Klasszikus

Liszt Ferenc estéje

2011.01.24. 15:00
Ajánlom
A protokolláris jelleget felülírva, gazdag és merészen árnyalt Liszt-programmal lelkesített a bicentenáriumi emlékév szombati nyitóhangversenye. Bőven lesz mit felfedeznünk az előttünk álló esztendőben!

A jelek szerint igencsak hálás feladat lesz Liszt Ferencnek szentelnünk 2011-et. No, nem - vagy legalábbis nem elsősorban - a géniusz nemzetközi ismertsége, vagyis kultúrdiplomáciai hasznosíthatósága miatt, de még csak nem is Liszt hazai népszerűsége, a kényszeredett ünneplést kizáró eleven emlékezete okán. Hanem legfőként azért, mivel Liszt életműve mindmáig csupán részlegesen vált a koncertrepertoár részévé, s mert ezen a sajnálatos állapoton a magyar zenei élet megannyi kiválósága kíván gyökeresen változtatni a jubileum évében.

Kocsis Zoltán például - jelesül és kiválólag - több interjújában is nyilatkozott eme feltett szándékáról, s eltökéltségének mindjárt ékes bizonyságát is adta a Nemzeti Filharmonikusok emlékév-nyitó koncertjén. Így rögvest a köztársasági elnöki beszéd nyomában felhangzó első szám Liszt zenei világának egy kevésbé ismert, s hozzá szó szerint magaslati pontjára vezetett. A Victor Hugo azonos című költeményét program gyanánt felhasználó Amit a hegyen hallani, ez a már-már szimfónia terjedelmű szimfonikus költemény ugyanis eleddig inkább csak névről volt ismerősünk. Ám a zeneszerző weimari korszakából való alkotás most végre teljes pompájában, hangszerelési gazdagságában, valamint komoly kompozíciós problémáival egyetemben feltárult előttünk. A szimfonikus költemény elején felhangzó nagydobpergéstől a vezérmotívumot elővezető fanfárig, a szinte panteista természetábrázolástól az áhítatos koráldallamig s az "emberi sikolyt" és pusztulást megidéző hangképek soráig - a vissza-visszakanyarodtában is egyre magasabbra emelkedő mű nemcsak elragadtatást, de tagadhatatlanul némi légszomjat is kiváltott az ünneplő közönségből.

Az egész estet kikezdhetetlen autoritással és elemző modorban irányító Kocsis a második számként felhangzó Magyar fantáziával adózott a Liszt-életmű slágervonulatának. A zongoraszólót játszó Farkas Gábor elsöprő lendülete, virtuozitása és a szólista temperamentumával versenyre kelő zenekar kicsattanó teljesítménye egyaránt üdvösen távol állt a Liszt által oly sokat korholt előadói "antialkoholizmustól". A kedélytelenséget hírből sem ismerő produkció jószerint a közönségre is részegítő hatást gyakorolt, amint elősorjáztak a mindmáig zsigerien meghitt magyaros táncmotívumok.

Az ismerősség érzése, mi több, "Tokaj esszenciája" uralta azután a második részt kitöltő Magyar koronázási mise megszólaltatását is. A Ferenc József és Erzsébet 1867-es koronázására gyors ütemben megkomponált mise ceremoniális ősbemutatójáról maga Liszt így számolt be annak idején: "Misém zenei sikere teljes. Mindenkit meglepett rövidségével és egyszerűségével - és, ha szabad így mondanom, karakterével." Most is hajszálra ez történt, miután a markáns és az egyházzenei szövetből váltig kitetsző magyaros jegyek sora s a vallásos devóciót már-már megtévesztő könnyedséggel megérzékítő formakészség mondhatni meglepetésszerű gyorsasággal hódította meg a közönséget. A nyomatékosan nemzeties hangvételű Gloria tétel vagy az egyházzene számára amúgy rendre komoly kihívást jelentő Credo imitált gregorián karaktere az eredendően profán koncertteremben is érvényesnek, ráadásul még tetszetősnek is bizonyult. A Nemzeti Énekkar imponáló hangzásképe éppúgy jól szolgálta a darab sikerét, akárcsak a négy énekes szólista közreműködése, akik közül különösen Németh Judit és Bretz Gábor kínált fel nekünk emlékezésre érdemes, szép pillanatokat.

Tudjuk, 1867. június 8-án Liszt is ott volt a Mátyás-templom karzatán, s így tanúja lehetett miséje sikerének. A koronázás után a reverendás zeneszerző gyalog ereszkedett le a Várhegyről, s egymagában haladt a királyi pár megjelenésére várakozó sokaság felé, amely Liszt láttán spontán üdvrivalgásban tört ki. "Nem a király, de király volt az, akire a hálás nemzet rokonszenve irányult, büszkeséggel telve, hogy ilyen fiú adatott neki" - idézte fel a lelkesült jelenetet visszaemlékezéseiben a Lisztért rajongó író és szerkesztő, Wohl Janka. Nos, bizonnyal a bicentenárium évében sem érzünk majd másként, ha Lisztre gondolunk.

LISZT! MINDEN TEKINTETBEN

Nyitóhangverseny - Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok

2011. január 22. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Farkas Gábor (zongora), Fodor Beatrix (szoprán), Németh Judit (alt), Horváth István (tenor), Bretz Gábor (bassus), Nemzeti Énekkar (karig.: Antal Mátyás)
Vez.: Kocsis Zoltán

Liszt: Amit a hegyen hallani; Magyar Fantázia; Magyar koronázási mise

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Marton László

A Vígszínház egykori igazgatóját hosszú, méltósággal viselt betegség után érte a halál. 76 éves volt.
Zenés színház

Maxon a regény eksztázisa: ilyen A nagy Gatsby a Vígben

Gatsby pesti milleniál 2019-ből. Gatsby Fitzgerald klasszikus alakja. Gatsby visszafele úszik, az idővel szemben. A Vígszínház új előadásában Gatsby jól énekel.
Vizuál

Menekülés az arisztokráciába

Végre ismét megpillanthatjuk a Downton Abbey ismerős sziluettjét, kószálhatunk a tökéletes angol gyepen, és már szélesvásznon csodálhatjuk a tökéletes szereplők tökéletes jelmezeit. Kérdés, hogy ez elég-e? Kérdés, hogy akarunk-e egyáltalán többet?
Zenés színház

Gyerekszereplők mesélnek a távozó Billy Elliot musicalről

Az évek során több gyerek is játszott a musicalben, amelyre szeptember 22-én lejár az Operaház szerződése. Búcsúzóul nézd meg, milyen volt a darabban játszani.
Vizuál

A magyar festőnő Bernstein-képei, amik bejárták a világot

Miközben fest, a zenész felvételeit hallgatja, kompozícióinak hátterét pedig a muzsika inspirálja. Zászkalicky Ágnes festményei szeptember 26-ig láthatók a Forrás Galériában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus koktélparti

Mikor kezdtünk el ráadást követelni a hangversenyeken?

Megszokott dolog: ha a műsor megengedi, addig tapsolunk, míg a muzsikus újra színpadra nem jön, és ráadást ad. Mint minden hagyomány, ez is elkezdődött valamikor.
Klasszikus hír

Ők a Bartók Világverseny finalistái

Balogh Ádám, Peter Klimo és Szokolay Ádám jutott be a Zeneakadémia által szervezett Bartók Világverseny szombati nagyzenekari döntőjébe.
Klasszikus konferencia

Nemzetközi Bartók-konferencia lesz a Zenetudományi Intézetben

A Zeneakadémia Bartók Világversenyéhez kapcsolódva ismét angol nyelvű, nemzetközi konferenciát szervez a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete szeptember 14-én, szombaton 9 órától.
Klasszikus szabadság

Egy év szabadságra megy Hilary Hahn

Meg is érdemli. A harminckilenc éves hegedűművésznő mintegy három évtizede áll a színpadon. Most egy évig nem koncertezik.
Klasszikus ajánló

Felfedezések és újrafelfedezések a Concerto Budapesttel

Világklasszis szólisták, a zenei iránti közös szenvedély, felfedezések és újrafelfedezések – ez határozza meg a Concerto Budapest most induló új évadát.