Klasszikus

Ligeti és holland szerzők művei az Urániában

2004.10.25. 00:00
Ajánlom
Ahogy már megszokhattuk, általában szokatlan helyszíneken zajlanak a Budapesti Őszi Fesztivál rendezvényei. Csütörtökön például a gyönyörűen felújított Uránia Filmszínházban került sor az UMZE Kamaraegyüttes Ligeti György és holland zeneszerzők műveiből összeállított koncertjére Reinbert de Leeuw vezényletével.

A neves holland karmester a kortárs muzsika avatott előadójának számít. Harminc éve irányítja a Schönberg Ensemble-t, és rendszeresen vezényli Hollandia legjobb zenekarait. Reinbert de Leeuw zongoristaként is fellépett a mostani hangversenyen egy, az előre kiadott műsorban nem szereplő művel, Galina Usztvolszkaja 5. szonátájával. A számomra eddig teljesen ismeretlen orosz zeneszerzőnőről csak annyit tudok, amennyit a műsorfüzet elárul. Eszerint az egykori Sosztakovics–növendék műveit nyers, komor hangzásvilág, szerkezeti monumentalitás és redukált eszköztár jellemzi. A koncerten szereplő zongoraszonáta is megfelel a fenti jellemzésnek. A darab szerkezetét – a tömbszerű formálás és a határozott arcélű zenei anyagok miatt – valóban első hallásra is jól lehetett követni. Magával a zenei matériával kapcsolatban azonban némi hiányérzetem támadt: talán nem mindig volt elég jó vagy érdekes ahhoz, hogy kitöltse a nagyformát. Ezzel együtt kellemes élményeket hagyott bennem Usztvolszkaja műve – érdemes volna megismerkedni más darabjaival is.

A két holland mű szerzője jóval ismertebb itthon: Louis Andriessen a holland zeneszerzés vezető alakja, a fiatalabb generációt képviselő Michel van der Aa egy művét az idei Tavaszi Fesztiválon, kamaraoperáját pedig a mostani Őszi Fesztivál keretében hallhattuk. Van der Aa zenekarra, szoprán szólistára és hangszalagra írt, közel egyórás trilógiájának ezúttal a második darabja hangzott el (Here [in circles]). A mű legfőbb szervező eleme a zenei anyagok körkörös ismétlődése, ami a szoprán énekes által képviselt drámai én helyzetének reménytelenségét hivatott kifejezni. Az anyagok ismétlődését egyrészt maga a kamarazenekar hozza létre, másrészt a szólista az általa kezelt kazettás magnóval, amellyel bizonyos helyeken felveszi, majd visszajátssza a zenét. Barbara Hannigan rendkívül virtuóz módon, számomra úgy tűnt, szinte könnyedén énekelte nehéz szólamát. Az sem rajta múlt, hogy a zeneszerző által írt angol nyelvű szöveget szinte egyáltalán nem lehetett érteni – ez a komponista szándéka volt. A darab leghatásosabb része egyben a legkényesebb is az énekes számára: a mű végén a kamarazenekar elhallgat, a szólistának pedig saját – néhány perccel korábban felvett – hangjával kell duettet énekelnie.

Andriessen 1994-ben, kamaraegyüttesre komponált Zilver című darabját sokkal kevésbé találtam érdekesnek. A zongora, vibrafon és marimba által létrehozott, egyre gyorsabban pulzáló réteg fölött zajlottak a fuvola, klarinét, hegedű és cselló hosszabb hangértékekből álló, melodikusabb történései. Talán a gyakori metrum-váltások okozták, hogy Reinbert de Leeuw karmesteri működése ebben a darabban kizárólag a taktírozásra korlátozódott. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy – noha nem volt kellemetlen hallgatni – nem is tett rám különösebb benyomást Andriessen műve. De Leeuw egyébként többnyire megbízhatóan, de szinte teljesen háttérbe vonulva irányította az UMZE kiváló hangszereseit.

A szünet után került sor a két Ligeti-kompozícióra. A nemrég befejezett Hamburgisches Konzert rendhagyó kürtverseny, melyben a szólista felváltva natúr-, illetve a ma használatos ventilkürtön játszik. Művéről így ír a szerző: „Megunva a kromatikát, egyfajta nem-temperált diatóniát keresek, mely azonban más harmóniafűzéseket enged meg, mint a hagyományos európai tonalitás. A natúrkürtök ideális hangszerek az alternatív hangmagasság-szisztémákkal való kísérletezéshez.” A versenymű azért is rendhagyó, mert a kis létszámú zenekarhoz a szólistát félkörben körülvevő négy natúrkürt is csatlakozik, amelyek kiemelt szerephez jutnak a darabban. Különösen szép az általuk játszott – és talán Bartók Concertójára is utaló – „korál” a második szakasz végén. A Hamburgisches Konzert magánszólamát a világ egyik legjobb kürtöseként számon tartott Marie Luise Neunecker játszotta, imponáló magabiztossággal és szép hangon.

A hangversenyt Ligeti György Le Grand Macabre című operájának három koloratúrszoprán-áriájából készült átirat, a Mysteries of the Macabre zárta. Ligeti e mindössze nyolc perces, ám rendkívül „sűrű” művében egészen extrém hangi követelmények elé állítja az énekest, s talán nem kis részben éppen az előadó heroikus küzdelme vált ki elementáris hatást. Nos, Barbara Hannigan nemcsak hogy képes volt megbirkózni a szólamával, de felül is emelkedett a technikai nehézségeken, s döbbenetes erejű színpadi alakítást nyújtott. A közönség lelkes fogadtatása is ezt jelezte.

(2004. október 21. 20:00 Uránia Nemzeti Filmszínház, Budapesti Őszi Fesztivál –– Az UMZE Kamaraegyüttes koncertje; Andriessen: Zilver; Van der Aa: Here [in circles]; Usztvolszkaja: 5. szonáta; Ligeti: Hamburgisches Konzert, Mysteries of the Macabre; km.: Barbara Hannigan (szoprán), Marie Luise Neunecker (kürt), zongorán km. és vez.: Reinbert de Leeuw)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus Szentendrei Ister Napok

Szentendrei Ister Napok – a Duna ünnepe

Szentendrén 2018. július 21-22-én kerül sor az immár több mint egy évtizede megrendezendő Ister Napokra, azaz a Duna ünnepére. A város helyi hagyományaira és népzenére épülő fesztivál az egyik legkedveltebb ingyenes, családi rendezvény. A hagyományos szombat esti zenés gyertyaúsztatás mellett számtalan, a Duna köré szerveződő játék, táncház, koncert - többek között a Muzsikás, Vujicsics Együttes, Zuboly, Guca Partyzans, Dalabai, Herczku Ágnes és Nikola Parov Quartet - várja a Szentendrére látogatókat.
Klasszikus vicces

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Klasszikus vagyim holodenko

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.