Klasszikus

Liszt és Ligeti dialógusa

2004.05.07. 00:00
Ajánlom
„A művészetben egy legyőzött nehézség, már szépség” – ez a régi mondás lehetne a mottója Csalog Gábor új lemezének, melyen felváltva játszik Liszt- és Ligeti-etűdöket, a 19. századi és 20. századi zongorairodalom hírhedten nehéz műveit, olyan műveket, melyek egyetlen zeneszerzői ötletből kiindulva jutnak el a kifejezés és az eljátszhatóság határáig. Olykor azon is túl.

Kompozíciós etűdök is tehát, a legnemesebb értelemben vett zeneszerzői gyakorlatok, két, a zenéhez alapvetően másképp közelítő zeneszerző tollából. Ahogy Csalog Gábor kitűnő mini-esszéjében írja a kísérőfüzetben, míg Ligeti – saját bevallása szerint – tökéletlen zongoratechnikáját kívánta e darabokkal „professzionizmussá transzformálni”, Liszt épp az ellenkező utat járta be: először volt zongoravirtuóz, s később vált jelentős zeneszerzővé. Természetesen Ligeti számára sem idegen terep a zongora, s a hangszerrel való fizikai kontaktus alapvető szerepet játszott a komponálás során.

„A billentyűzetre teszem a tíz ujjamat, és zenét képzelek el – írja Ligeti. – A billentyűk lenyomásával ujjaim lemásolják ezt a mentális képzetet, ám ez a másolat rendkívül pontatlan: visszacsatolás jön létre az ötlet és a mozgató izmok által végrehajtott kivitelezés között. Ez a visszacsatolási hurok sokszor ismétli önmagát, s közben ideiglenes vázlatokkal gazdagodik: egy malomkerék kezd el forogni a belső hallásom, az ujjaim, és a lejegyzés között. Az eredmény végül teljesen másképp hangzik, mint a kezdeti elgondolás: kezem anatómiai valósága és a zongora billentyűzetének felépítése átalakítja a képzeletemben lévő konstrukciókat.”

Ugyanakkor a zongorázásáról híres Liszt sok egyéb művéhez hasonlóan az etűdöket is akkor dolgozta át, s amennyire ez nála elképzelhető, öntötte végleges formába, amikor visszavonult a koncertélettől, s a zongora „csupán” mint a zeneszerzés segédeszköze játszott szerepet az életében. Ezekben az etűdökben a 40 éves Liszt emlékezik az etűdök első verzióját komponáló 13 éves Lisztre, a virtuózok fejedelme a csodagyerekre. Arra a csodagyerekre, majd ifjú titánra, akinek Paganini hegedűjátéka által megbokrosodott zongorázása életre hívta ezeket a kor számára megdöbbentően nehéz darabokat, melyekről Schumann a következőt írja lapja hasábjain: „Igazi vihar- és rettenet-etűdök, az egész világon legfeljebb ha tíz-tizenkét zongorista tudja őket eljátszani”.

S ha valami összekapcsolja Liszt etűdjeit a Ligeti-etűdökkel, akkor az ebben a Schumann-mondatban található: a vihar, a rettenet és a lejátszhatatlanság. Alan Walker írja nagyszerű Liszt-monográfiájában, hogy „a Transzcendens etűdök legnagyobb ellensége paradox módon nem az a zongorista, akinek olyan rossz a technikája, hogy el se tudja játszani őket, hanem az, akinek a technikája éppen csak elég arra, hogy eljátssza őket. Az előbbi nyomban szembesül a valósággal: képtelen rá. Az utóbbi ellenben bátran megharcol velük, de szörnyű csatateret hagy maga után, melyen zongora és zongorista egyaránt elvérzett a kézitusában. Az ilyen zongorista rossz hírbe hozza a Transzcendens etűdöket. Azt a benyomást kelti, mintha Liszt túlságosan sokat követelne a zongorától, mikor pedig csak a zongoristától kíván túlságosan sokat.” Pusztán azt kívánja Liszt – ahogy később Ligeti is –, hogy a zongorista önmagán lépjen túl: itt már nem virtuozitásról van szó, hanem a határok átlépéséről, belépésről abba a világba, ahol nincsenek anatómiai kötöttségek és gravitációs törvények, ahol zongora és zongorista eggyé válik, és együtt oldódnak fel egy új, addig nem hallott minőségben. És ez kelt valódi rettenetet a hallgatóban, nem pedig a 2. Transzcendens etűd vagy az Ördöglétra címet viselő Ligeti-darab karaktere.

Noha hosszan lehetne sorolni a válogatás erényeit, a két etűd-sorozat egymással való megfeleléseit, a lenyűgözően végiggondolt koncepció által megvilágított kapcsolódási pontokat, a lemez mégsem ettől lesz az utóbbi idők egyik legizgalmasabb és legfelkavaróbb lemeze, hanem a zenében való tökéletes feloldódás nyújtotta élménytől. A felvételt hallgatva két látszólag különböző, mégis hasonlóan gondolkodó zeneszerző transzcendens dialógusába tekinthetünk bele, s ebben a dialógusban Csalog Gábor nem vesz részt. Az ő szerepe arra szorítkozott, hogy összehozzon két embert, akikről nem gondoltuk volna, hogy megférnek egymással. Megszervezte a találkozót, és a háttérbe húzódott, hogy arra figyelhessünk, amire valójában érdemes: a beszélgetésükre.

(Transzcendens etűdök – Liszt, Ligeti; Csalog Gábor (zongora); 2004 BMC CD 095)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.
Plusz

Elhunyt Heller Ágnes

A filozófus kilencven éves volt, a 444 értesülése szerint Balatonalmádiban érte a halál.
Klasszikus

Holnap kezdődik a Fesztivál Akadémia a Zeneakadémián

A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagy koncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Zenés színház

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Színház

Csákányi, Grecsó, Lackfi és a Sztalker Zsámbékon

Telt házzal mennek Zsámbékon a nyári színházi és felolvasószínházi előadások, amelyek a város több, emblematikus helyszínén várják a közönséget a Romtemplom és a Bázis vonzásában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Holnap kezdődik a Fesztivál Akadémia a Zeneakadémián

A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagy koncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Klasszikus ajánló

Mélyreható érzések a Vajdahunyadvárban!

A Budapesti Vonósok idén is különleges műsorral készül a Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválra. Július 25-án egy érzelemgazdag koncertet hallhatunk a világszínvonalú kamarazenekartól a Vajdahunyadvár reneszánsz kertjében.
Klasszikus magazin

Hiphopra gyúrja a zongorát, és kavicsot dob a klasszikus zene állóvizébe

Chloe Flower az idei Grammy-gálán tűnt fel, most pedig leszerződtette a Sony. Nem, nem klasszikus zenész a szó szoros értelmében, de a hiphopban is előny lehet, ha egy zongoraművész a Juilliard Schoolban tanult.
Klasszikus ajánló

Sok Bachot hallhat majd a Veszprémi Régizenei Napokon

Idén is a veszprémvölgyi jezsuita templom lesz a Veszprémi Régizenei Napok helyszíne, ami július 22-én kezdődik, és hat napon át tart.
Klasszikus ajánló

Beethoven Tajvanon

Tajpeji zenekar érkezik a Duna Palotába, hogy Beethoven Sors-szimfóniája mellett klasszikus tajvani zeneszerzők műveiből játszanak.