Klasszikus

Liszt életművét jellemző koncerttel indul az emlékév

2011.01.20. 16:48
Ajánlom
Liszt Ferenc életét és életművét jellemző hangversenyműsorral indul a magyarországi Liszt-év a magyar kultúra napján a Művészetek Palotájában. A Nemzeti Filharmonikusok szombati estjén elhangzik az Amit a hegyen hallani című szimfonikus költemény, a Magyar koronázási mise és a Magyar fantázia, amelynek szólistája Farkas Gábor zongoraművész lesz.

"Tanácstalan az ember, ha azon gondolkozik, mely művek emelhetők ki a Liszt-életműből egy méltó ünnepi estre" - jegyezte meg a koncertet megelőző műhelybeszélgetésen Mácsai János zenetörténész, hozzátéve: "Kocsis Zoltánt az vezette a műsorválasztásban, hogy minél átfogóbban mutassa be ezt az egy koncerten ábrázolhatatlanul sokrétű, újító munkásságot." Hozzáfűzte, hogy szerencsére a Művészetek Palotája a "Liszt, minden tekintetben." című egész éves sorozatában több alkalommal megpróbál az ismert, de korántsem teljes Liszt-képhez új vonásokkal hozzájárulni. Mácsai János felidézte, hogy zeneakadémista korában Eckhardt Mária, a magyar Liszt-kutatás ismert alakja azzal kezdte évfolyamukon a tanévet, hogy egy tanév csupán a "vázlat" felrajzolására elég, megemlítve, hogy a zeneszerző csak levélből 35 ezret írt, könyvein és tanulmányain kívül. A szombat esti ünnepi koncerten elsőként a Victor Hugo egy versének ihletésére született, Amit a hegyen hallani című szimfonikus költeményt szólaltatja meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. Mint azt a zenetörténész felidézte, Liszt, miután udvari karmesteri kinevezést kapott Weimarba, s így egy saját szimfonikus zenekarral dolgozhatott, úgy érezte, itt az ideje a szimfónia műformájának megújítására. Az ő nevéhez fűződik a programmal ellátott zenekari alkotás, a szimfonikus költemény kidolgozása. Ezek sorában az Amit a hegyen hallani az első mű, példátlanul hosszú alkotás, negyven perc terjedelmű.

A Magyar fantázia című zongoramű egy szabálytalan zongoraverseny, amelyet a koncerten a fiatal Liszt-lemezdíjas, Gundel- és Junior Prima-díjas Farkas Gábor ad elő. Érdekessége, hogy bemutatóját a pesti Nemzeti Színházban tartották 1852-ben, a szólót Hans von Bülow, a zeneszerző veje, Cosima lányának első férje játszotta - "méltó tetszésben részesülve". Végül a Magyar koronázási misét hallhatja a közönség, az énekes szólisták: Kolonits Klára (szoprán), Németh Judit (alt), Horváth István (tenor) és Bretz Gábor (basszus). "Ez rövid és praktikus kompozíció, amely a koronázási ceremóniának és a liturgiának is megfelelt. Dallamvilága, amelybe régi magyar egyházi zenei motívumokat komponált, egyértelműen tanúskodik arról, hogy bár Liszt nem beszélt magyarul, mindig magyarnak vallotta magát, és ahhoz is ragaszkodott, hogy a gyermekeit magyar nemzetiségűnek tekintsék. Persze világpolgár is volt, hetvenedik évén túl évente 4500-5000 kilométert utazott" - emlékeztetett rá Mácsai János.

Megjegyezte: a mise keletkezését érdekes történet övezi. A kiegyezés után Ferenc József császár és Erzsébet királyné pest-budai koronázására készülve a magyar közvélemény ragaszkodott ahhoz, hogy Liszt komponáljon misét a ceremóniára, és magyar előadók szólaltassák meg a darabot. A Habsburg előírások szerint osztrák udvari komponistának kellett volna írnia a misét. Végül kompromisszum született: Liszt miséjét Bécsből hozatott muzsikusok és énekesek adták elő. Lisztet azonban nem hívták meg a Mátyás-templomba, a karzatról hallgatta művét, majd a befejezés előtt távozott. A Lánchídnál várakozó tömeg Budán akkora éljenzést csapott a bandukoló zenésznek, hogy a pesti oldalon azt hitték, a felséges pár indult el és átvették az ünneplést. Mácsai János szerint, noha a Koronázási mise alkalmi kompozíció, Glória vagy Agnus Dei tétele felülmúlja több Liszt-kortárs, például Fauré vagy Bruckner terjengősebb műveit.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus lemez

Egy orgonista New Yorkban: Megjelent Karosi Bálint új szerzői lemeze

Az albumon Anastasia Razvalyaeva, Szalai András, Környei Miklós és az Anima Musicae játéka is hallható.
Klasszikus hír

Bársony László brácsaművész kapta idén a Weiner Leó-emlékdíjat

Az elismerést azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi-tanári munkásságukat.
Klasszikus ütőhangszer

Ütőhangszeres szakmai nap és konferencia Szegeden

2019. október 5-én hiánypótló és nagyszabású ütőhangszeres rendezvénynek ad otthont Szeged.
Klasszikus hír

Egy női zeneszerző kapta idén a zenei Pulitzer-díjat

Ellen Reid első operájáért kapta meg a 15 ezer dollárral járó elismerést.
Klasszikus ajánló

Grúzia egy estére Budapestre költözik

Az Ignis Fatuus Kamaraegyüttes előadásában egy nem túl távoli, de itthon kevéssé ismert ország zenéje szólal meg április 26-án az Ádám Jenő Zeneiskola Kamaratermében este héttől.