Klasszikus

Liszt arcai: Liszt, a virtuóz

2023.10.02. 15:30
Ajánlom
Liszt Ferencet, a 19. század legjelentősebb magyar zeneszerzőjét és a csodagyerekként induló, világhírű zongoristát az is ismeri, aki nem kifejezetten jártas a zenetörténetben. Ám Lisztet vétek lenne pusztán e két attribútum alapján beskatulyázni, hiszen számtalan más arca is volt: karmester, nagy vonzáskörű pedagógus, merész újító és zenei író. Minisorozatunk a fesztivál névadójának olyan oldalait mutatja be, amelyekről tán még nem is hallottál!

Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.

Liszt Ferencet, mint minden virtuózt, gyakran illették azzal a váddal, hogy előadóművészi képességeit nem a mű, hanem önmaga nagyszerűségének felmutatására használta. Ugyanakkor éppen Liszt volt az, aki egy alkalommal így fogalmazott:

Ahhoz, hogy jól játsszunk Beethovent, egy kicsivel több technikai tudás szükséges, mint amennyit megkíván.

 A technikai fölény tehát nem szolgálhat mást, csakis a művet és annak szerzőjét. Liszt legnehezebben játszható, legtechnikásabb darabjaiban sincs egyetlen olyan ütem, mely ne arról árulkodna, hogy szerzőjük mennyire alaposan ismerte a kéz és a kar, valamint a hangszer anatómiáját, mechanikáját.

73-5-2-152759.jpg

Strobl Alajos bronz szobra Liszt Ferenc jobb kezéről (1884) a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban (Fotó/Forrás: Liszt Ünnep)

Liszt, Beethovenhez hasonlóan, a hüvelykujja hegyétől a kisujja hegyéig 12 billentyűt is át tudott fogni (összehasonlításként, korunk egyik legelismertebb zongoristája, Daniel Barenboim kézfesztávolsága „mindössze” 9 billentyűnyi).  A siker kulcsa azonban nem csupán kezeinek méretében, de annak szokatlan anatómiájában is rejlett.

Liszt ujjpercei ugyanis kivételesen keskenyek és hosszúak voltak, kiváltképp a gyűrűsujján, emellett kisujjaival is szokatlanul nagy erőt tudott kifejteni.

Akárcsak Rachmaninovnál, Liszt esetében is felmerült a kötőszövetek genetikai rendellenességén alapuló Marfan-szindróma lehetősége, amelynek jellegzetes tünetei közé tartozik a vázrendszeri elváltozás, közte a laza ízületekkel kapcsolódó, vékony, pókszerű ujjak.

A legenda szerint egy alkalommal mutató- és középső ujja között égő szivarral kísérte zongorán a Mendelssohn hegedűversenyének átiratát előadó, alig tizenöt esztendős Joachim Józsefet. Dinamikus játékstílusát és vehemens leütéseit azonban kevés hangszer tudta hosszútávon kiállni, és bizony az is előfordult, hogy a zongora koncert közben adta meg magát és rogyott össze Liszt kezei alatt.

painting-sonntagskonzert-liszt-152759.jpg

Ein Sonntagskonzert im Hause Liszts, Bibliothèque nationale de France, Paris (Fotó/Forrás: Liszt Ünnep)

Ám a kezek és a zenei effektusok cikázása, a szinte felfoghatatlan mennyiségben áradó hangok nem a puszta elkápráztatás miatt kerültek papírra: tökéletesen illusztrálják a Liszt fejében örvénylő zenei gondolatok természetét. Ugyanez figyelhető meg azokban a műveiben is, melyeket nem zongorára, hanem például zenekarra írt. Alan Walker egy helyütt így fogalmazott Liszt-életrajzában:

A zenekart is úgy kezelte, mint a zongorát: virtuóz hangszerként, amelyet meg kell hódítani és a zenei kifejezőerő eszközévé kell tenni.

 Egy zenei gondolat megszületése gyakran hosszas vajúdással jár. Liszt hallatlan sebességgel írt, és kifejezetten szerette, ha egyszerre több darabon dolgozhatott. Egy alkalommal elmesélte, hogy miközben az Esztergomi mise Credo tételének leírásával volt elfoglalva, fejben négy másik tételt „csaknem egészen” kidolgozott. Ezt a munkatempót ismerve tán nem is olyan meglepő, hogy eredeti műveit és átiratait is beleszámolva közel 1400 művet hagyott az utókorra, amellyel minden idők egyik legtermékenyebb zeneszerzőinek egyikévé vált.

A Liszt Ünnep programjairól további információ itt érhető el>>>

Támogatott tartalom

Fejléckép: Joseph Kriehuber: Ein Matinée bei Liszt, 1846 (Fotó/Forrás: Liszt Ünnep)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

„Jót tesz nekünk, ha rácsodálkozunk a világra” – elstartolt a jubileumi Berlinale

Több mint egy héten keresztül Berlinre figyel a nemzetközi filmélet: a világ egyik legrangosabb A-kategóriás szemléje a hétvégén startolt el, a fesztivált Tom Tykwer új rendezése nyitotta meg, de bemutatták Burhan Qurbani új alkotását is, amelyben a III. Richárd történetét ültette át a jelenbe.
Színház

Bejelentés: Novák János támogatja Zalán János művészi koncepcióját

A Kolibri Színház oldalán jelent meg Zalán János és Novák János február 17-én kelt levele, amelyben az intézményt március elsejétől vezető új igazgató arról ír, nem változik a Kolibri profilja, amire az alapító támogatása a garancia. Zalán február 19-én találkozik a társulattal.
Klasszikus

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.
Vizuál

Presser Gábor és Parti Nagy Lajos nyitja meg a Godot Intézet új kiállítását

A Godot Intézet különleges megnyitóestre készül: február 28-án Presser Gábor játszik zongorán, és Parti Nagy Lajos gondolatai kísérik végig a látogatókat Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet megindító festészeti világán.
Vizuál

A Konklávé és A brutalista tarolt a BAFTA-gálán

Február 16-án este adták át a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) díjait. A londoni gálán a Konklávé és A brutalista című film is négy-négy elismerést gyűjtött be. Mikey Madison, Adrien Brody, Zoe Saldana és Kieran Culkin is díjat vehetett át.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Egy világrend utolsó pillanata – szubjektív gondolatok a Gurre-dalok kapcsán

Habár a Magyar Állami Operaház kommunikációja mindvégig az optimizmus hangját ütötte meg az Erkel Színháztól vett búcsú alkalmából, szimbolikus jelentőséget kapott a tény, hogy épp Arnold Schönberg monumentális opuszát, a Gurre-dalokat adták elő.
Klasszikus hír

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Klasszikus gyász

Elhunyt Zimán János hegedűművész

Fájdalmas veszteség érte a Szegedi Szimfonikus Zenekart: február 11-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Zimán János, a zenekar második hegedű szólamának szólamvezetője – adta hírül az együttes. A művész hatvanhat évet élt.
Klasszikus ajánló

Szenvedélyes olasz melódiákkal tér vissza Budapestre Vittorio Grigolo

Olasz dalesttel készül operaházi bemutatkozására Vittorio Grigolo. A világhírű olasz tenor partnere a Sztárestek zongorával című sorozat február 16-i estjén Cristiano Manzoni zongoraművész lesz.
Klasszikus ajánló

Lunchtime koncertek indulnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán

Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének művészeti instruktor mesterképzési szakos hallgatói 2025 februárjától egyedülálló koncertsorozatot indítanak: zeneművészeti egyetemek hallgatói kapnak fellépési lehetőséget a Trefort-kertben.