Liszt 1848-ban a fárasztó koncertezéstől visszavonulva került Weimarba udvari karmesternek. A zenekar élén lehetősége nyílt arra, hogy kitapasztalja a zenekar és a hangszerek jellegzetességeit, itt születtek legfontosabb szimfonikus művei.

Az II. A-dúr zongoraverseny tulajdonképpen hamarabb készült el, mint az Esz-dúr koncert, de mivel azt mutatták be előbb, az kapta az első sorszámot. Liszt 1839-ben kezdte versenyműve komponálását, ebben az évben készültek első vázlatai. A művet rendre elővette, átdolgozta (1849, 1853, 1861); így ebből a versenyműből összesen négy változat létezik.

Nyomtatásban 1863-ban jelent meg a Schott kiadónál, ajánlása Hans von Bronsartnak, a bemutató zongoristájának szólt.