Klasszikus

Liszt és Muszorgszkij

2009.02.01. 00:00
Ajánlom
"…forrón üdvözöljük Önt, a zseniális előadóművészt, a művészet határainak kitágítóját, az ósdi rutin elleni harc nagy vezérét, a fáradhatatlan művészt, akinek kolosszális és messzevilágító tevékenysége előtt meghajtjuk fejünket." E táviratot Szentpéterváron adták fel, s Budapesten fogadták. Feladói orosz muzsikusok és értelmiségiek, címzettje Liszt Ferenc.

Gyenyisz Macujev (fotó: Silvia Lelli)

Az 1950-es évek első felének magyar zenetörténet-írása politikai és ideológiai megfontolásoktól aligha függetlenül helyezett különös hangsúlyt Liszt Ferenc és orosz zeneszerző-kortársai kapcsolataira. A második világháború utáni évtizedben született fejtegetések, melyekben később hamisítványnak bizonyult dokumentumokra is hivatkoztak, egy sajátosan "kelet-európai" zene konstrukcióját célozták meg, mely szembeállítható Wagner német irányával. A magyar zenebarátok Papp Márta és Bojti János monumentális Muszorgszkij-kötetének megjelenése óta (1997) azonban a maga árnyalt és ellentmondásoktól sem mentes valójában ismerhetik meg a szóban forgó évtizedek alatt Weimarban élő "Franz" Liszt és az oroszok viszonyát.

Az 1860-as évek elején Szentpéterváron Milij Balakirev zeneszerző körül sajátos baráti–művészi–intellektuális szövetség alakult, az Ötök csoportja (a további négy négy komponista tag Mogyeszt Muszorgszkij, Nyikolaj Rimszkij-Korszakov, Alekszandr Borogyin és Cézár Cui). A legutóbb említett muzsikus visszaemlékezése szerint "Lisztért és Berliozért lelkesedtünk, Chopint és Glinkát istenítettük." Ám az emlékezet különös dolog: Rimszkij-Korszakov vélekedése szerint társai "Lisztet jóval kevéssé ismerték, s az volt róla a vélemény, hogy zenei vonatkozásban természetellenes, eltévelyedett, sőt néha karikatúraszerű jelenség." A huszonnyolc éves Muszorgszkij pedig kritikusan jelentette ki: "Hát Berlioz, hát Liszt – mindkettőjüknek és valamennyi nagyobb művüknek megvannak a maguk hibái – de még mekkorák."


Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij

Vaszilij Besszel, az Ötök műveit is gondozó zeneműkiadó vezetője aztán 1873-ban egyfajta orosz zenei portfóliót küldetett az újdonságok iránt oly fogékony weimari zenefejedelemnek. A művek fel is keltették Liszt érdeklődését, aki partitúrát és szólamanyagot rendelt Rimszkij-Korszakov és Alekszandr Dargomizsszkij műveiből. Viszont semmilyen közvetlen forrás nem maradt fenn arról, Liszt miként vélekedett Muszorgszkij Gyermekszoba című dalciklusáról, mely ugyancsak a portfolió része volt. Besszel fivérétől Muszorgszkij mindenesetre azt a szóbeli tájékoztatást kapta, hogy Liszt valósággal beleszeretett a műbe, s parafrázist kíván írni annak témáira. Hogy ez az értesülés mennyire fontos volt az orosz zeneszerző számára, az kiderül számos leveléből, melyben barátait, ismerőseit a „merész európai”, a "hatalmas ember" vélekedéséről tájékoztatta. Amikor azonban ugyanebben az évben Vlagyimir Sztaszov, a szentpétervári művészeti élet nagy menedzsere megszervezte volna Muszorgszkij és Liszt találkozását, a bonyolult lelkű orosz zeneszerző elhárította a lehetőséget. Viszont az Ötök többi tagja, Besszel, Sztaszov és a zongorista-zeneszerző Nyikolaj Scserbacsov mellett Muszorgszkij is aláírta azt a táviratot, melyben Liszt Ferencet pályafutásának jubileumán köszöntötték, 1880–81 között keletkezett önéletrajzi fogalmazványában pedig Muszorgszkij a nagy "művész-reformátorok" sorában Palestrina, Bach, Gluck, Beethoven és Berlioz mellé helyezte Lisztet.

(2009. február 25. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Gyenyisz Macujev zongoraestje - Csajkovszkij: Évszakok, op. 37b, Liszt: I. Mefisztó-keringő, Muszorgszkij: Egy kiállítás képei)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.