A tekintélyes megmérettetés 14 ezer euróval járó második helyét a japán Szeki Tomotaka, a 8 ezer eurós harmadik díjat pedig a német-lengyel-japán Maya Alexandra Kasprzak érdemelte ki a rangos nemzetközi zsűri döntése alapján.

A testület két különdíjat is odaítélt. A verseny repertoárján szereplő, a tavalyi zeneszerző fordulóban díjazott kortárs művek legjobb előadásáért járó, 2000 eurós elismerést is Lilia Pocitari vehette át, a szerb Veljko Nenadić kompozíciója, az Impromptu és Perpetuum Mobile tolmácsolásáért, míg a legjobb Bartók-interpretációért járó, szintén 2000 eurós kitüntetést Kelemen Gáspár kapta.

A verseny partnereinek felajánlásai révén számos további különdíj is gazdára talált. A három dobogós közül Lilia Pocitari fellépési lehetőséget kapott a Budafoki Dohnányi Zenekartól, a Concerto Budapesttől és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarától a 2024-2025-ös szezonban, illetve a Magyar Állami Operaháztól is,

míg Maya Alexandra Kasprzak a Magyar Zene Háza és a MÜPA koncertmeghívását vehette át. A további döntősök közül Lorenz Karls a Bartók Emlékház és a Zeneakadémia kamarahangversenyre szóló felkérését kapta, Kelemen Gáspár pedig a Bartók Rádió, a Magyar Zene Háza, a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Zempléni Fesztivál meghívását, valamint a Papageno médiacsomagját.

A Zeneakadémia Nagytermében szombaton megtartott döntőkben Sibelius, Beethoven, Brahms, illetve Csajkovszkij egy-egy versenyművét játszották a továbbjutottak, Kovács János vezényletével, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével. A világszerte elismert tagokból álló nemzetközi zsűri tagjai, valamint a különdíjakat felajánló partnerek ezt követően határoztak a díjakról, amelyeket a másnapi gálakoncerten hirdettek ki és adtak át.

Az ünnepségen Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora úgy fogalmazott:

– hiszen minden zenei verseny a felfedezésről szól, a felkutatásukról. „Az elmúlt héten újra megtapasztalhattuk, hogy tehetségben nincs hiány, s a legrátermettebbeket ma is megszólítja Bartók zenéje. A versenyünk pedig az elmúlt hat esztendő alatt valóban kiemelkedett a nemzetközi zenei versenyek mezőnyéből, nemcsak különleges szerkezetével, a hangszeres és a zeneszerzői megmérettetések váltakozásával, valamint a hangszeres fordulókkal párhuzamosan megvalósított zenetudományi konferenciákkal, hanem világviszonylatban is magas színvonalával” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a Zeneakadémia, Európa zenei életének egyik központja által rendezett Bartók Világverseny méltóvá vált arra, hogy hagyománnyá nemesedjen, és számon is tartják a zenei világban.

Daniel Phillips világhírű amerikai hegedűművész, a zsűri elnöke megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehetett a rangos zsűri munkájában. Elmondta: saját előadó-művészetében fontos szerep jut Bartók életművének, ezért örömét fejezte ki, hogy nemcsak kiváló hegedűsöket hallott itt az elmúlt egy hétben, hanem olyanokat, akiket érdekelnek a bartóki művészi magasságok is.

ezáltal a magyar zeneszerző művei többször jelenhetnek majd meg a hegedűművészek repertoárján a világban – tette hozzá.

A 2023-as Bartók Világverseny döntősei (Fotó/Forrás: Valuska Gábor / Zeneakadémia)

Az első díjas Lilia Pocitari 1997-ben született, jelenleg a berlini Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskola mesterképzésén tanul Ulf Wallin professzornál, miután a tel-avivi Buchmann-Mehta Zeneművészeti Főiskolán alapdiplomát szerzett Ilja Konovalov, az Izraeli Filharmonikus Zenekar koncertmesterének osztályában. Több nemzetközi megmérettetésen is díjakat nyert, és az elmúlt években fellépett már mások mellett Julian Rachlin vezényletével a Bécsi Konzerthausban a Bécsi Kamarazenekarral, Finnországban a Turkui Filharmonikus Zenekarral, valamint Tel Avivban a Charles Bronfman Előadóteremben Zubin Mehta vezényletével.

A második helyezett Szeki Tomotaka 1998-ban született, a Tokiói Zeneművészeti Főiskolán tanul tiszteletbeli ösztöndíjas hallgatóként Kojcsiro Harada és Majuko Kamijo irányításával. Fellépett már többek között a Japán Filharmonikus Zenekarral, a Tokiói Városi Filharmonikus Zenekarral és a Tokiói Filharmonikus Zenekarral, valamint szólóesteket is adott. Együttesével, a Cercatore Vonósnégyessel gyakran koncertezik, különböző műfajú kamarazenéket ad elő velük csakúgy, mint az NHK Szimfonikus Zenekar tagjaival. Jelenleg is ezzel a zenekarral lép fel, annak akadémiai növendékeként.

A harmadik díjas Maya Alexandra Kasprzak 2005-ben született, a Berlini Művészeti Egyetemen Latica Honda-Rosenberg előképzős hallgatója volt, 2022 óta pedig Tobias Feldmann-nál tanul a lipcsei Zene- és Színházművészeti Egyetemen. Fiatal kora ellenére már számos nemzetközi megmérettetésen diadalmaskodott, illetve Aleksey Igudesman, Hyung-ki Joo, Daniel Hope és Zakhar Bron társaságában olyan jelentős helyszíneken lépett fel, mint a Berlini Filharmónia és a Konzerthaus, a Nemzeti Zenei Fórum Wroclawban és a zakliczyni Krzysztof Penderecki Európai Zenei Központ.

Lorenz Karls 2001-ben született, jelenleg a salzburgi Mozarteum növendéke. Különböző versenyeken volt dobogós, és nemrég debütált a Salzburgi Mozart Heteken, korábban pedig koncerteket adott a Bergeni Filharmonikus Zenekarral, a WDR Rádiózenekarral, a Litván Nemzeti Szimfonikus Zenekarral, az Örmény Állami Szimfonikus Zenekarral, a Camerata Bernnel, az Odensei Szimfonikus Zenekarral, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral és a Kremerata Balticával.

Kelemen Gáspár 2008-ban született, a Zeneakadémián a Rendkívüli Tehetségek Képzőjébe, Perényi Eszter osztályába járt, majd 2022 őszétől a londoni Yehudi Menuhin School ösztöndíjasaként folytatta tanulmányait, az intézmény történetének első magyar növendékeként. Több országos és nemzetközi versenyen is előkelő helyezéseket ért el, szólistaként pedig fellépett már a MÁV Szimfonikus Zenekarral Takács-Nagy Gábor vezényletével, valamint a Concerto Budapesttel Keller András vezényletével.

A 2023-as Bartók Világverseny a világ minden tájáról, 16 országból származó 32 hegedűs részvételével kezdődött szeptember 3-án, az elődöntőkkel. A tavaszi előzsűrizésre 26 ország csaknem száz fiatal tehetsége jelentkezett.

Az idei, rangos nemzetközi zsűri elnöke Daniel Phillips amerikai hegedűművész, a New York-i The Juilliard School oktatója volt, a tagok között foglalt helyet Stephan Picard német hegedűművész, a berlini Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskola tanára, a hazánkban élő Maxim Rysanov ukrán-brit brácsaművész-karmester, Roland Daugareil francia hegedűművész, a párizsi Conservatoire tanára, aki az Orchestre de Paris első hegedűse volt 2021-ig, valamint Yayoi Toda japán hegedűművész. Magyar részről pedig Baráti Kristóf Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vonós Tanszékének vezetője, Fekete Gyula Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, az egyetem rektorhelyettese és Zeneszerzés Tanszékének vezetője, Halász Péter karmester, a düsseldorfi Deutsche Oper am Rhein zenei vezetője, valamint Keller András Kossuth-díjas hegedűművész-karmester, a Concerto Budapest zeneigazgatója, a londoni Guildhall School of Music and Drama professzora vett részt a testület munkájában.

Fejléckép: A verseny dobogós helyezettjei: Szeki Tomotaka, Lilia Pocitari és Maya Alexandra Kasprzak (fotó/forrás: Valuska Gábor / Zeneakadémia)