Bár a zeneakadémiai oktatás már szeptember 12-én megkezdődött a VII. kerületi Wesselényi utcai intézményben, az új oktatási központ felavatását szombaton, a zene világnapján tartották. Schmitt Pál köztársasági elnök avató beszédében elmondta: gyakran idézik, hogy a művészet, a tehetség bármilyen körülmények között és bármikor utat tör magának. Mint hozzátette: ezt legtöbbször akkor jegyzik meg, ha se paripa, se pénz, se fegyver. Való igaz - hangsúlyozta az államfő -, hogy a tehetség falbontó erejű, de ez nem ok arra, hogy megelégedjünk a kevéssel, ne akarjunk szebbet és jobbat. A művészet maga az építkezés - mutatott rá. Izgalmas idők voltak, amikor a Zeneakadémia mint intézmény fölépítése Liszt lakásán elkezdődött 1875-ben. Az indulás emberi erőforrásban ideális volt - mondta, kiemelve, hogy ezután is csupa nagyformátumú zseni - Mihalovich Ödön, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Weiner Leó és mások - munkája jellemezte az akadémia történetét.
A köztársasági elnök bízik abban, hogy ez a szellemiség érvényesül a jelenben is, az oktatási központban a régi értékeket megőrző, de korszerű alma mater jött létre. "Mihalovich szellemében aligha kívánhatnánk többet, mint azt, hogy az itt tanuló, dolgozó, ide kicsit mindörökre tartozó zenészek segítségével tényleg újra hivatalos értékké váljon a zenekultúra a magyarok számára" - fogalmazott Schmitt Pál. Az új muzsikus generációk dolga, hogy felhívják a figyelmet a művészi oktatás jelentőségére, a döntéshozóké pedig az, hogy visszaadják annak becsületét - mondta a köztársasági elnök.
Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára levélben köszöntötte az avató-névadó ünnepet. A Zeneakadémián tanulók feladata, hogy a 200 éve született Liszt Ferenc tradícióját tovább éltessék. A zene nemzetközi ünnepén szimbolikus jelentőségű, hogy a 90 százalékban európai uniós, 10 százalékban magyar állami támogatással megújuló Zeneakadémia új helyszínnel gazdagodik - írta az államtitkár. Szőcs Géza fontos és aktuális üzenetnek érzi, hogy az új oktatási központ Ligeti György nevét kapta, aki Dicsőszentmártonban született, Erdély fia, és a huszadik század végének meghatározó szellemi egyénisége volt, aki páratlan és korszakos - nemzetközi - jelentőségű kreativitásának alapjait itt sajátította el. A most birtokba vett Wesselényi utcai épület, valamint a Liszt Ferenc téri épület már folyó felújítása a "Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai felsőfokú zenei oktatás megújuló központja Budapesten" elnevezésű projekt keretében zajlik több mint 11 milliárd forintból, amelyből 9,9 milliárd európai uniós támogatás.
Ligeti György 1923. május 28-án született Dicsőszentmártonban, a mai romániai Tirnaveniben. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Konzervatóriumban kezdte 1941-ben, majd a háború miatti szünet után 1945-ben a budapesti Zeneakadémiára iratkozott be, ahol Farkas Ferenc és Veress Sándor tanítványa volt. Népzenei kutatómunkát végzett Erdélyben, 1950-től 1956-ig a Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és ellenpontot tanított, 1956-ban külföldre távozott. A kölni rádió munkatársaként Karlheinz Stockhausennel dolgozott. Ott ismerkedett meg Pierre Boulezzel is, majd Darmstadtban a nyári kurzusokon oktatott. Ezután néhány évig a stockholmi Zeneművészeti Főiskola vendégtanára volt, tanított a kaliforniai Stanford Egyetemen és Bécsben is. 1973-tól haláláig, 2006. június 12-ig Hamburgban élt és tanított.
hírlevél
