Klasszikus

Liszt és a ferencesek

2011.05.13. 13:48
Ajánlom
A bicentenáriumi évben a Pesti Ferences templom nagyszabású egyházzenei sorozattal állít emléket a Liszt és a ferencesek kapcsolatának. Liszt orgonaműveiről és a programokról Deákné Kecskés Mónikát, a templom egyházzenei igazgatóját kérdeztük.

- Május 14-i „A ferences Liszt" című orgonaestjén Liszt ferencesekkel kapcsolatos művei szólalnak meg. Az Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál és a San Francesco esetében beszédes a kapcsolódás, de mi a helyzet a Hosanna, a Szent Erzsébet legendája és a nagyszabású Ad nos, ad salutarem undam esetében?

- A Hosanna Liszt saját, eredetileg bariton szólóra, majd harsonára és orgonára feldolgozott művének átirata, melynek szövege azonos Szent Ferenc Naphimnuszának szövegével. A Szent Erzsébet legendája magyar ferences szentnek: Árpádházi Szent Erzsébetnek állít emléket. Az átirat Liszt azonos című oratóriumának bevezetője alapján Carl Müller-Hartung tollából való. Érdekessége, hogy a mű pesti bemutatóját Liszt ferences habitusban vezényelte. A fentiekhez hasonló direkt kapcsolatot nem lehet találni Poverello (Isten szegénykéje, azaz Szent Ferenc) személye és Liszt 1850 telén komponált, háromrészes orgonaműve között. Az Ad nos Meyerbeer A Próféta című operájának témájára komponált fantázia és fúga. Jóllehet Lisztet valószínűleg a dallam és nem szöveg foglalkoztatta, mégis, érzek kapcsolatot a mű témája és Szent Ferenc küldetése között.  A dallam tulajdonképpen egy régi zsidó ének, amit Meyerbeer gyermekkorában hallott, majd az operában egy 1530 körüli anabaptista szöveggel („Hozzánk, az üdvöt adó vízhez jöjjetek el újra, ti nyomorultak") ruházott fel. Ferenc küldetése is hasonló volt a korában. Lisztnek egyébként nem sokkal több Szent Ferenchez vagy ferences szenthez kapcsolódó műve van, csak az átiratok száma és jellege variálódik.

- Lisztet nem csak Szent Ferenchez, hanem a pesti ferencesekhez is különleges kapcsolat fűzte.

- A szerző édesapja - Liszt Ádám - a ferencesek pozsonyi rendházában volt novícius. Nem tett örökfogadalmat, de a továbbra is baráti szálak fűzték a rendhez. Ő ismertette meg fiát a pesti ferencesekkel, mások mellett egykori barátjával: a pesti rendházban élő Wagner Kapisztránnal is. Liszt már kamasz fejjel, 17 évesen szerzetbe akart lépni, s végül jóval később fr. Golessényi Pantaleó provinciális fogadta őt a pesti ferencesek confraterévé. Ez azt jelentette, hogy „a szerzetesek barátja, társa"-ként osztozhatott velük napi imáikban, a rend szigorú megkötöttségei nélkül. Pesti tartózkodásai alkalmával ájtatosságait itt végezte (emléktábla is jelöli a padot, ahol imádkozott), s baráti szálak fűzték a rendház tagjaihoz.

- Visszatérve az orgonaművekhez: Liszt csak tizenegynéhány művet írt kifejezetten orgonára, igaz, számos műve esetében választhatóként jelölte meg, hogy orgonán vagy zongorán játssza-e az előadó.

- A mintegy negyven orgonadarab Liszt életművének csak kis százaléka, s ebből valóban alig tíz az eredetileg is orgonára szánt kompozíció. Liszt az orgonával későn találkozott: a Vándorévek sorozat tanúsága szerint 1936-ban, amikor a hangszer egy genfi gyülekezet énekét kísérte. Liszt később egyre jobban megkedvelte a hangszert. Maradtak feljegyzések arról, hogyan improvizált, s hogy - valószínűleg Mendellssohn híres, lipcsei hangversenyétől indíttatva - Bach fúgát játszott betétszámként egy-egy koncertjén. Nemcsak a saját, hanem mások,  így Lassus és Mozart műveit is átírta orgonára. Az A-dúr legenda (Assisi Szent Ferenc a madaraknak prédikál) 1866-os első kiadásában - amely a párizsi Heugel kiadónál jelent meg -regisztrálási utasításokat találunk. Ez arra utalhat, hogy a darabot orgonán is el tudta képzelni. Hallotta korának két híres orgonistáját, Camille Saint-Saënst és César Franckot játszani (a legenda kottájába írt utasítások is feltehetően Saint-Saëns hatására keletkeztek), s olyan  - technikailag is képzett - segítői akadtak az orgona sajátosságainak megismerésében, mint Alexander Winterberger, aki 1855-ben az Ad nos bemutatóját játszotta a merseburgi Dómban. Liszt tehát felfedezte az orgonát és nagy kedvvel kísérletezett rajta.

- A zongoraművekből készített orgonaátiratok alapján nem tűnhet úgy, az évtizedeken át a zongora és a zongorázó kéz korlátait leküzdeni igyekvő Liszt számára az igazi transzcendens fordulatot az orgona kínálta (volna)?

- Figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy az orgona a szimfonikus zenekar hangzásideálját csak késéssel követte: adottságai sokáig elmaradtak a kor stilisztikai kívánalmaitól, a változatos dinamikai felépítéstől, hangszínskálától. A hangszernek tehát először technikai szempontból be kellett érnie Liszt virtuozitását, széles spektrumú  dinamikai elképzeléseit. Másrészt Liszt stílusa később megváltozott, egyszerűsödött. Orgonára elgondolt öregkori művei sok szempontból megelőzték korukat, a Via crucis, vagy az Ossa arida zenei nyelvezetét a kortársak nem tudták értékelni, ami tulajdonképpen érthető, hiszen Liszt  egészen Messiaen-i eszközökhöz folyamodik.

- Orgonakoncertje egy 2011 Karácsonyáig tartó sorozat első alkalma, mely október 22., Liszt születésnapja körül háromnapos ünnepben csúcsosodik ki. Miben különbözik a ferences ciklus a Liszt-év alkalmából meghirdetett más nagyszabású egyházzenei és orgonakoncert-sorozattól?

- Sorozatunk nem kifejezetten koncertekből áll. Kerete egy igeliturgia, amelyet a ferences testvérek tartanak. Május 14-én - a szintén zenész és egyházzenész - fr. Kercza Csaba Asztrik mondja majd ezt az elmélkedést. Ennek kiemelkedő eseménye lesz a Liszt-triduum. a Katolikus Egyházban egy-egy nagyobb ünnepet szokás háromnapos „rákészüléssel" ünnepelni. A zenés Triduum idén a Pesti ferenceseknél Liszt születésének dátumát keretezi.

- A sorozat fellépőinek hosszú listájában zeneakadémiai hallgatókkal, és fiatal tehetségekkel is találkozhatunk. Hogyan állította össze a műsort?

- A legfiatalabb orgonaművészek csak Liszt darabokat, vagy „Hommage"-okat játszanak majd. Karosi Bálint és Virágh András Gábor erőssége a koncert-improvizáció, így áhítataikon Liszt témáira rögtönöznek majd. Morva Péter eredetileg zongoraművész, aki - Liszthez hasonlóan - később találkozott az orgonával. A sorozatban Liszt zongoraműveinek átiratait fogja előadni. Baróti Istvánt pedig mint a magyar orgonisták egyik doyenjet és mint híres Liszt-előadót hívtam meg. Ám nagyon egyoldalú lenne a kínálat, ha a sorozatból kimaradnának Liszt kórusra és zenekarra szánt egyházi művei. Liturgikus keretek között szólal majd meg július 31-én - Liszt halálának az évfordulóján - a Missa Choralis a templom Liszt Kórusa és Deák László (orgona) közreműködésével. Az októberi zenés Triduum első napján szintén szentmise keretében hangzik fel a Koronázási mise. A Triduum következő két napján Liszt összes orgonaműve, majd motettái is elhangzanak majd, a templom énekegyüttesei mellett számos vendégkórus közreműködésével. Novemberben két különlegességet hallhatunk: 19-én Liszt Requiemje csendül fel az Unicum Férfikar előadásában, Déri András (orgona) közreműködésével, Kelemen József (Neu-Ulm) vezényletével. Minden éveben megemlékezünk a templom egykori orgonistájáról, Gergely Ferencről - ebben az évben az november 26-án sorra kerülő Gergely-emlékestet Liszt emlékének is szenteljük. Ez alkalommal a templom jelenlegi orgonistája, Deák László játszik majd. A részletes programot az érdeklődők a pestiferences.ofm.hu és a Liszt év weboldalán is megtalálhatják.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Jazz/World

Aretha Franklin a halálán van

Külföldi sajtóértesülések szerint a soul királynője nagyon beteg, családja detroiti otthonában az ágya köré gyűlve virraszt érte.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.
Klasszikus óbudai társaskör

Óbudai Társaskör Művészeti Munkáját Támogató Egyesület

A pártoló tagsággal nemcsak a kedvezményeket veheti igénybe, de tagdíjával hozzájárulhat a hosszabb távú tervezéshez, a minőségi előadások létrejöttéhez.