Klasszikus

Liszt életművét jellemző koncerttel indul az emlékév

2011.01.20. 16:48
Ajánlom
Liszt Ferenc életét és életművét jellemző hangversenyműsorral indul a magyarországi Liszt-év a magyar kultúra napján a Művészetek Palotájában. A Nemzeti Filharmonikusok szombati estjén elhangzik az Amit a hegyen hallani című szimfonikus költemény, a Magyar koronázási mise és a Magyar fantázia, amelynek szólistája Farkas Gábor zongoraművész lesz.

"Tanácstalan az ember, ha azon gondolkozik, mely művek emelhetők ki a Liszt-életműből egy méltó ünnepi estre" - jegyezte meg a koncertet megelőző műhelybeszélgetésen Mácsai János zenetörténész, hozzátéve: "Kocsis Zoltánt az vezette a műsorválasztásban, hogy minél átfogóbban mutassa be ezt az egy koncerten ábrázolhatatlanul sokrétű, újító munkásságot." Hozzáfűzte, hogy szerencsére a Művészetek Palotája a "Liszt, minden tekintetben." című egész éves sorozatában több alkalommal megpróbál az ismert, de korántsem teljes Liszt-képhez új vonásokkal hozzájárulni. Mácsai János felidézte, hogy zeneakadémista korában Eckhardt Mária, a magyar Liszt-kutatás ismert alakja azzal kezdte évfolyamukon a tanévet, hogy egy tanév csupán a "vázlat" felrajzolására elég, megemlítve, hogy a zeneszerző csak levélből 35 ezret írt, könyvein és tanulmányain kívül. A szombat esti ünnepi koncerten elsőként a Victor Hugo egy versének ihletésére született, Amit a hegyen hallani című szimfonikus költeményt szólaltatja meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. Mint azt a zenetörténész felidézte, Liszt, miután udvari karmesteri kinevezést kapott Weimarba, s így egy saját szimfonikus zenekarral dolgozhatott, úgy érezte, itt az ideje a szimfónia műformájának megújítására. Az ő nevéhez fűződik a programmal ellátott zenekari alkotás, a szimfonikus költemény kidolgozása. Ezek sorában az Amit a hegyen hallani az első mű, példátlanul hosszú alkotás, negyven perc terjedelmű.

A Magyar fantázia című zongoramű egy szabálytalan zongoraverseny, amelyet a koncerten a fiatal Liszt-lemezdíjas, Gundel- és Junior Prima-díjas Farkas Gábor ad elő. Érdekessége, hogy bemutatóját a pesti Nemzeti Színházban tartották 1852-ben, a szólót Hans von Bülow, a zeneszerző veje, Cosima lányának első férje játszotta - "méltó tetszésben részesülve". Végül a Magyar koronázási misét hallhatja a közönség, az énekes szólisták: Kolonits Klára (szoprán), Németh Judit (alt), Horváth István (tenor) és Bretz Gábor (basszus). "Ez rövid és praktikus kompozíció, amely a koronázási ceremóniának és a liturgiának is megfelelt. Dallamvilága, amelybe régi magyar egyházi zenei motívumokat komponált, egyértelműen tanúskodik arról, hogy bár Liszt nem beszélt magyarul, mindig magyarnak vallotta magát, és ahhoz is ragaszkodott, hogy a gyermekeit magyar nemzetiségűnek tekintsék. Persze világpolgár is volt, hetvenedik évén túl évente 4500-5000 kilométert utazott" - emlékeztetett rá Mácsai János.

Megjegyezte: a mise keletkezését érdekes történet övezi. A kiegyezés után Ferenc József császár és Erzsébet királyné pest-budai koronázására készülve a magyar közvélemény ragaszkodott ahhoz, hogy Liszt komponáljon misét a ceremóniára, és magyar előadók szólaltassák meg a darabot. A Habsburg előírások szerint osztrák udvari komponistának kellett volna írnia a misét. Végül kompromisszum született: Liszt miséjét Bécsből hozatott muzsikusok és énekesek adták elő. Lisztet azonban nem hívták meg a Mátyás-templomba, a karzatról hallgatta művét, majd a befejezés előtt távozott. A Lánchídnál várakozó tömeg Budán akkora éljenzést csapott a bandukoló zenésznek, hogy a pesti oldalon azt hitték, a felséges pár indult el és átvették az ünneplést. Mácsai János szerint, noha a Koronázási mise alkalmi kompozíció, Glória vagy Agnus Dei tétele felülmúlja több Liszt-kortárs, például Fauré vagy Bruckner terjengősebb műveit.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Zenés színház

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Vizuál

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.
Vizuál

Cate Blanchett, Steven Spielberg és Martin McDonagh is esélyes az Oscarra – Megvannak az idei jelöltek

A sziget szellemei, A Fabelman család, a Tár és a Minden, mindenhol, mindenkor is nagyot nyerhet a március 13-i Oscar-gálán. Az amerikai filmakadémia közzétette a rangos filmes elismerés jelöltjeit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Korcsolán Orsolya modern és kortárs műveket játszik a Zeneakadémián

A ragyogó külföldi sikereket elérő hegedűművész Eötvös Péter, Richard Strauss és Kurt Weill műveiből ad hangversenyt, amely egyben doktori képzésének zárókoncertje is lesz.
Klasszikus ajánló

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.
Klasszikus interjú

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Schubert-sorozattal indítja az évet a Concerto Budapest

A Hallgassunk Schubertet! tematikus nap január 28-án a schuberti életmű változatos műfaji kínálatával és sztárvendégekkel várja közönségét három koncertre a Zeneakadémiára.
Klasszikus interjú

Keller András: „Schubert ott volt velem mindig”

A Hallgassunk Schubertet!-koncertsorozat január 28-án felvillantja a schuberti életmű sokszínűségét. A műsor részleteiről a Concerto Budapest Kossuth- és Prima Primissima díjas zeneigazgatójával, Keller Andrással beszélgettünk.