Klasszikus

Levegőt!

2004.02.04. 00:00
Ajánlom
Egyszer azt hallottam valahol, hogy Bartók kompozíciói három csoportba sorolhatóak (hiszen Murphytől tudjuk, hogy amit egyáltalán fel lehet osztani, azt feltétlenül háromfelé kell): az elsőbe a konkrét népzenei anyagot feldolgozó művek tartoznak, a másodikba azok, melyek népdalra emlékeztető, de nem „valódi” dallamra születtek, a harmadikba pedig azok, melyekben sem valódi, sem ál-népdal nincs, hanem maga a mű árasztja a folklór levegőjét. Így, szépen, akkurátusan.

A Bartók Vonósnégyes és a Muzsikás együttes február 2-i koncertje azon ritka alkalmak egyike volt, amikor az ilyen – olykor szükséges, de mindenképp egyszerűsítő – papírízű axiómák némileg értelmet nyernek, jelen esetben főleg ennek a levegő-ügynek a szempontjából.

A Zeneakadémia közönségén végigtekintve ránézésre is elég jól meg lehetett állapítani, ki melyik együttes kedvéért jött elsősorban. Kosztümök, öltönyök, retikülök, nyakkendőtűk – batikolt blúzok, fehér vászoningek, tarisznyák, tűzzománc ékszerek. Átvittebb értelemben a hangverseny programja pontosan ennek a két világnak a kölcsönhatására épült: a Bartók Vonósnégyes felkérésére a Muzsikás együttes és Sebestyén Márta olyan népi dallamokat válogatott az immár klasszikusnak számító Bartók és Kodály darabokhoz, amelyek azok forrásai voltak, s melyek akár a gyűjtőmunkának köszönhetően, akár élő alakban az eltelt évtizedek alatt is megmaradtak.

A meghívó fél javára írandó, hogy maximálisan engedte érvényesülni vendégeit – sőt, a Muzsikás nagybőgőse, Hamar Dániel konferálása, a művek közötti összefüggésekre rávilágító magyarázatai s a népzenészek felszabadult, minden póztól mentes viselkedése révén néha úgy tűnt, mintha inkább a Bartók Vonósnégyes csöppent volna valahogy egy táncház forgatagába.

A műsor gerincét öt, a Bartók Vonósnégyes által előadott klasszikus kompozíció (esetenként átirat) adta: Bartók 4. és Kodály 2. vonósnégyese (utóbbiból csak a 2. tétel), Bartók Sonatinájából két tétel, a 44 hegedűduóból három darab, valamint a Román népi táncok. Ezek köré csoportosítva, sőt, a tételek közé beszúrva jelentek meg a valamilyen szempontból hozzájuk tartozó hangszeres vagy énekelt népi dallamok. E kettő közt átmenetet képezett Sebestyén Márta virtuóz dudautánzó szólószáma, mely a Sonatinát vezette be és óriási sikert aratott.

Nagyon tetszett az az ötlet, ahogy a két együttes egymáshoz képesti elhelyezkedésével is kifejezésre juttatta: közvetlen átvételről vagy arról a bizonyos levegő-hatásról van-e szó éppen. Így Bartók 4. kvartettjének előadása során a Vonósnégyes a színpad közepén, a megszokott módon foglalt helyet, míg a Muzsikás tagjai és Sebestyén Márta kissé hátrébb, oldalt ültek. Az egyes tételek között a népzenészek (szólóban vagy többen) olyan zenét játszottak vagy énekeltek, melyek „ugyanazt fejezik ki” (Hamar Dániel), mint az elhangzott bartóki muzsika. A koncertet záró Román népi táncok előadásakor azonban, amelyben eredeti népi dallamokkal dolgozott a zeneszerző, valamennyi zenész egy nagy félkörben helyezkedett el a pódiumon, s adták-vették a motívumokat – ilyen volt, ilyen lett. Az utolsó táncnál végül egyesült a két félkar, a két játékstílus.

Ha egy szóban kellene megfogalmaznom, mi volt a kulcsa ennek az estének, azt mondanám: a kommunikáció. Ez természetesen és szükségszerűen az egymást már félhangokból is értő Vonósnégyesnél is él, de a gyönyörűen éneklő és időnként táncra perdülő Sebestyén Márta és a Muzsikás számára mintha egyenesen a többiekkel való állandó kapcsolattartásból születne a zene. Ahogy Sipos Mihály (hegedű) egy-egy Bartók által feldolgozott dallamhoz érve, hátrafordulva ránevetett a hamarosan ugyanazt húzó Komlós Péterre, a kvartett primáriusára; ahogy a Vonósnégyes másik hegedűsével, Hargitai Gézával Bartók duóit játszva rá sem nézett az előtte lévő kottára, csak partnerét figyelte; az a csodálatos érzékenység és finomság, ahogy a 4. vonósnégyes harmadik tételéből átvette vagy a Román népi táncokhoz átadta a szót: ezek a pillanatok biztosították, hogy a műsor koncepciójából nem puszta illusztrációk egymás mellé sorakoztatása, hanem élő, sodró folyamat lett.

„Hogy a mai magyar magasabb műzenének sajátos stílusjegyei vannak, ezt többek között a kelet parasztzenéjének köszönheti. S éppen ez a sajátossága irányította rá a külföld figyelmét" – írta Bartók. A külföld figyelme a kakasülőn helyet foglaló nagyszámú nem magyar zeneakadémistát látva is realizálható volt. Biztos vagyok benne, hogy egy Bartókkal foglalkozó külföldi muzsikus számára minden tanári magyarázatnál többet ér egy ilyen koncert élménye, zenei nyelvleckéje. Csak tiszta forrásból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.