Klasszikus

Ligeti és holland szerzők művei az Urániában

2004.10.25. 00:00
Ajánlom
Ahogy már megszokhattuk, általában szokatlan helyszíneken zajlanak a Budapesti Őszi Fesztivál rendezvényei. Csütörtökön például a gyönyörűen felújított Uránia Filmszínházban került sor az UMZE Kamaraegyüttes Ligeti György és holland zeneszerzők műveiből összeállított koncertjére Reinbert de Leeuw vezényletével.

A neves holland karmester a kortárs muzsika avatott előadójának számít. Harminc éve irányítja a Schönberg Ensemble-t, és rendszeresen vezényli Hollandia legjobb zenekarait. Reinbert de Leeuw zongoristaként is fellépett a mostani hangversenyen egy, az előre kiadott műsorban nem szereplő művel, Galina Usztvolszkaja 5. szonátájával. A számomra eddig teljesen ismeretlen orosz zeneszerzőnőről csak annyit tudok, amennyit a műsorfüzet elárul. Eszerint az egykori Sosztakovics–növendék műveit nyers, komor hangzásvilág, szerkezeti monumentalitás és redukált eszköztár jellemzi. A koncerten szereplő zongoraszonáta is megfelel a fenti jellemzésnek. A darab szerkezetét – a tömbszerű formálás és a határozott arcélű zenei anyagok miatt – valóban első hallásra is jól lehetett követni. Magával a zenei matériával kapcsolatban azonban némi hiányérzetem támadt: talán nem mindig volt elég jó vagy érdekes ahhoz, hogy kitöltse a nagyformát. Ezzel együtt kellemes élményeket hagyott bennem Usztvolszkaja műve – érdemes volna megismerkedni más darabjaival is.

A két holland mű szerzője jóval ismertebb itthon: Louis Andriessen a holland zeneszerzés vezető alakja, a fiatalabb generációt képviselő Michel van der Aa egy művét az idei Tavaszi Fesztiválon, kamaraoperáját pedig a mostani Őszi Fesztivál keretében hallhattuk. Van der Aa zenekarra, szoprán szólistára és hangszalagra írt, közel egyórás trilógiájának ezúttal a második darabja hangzott el (Here [in circles]). A mű legfőbb szervező eleme a zenei anyagok körkörös ismétlődése, ami a szoprán énekes által képviselt drámai én helyzetének reménytelenségét hivatott kifejezni. Az anyagok ismétlődését egyrészt maga a kamarazenekar hozza létre, másrészt a szólista az általa kezelt kazettás magnóval, amellyel bizonyos helyeken felveszi, majd visszajátssza a zenét. Barbara Hannigan rendkívül virtuóz módon, számomra úgy tűnt, szinte könnyedén énekelte nehéz szólamát. Az sem rajta múlt, hogy a zeneszerző által írt angol nyelvű szöveget szinte egyáltalán nem lehetett érteni – ez a komponista szándéka volt. A darab leghatásosabb része egyben a legkényesebb is az énekes számára: a mű végén a kamarazenekar elhallgat, a szólistának pedig saját – néhány perccel korábban felvett – hangjával kell duettet énekelnie.

Andriessen 1994-ben, kamaraegyüttesre komponált Zilver című darabját sokkal kevésbé találtam érdekesnek. A zongora, vibrafon és marimba által létrehozott, egyre gyorsabban pulzáló réteg fölött zajlottak a fuvola, klarinét, hegedű és cselló hosszabb hangértékekből álló, melodikusabb történései. Talán a gyakori metrum-váltások okozták, hogy Reinbert de Leeuw karmesteri működése ebben a darabban kizárólag a taktírozásra korlátozódott. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy – noha nem volt kellemetlen hallgatni – nem is tett rám különösebb benyomást Andriessen műve. De Leeuw egyébként többnyire megbízhatóan, de szinte teljesen háttérbe vonulva irányította az UMZE kiváló hangszereseit.

A szünet után került sor a két Ligeti-kompozícióra. A nemrég befejezett Hamburgisches Konzert rendhagyó kürtverseny, melyben a szólista felváltva natúr-, illetve a ma használatos ventilkürtön játszik. Művéről így ír a szerző: „Megunva a kromatikát, egyfajta nem-temperált diatóniát keresek, mely azonban más harmóniafűzéseket enged meg, mint a hagyományos európai tonalitás. A natúrkürtök ideális hangszerek az alternatív hangmagasság-szisztémákkal való kísérletezéshez.” A versenymű azért is rendhagyó, mert a kis létszámú zenekarhoz a szólistát félkörben körülvevő négy natúrkürt is csatlakozik, amelyek kiemelt szerephez jutnak a darabban. Különösen szép az általuk játszott – és talán Bartók Concertójára is utaló – „korál” a második szakasz végén. A Hamburgisches Konzert magánszólamát a világ egyik legjobb kürtöseként számon tartott Marie Luise Neunecker játszotta, imponáló magabiztossággal és szép hangon.

A hangversenyt Ligeti György Le Grand Macabre című operájának három koloratúrszoprán-áriájából készült átirat, a Mysteries of the Macabre zárta. Ligeti e mindössze nyolc perces, ám rendkívül „sűrű” művében egészen extrém hangi követelmények elé állítja az énekest, s talán nem kis részben éppen az előadó heroikus küzdelme vált ki elementáris hatást. Nos, Barbara Hannigan nemcsak hogy képes volt megbirkózni a szólamával, de felül is emelkedett a technikai nehézségeken, s döbbenetes erejű színpadi alakítást nyújtott. A közönség lelkes fogadtatása is ezt jelezte.

(2004. október 21. 20:00 Uránia Nemzeti Filmszínház, Budapesti Őszi Fesztivál –– Az UMZE Kamaraegyüttes koncertje; Andriessen: Zilver; Van der Aa: Here [in circles]; Usztvolszkaja: 5. szonáta; Ligeti: Hamburgisches Konzert, Mysteries of the Macabre; km.: Barbara Hannigan (szoprán), Marie Luise Neunecker (kürt), zongorán km. és vez.: Reinbert de Leeuw)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Színház

Két díjnak is örülhet ifj. Vidnyánszky Attila a POSZT-on

Szombat este átadták a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjait a Kodály Központban megrendezett ceremónián. A versenyprogramban tíz nap alatt tizennégy előadás vonult fel a díjakról döntő szakmai-, színész-, és közönségzsűri előtt.
Vizuál

Rófusz Ferenc: „Ma Európában a klasszikus kultúra és a keresztény üzenet is érdektelenné válik”

Negyven év várakozás után elkészült Rófusz Ferenc festményfilmje, Az utolsó vacsora. Leonardo da Vinci világhírű freskója tizenegyperces animációs filmben elevenedik meg, szerdától Kecskeméten, a KAFF versenyprogramjában látható.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

André Rieu hangszerekkel segített egy fogyatékkal élőkből álló zenekaron

A holland hegedűművész a reggeli hírekben olvasta, hogy egy tolvaj meglovasította a rézfúvós zenekar hangszereit, úgy döntött, hogy segít.
Klasszikus fesztivál

Alig egy hónap, és kezdődik Érdi Tamás nyári fesztiválja

Ötödik alkalommal rendezik meg a Klassz a pARTon! fesztivált. Idén negyven koncertet, összesen 62 programot látogathatunk a hazai vízpartokon.
Klasszikus brácsa

Így gyakorolj! – Tabea Zimmermann brácsaművész tanácsai

A hazánkban is gyakran megforduló brácsaművész, Várjon Dénes zenészpartnere a Strad hasábjain hat pontban szedte össze tanácsait a fiatal (vonós)hangszereseknek.
Klasszikus Partitúra

Nem vagyok kétlaki - Interjú Selmeczi Györggyel 

Kisorosziban Selmeczi György, Orbán György, Vajda János és Csemiczky Miklós zeneszerzők fogadták a Partitúra stábját. Miklósa Erika és Batta András a kamerák előtt pillanthatott be a kortárs magyar zeneszerzés Négyek-nek is nevezett csoportja semmihez sem hasonlítható alkotói miliőjébe.
Klasszikus koktélparti

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.