmanntól.

Yehudi Menuhin amerikai hegedűművész és karmester (1916. április 22. - 1999. március 12.) New Yorkban született. Három éves korában kezdett hegedülni, első tanára Sigmund Anker volt. Hihetetlen tempóban fejlődött, és hét évesen debütált Mendelssohn Hegedűversenyével a San Franciscói Szimfonikus Zenekarral. A csodagyerekre felfigyelt Sidney Ehrman, egy san franciscói jogász, aki több évre vállalta taníttatása és utazásai költségeit. Így utazhatott Menuhin Európába, és Párizsban Georges Enescunál és Louis Persingernél fejleszthette tudását. Itt találkozott Adolf Busch német hegedűművésszel is, akitől szintén órákat vett. A következő néhány évben végigturnézta Európát a legjobb zenekarokkal, mindenhol rabul ejtve a közönséget.

Yehudi Menuhin 1927. november 25-én, tizenegy évesen mutatkozott be a Carnegie Hallban, Beethoven Hegedűversenyét játszotta Fritz Busch vezényletével. A közönséget és a kritikusokat is megragadta kivételes zenei intelligenciája és érzékenysége. A káprázatos bemutatkozást néhány héttel később ugyanott szólóest követte, ahol rendőrségi kordonnal kellett visszatartani az éljenző tömeget. Menuhin 1935-ben tette első világkörüli útját, ennek során tizenhárom ország hatvanhárom városában 110 koncertet adott. Ezután két év szünet következett, Menuhin visszavonult, hogy technikáját fejlessze, megtanuljon mindent hangszeréről, amin állítása szerint addig ösztönösen játszott. 1937-ben visszatért a koncertpódiumra, rendkívüli mesterségbeli tudásról téve tanúbizonyságot, miközben nem veszítette el az intuitív művész érzékenységét.

A II. világháború alatt több mint 500 alkalommal játszott a szövetségi erők katonáinak, és Benjamin Britten angol zeneszerzővel a bergen-belseni koncentrációs tábor túlélőinek is adott koncertet. Németországban Wilhelm Furtwänglerrel is dolgozott, hozzájárulva a náci-szimpátiával vádolt karmester rehabilitációjához. Közös munkájuk során, melynek fontos állomása volt 1949-es fellépése a Luzerni Szimfonikus Zenekarral, találta meg Menuhin igazi, egyéni stílusát, fejlesztette ki különleges technikáját és hangvételét.

Mély emberségéért Yehudi Menuhint több ország becsületrendjével is kitüntették, és számos lovagrend tagjává választotta. Erzsébet királynő Tiszteletbeli Lovaggá ütötte. Megkapta a Nehru Békedíjat is a nemzetközi megbékélésben vállalt kiemelkedő szerepéért. 1969-ben titkos szavazással az UNESCO Nemzetközi Zenetanácsának elnökévé választották, és a későbbiekben többször is elnyerte ezt a címet.

Yehudi Menuhin az új zenészgeneráció támogatásának is elkötelezettje volt, iskolát alapított Stoke d'Abernonban, Surreyban, Gstaadban, Svájcban, és többek között megalapította a "Live Music Now" jótékonysági szervezetet, lehetőséget adva tehetséges fiatal zenészeknek, hogy kórházakban, iskolákban, templomokban, klubokban lépjenek fel. Tanítványai közé tartozik például Nigel Kennedy, és Erdélyi Csaba magyar brácsaművész is.

Menuhin a zene minden stílusát kedvelte, jazz-felvételeket készített többek között Stéphane Grapellivel, és a kelet zenéjéből Ravi Shankhar szitárművésszel. Idősebb korában a vezénylésnek szentelte az életét, a világ legjobb zenekarai élén megfordult. 1985-ben megkapta a brit állampolgárságot. Surrey megyétől bárói rangban részesült, és élethosszig tartó peer címet kapott. 1990-ben életművéért kitüntették a "Glenn Gould" díjjal is.

Számos új művet mutatott be, amelyet neki ajánlottak, vagy ő adott rá megbízást, például Bloch, Enescu, Vaughan Williams kompzícióit. E zeneszerzők sorába tartozik Bartók Béla is, aki az ő felkérésére írta a Szonáta szólóhegedűre című művét, amelyet természetesen Menuhin előadásában ismert meg New York közönsége 1944-ben, majd a magyar közönség 1946-ban. Yehudi Menuhin Bartók műveit nagy lelkesedéssel játszotta és ahol csak tudta előadta. Sok közös koncertet adott húgával, Hephzibah Menuhin zongoraművésszel.

Két felesége volt, Nola Nicholas majd Diana Gould, mindkettőtől két gyermeke született. Amikor nem koncertezett, akkor könyveket publikált, például önéletrajzát Unfinished Journey (Befejezetlen utazás) címmel, vagy a televíziós műsorsorozata alapján készült The Music of Man (Az ember zenéje) c. művet (társszerzője Curtis W. Davis). A huszadik század egyik legkiválóbb hegedűművésze, legfelemelőbb művészegyénisége 1999-ben, rövid betegség után hunyt el Berlinben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Először rendezik meg a Rolla János Zenei Napokat az Óbudai Társaskörben

A háromnapos eseményt hagyományteremtő céllal rendezi meg az Óbudai Társaskör a 2023-ban elhunyt Kossuth-díjas hegedűművész tiszteletére. A záróestén Kelemen Barnabás, Kokas Katalin és Fenyő László ad kamarakoncertet.
Vizuál

Megszűnik az Indafotó

A szolgáltató közlése szerint március 31-én éjfélkor 13 641 979 fotót törölnek véglegesen. A felhasználók a platform megszűnéséig azonban letölthetik az ott tárolt képeiket.
Vizuál

Újra Magyarországon látható a Fejedelmek aranya

Március 15-én lenyűgöző időszaki kiállítás nyílik Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A 16-17. századi erdélyi pénzérmék mellett ötvösmunkákat, díszfegyvereket is megtekinthetünk.
Plusz

P. Howard szellemében – 5 Rejtő-program Budapesten

Közeleg március 29-e, azaz hazánk talán legkedveltebb írójának, Rejtő Jenőnek születésnapja, a páratlan zsenijű és kivételes humorú szerző 120 éve ezen a napon látta meg a napvilágot. Számos program esedékes a következő hetekben, amely Rejtőhöz kapcsolódik. Ezekből válogattunk.
Klasszikus

Az inspiráló Bartók: Bartók és a csend

Bartók inspirációs ereje vitathatatlan: Amerikától Ázsiáig, határokon és műfajokon átívelve, generációk óta kiapadhatatlan ihletforrásként ösztönzi alkotásra a művészeket. De vajon ő maga miből merített ihletet?

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Az inspiráló Bartók: Bartók és a csend

Bartók inspirációs ereje vitathatatlan: Amerikától Ázsiáig, határokon és műfajokon átívelve, generációk óta kiapadhatatlan ihletforrásként ösztönzi alkotásra a művészeket. De vajon ő maga miből merített ihletet?
Klasszikus ajánló

Először rendezik meg a Rolla János Zenei Napokat az Óbudai Társaskörben

A háromnapos eseményt hagyományteremtő céllal rendezi meg az Óbudai Társaskör a 2023-ban elhunyt Kossuth-díjas hegedűművész tiszteletére. A záróestén Kelemen Barnabás, Kokas Katalin és Fenyő László ad kamarakoncertet.
Klasszikus ajánló

A szélességi körök visszhangjai – spanyol vonósnégyes kalauzol az európai és amerikai zene világában

A Cuarteto Matrice programja északról dél felé haladva navigál keresztül a 20. századi Európán és Amerikán. A spanyol kvartett a hiánypótló MERITA – európai kamarazenei együttműködés keretében érkezik Magyarországra, és ad koncertet a BMC-ben, április 7-én.
Klasszikus gyász

Elhunyt Sofia Gubaidulina zeneszerző

Napjaink egyik legjelentősebb orosz zeneszerzőjét, aki élete utolsó évtizedeit Németországban töltötte, kilencvenhárom éves korában, március 13-án érte a halál.
Klasszikus ajánló

Végh Sándor egykori tanítványa tart kamarazene kurzust a Concerto Mesteriskola keretében

A kamarazenei élet egy újabb kiválósága, Arvid Engegård tart ingyenes, nyilvános, angol nyelvű mesterkurzust március 17-én, a zenekar Páva utcai székházában.