Klasszikus

Liszt-kaleidoszkóp

A Liszt-év során ha nem is 200, de jó néhány neves muzsikust kértünk meg, hogy beszéljen a 200 éve született zsenihez fűződő kapcsolatáról. Liszt szubjektíven!

Kocsis Zoltán, a Liszt Év nagykövete

„A nagy újító megkérdőjelezhetetlen formaművész, a látszólagos provokátortól valójában nem idegen az egyensúly, a korabeli kritikák alapján sokszor üres virtuóznak aposztrofált jelenségről műveiből derül ki, hogy mérhetetlenül több: igazi költő. S ha még hozzátesszük, hogy mindezt hazánkfiáról mondhatjuk el, akinek magyarsága elsősorban nem pózokban, hanem zenei életünk felvirágoztatása érdekében véghezvitt, felmérhetetlen értékű cselekedetekben nyilvánult meg, a csendes büszkeség mellett kompozícióinak minél gyakoribb és hitelesebb előadásával kell adóznunk az egyetemes kultúrtörténet meghatározó egyénisége,- Bartók Béla szavaival - Liszt Ferenc teremtő erejének nagysága előtt." Tovább a teljes interjúra

Bogányi Gergely zongoraművész

„Még mi, zongoristák sem vagyunk egészen képben, hogy milyen gigantikus Liszt szellemi hagyatéka, és hogy milyen megdöbbentő színvonalú. Nagyon kedvelem az átiratait, nemcsak az eredeti darabok zsenialitása miatt, hanem Liszt zsenialitása miatt is. Ezekből a darabokból igenis sugárzik az, hogy micsoda mély eleganciával, elgondolással és odafigyeléssel - sőt, azt is ki lehet mondani, hogy szeretettel kezelte őket Liszt." Tovább a teljes interjúra

Alan Walker, a háromkötetes Liszt-életrajz szerzője

„Mindig is furdalta az oldalamat, hogyan hidalható át a fiatal és az idős Liszt radikálisan eltérő stílusa közötti szakadék. Mintha két komponista írta volna a korai és a kései műveket. Valódi nyomozással ér fel közös nevezőre hozni a II. magyar rapszódiával egy olyan darabot, mint a Szürke felhők. Származhatott-e a két darab ugyanattól a kéztől? Tudjuk, hogy igen, de mi a közös bennük?" Tovább a teljes interjúra

Ránki Dezső és Klukon Edit

„Műveinek nagy és jelentős része nem, vagy ritkán szólalhat meg. Jó, hogy a szokásosnál nagyobb figyelem következtében több alkalmunk van olyan műveket is eljátszani, amiket egyébként esetleg bizalmatlanul fogadnának, és így esély van arra, hogy egy kicsivel ismertebbé váljon Liszt zenéjének az a része, amit mindmáig kevesen és kevésszer hallottak személyesen." Tovább a teljes interjúra

Mocsári Károly zongoraművész, a Budapesti Nemzetközi Liszt Zongoraverseny zsűritagja

„Liszt pótolhatatlan. Képzeljük el, hogy az emberiség agyából kitörlődik minden zenével kapcsolatos adat, de valahol előkerül egy pendrive, amelyen ott van Liszt összes munkássága. Ha csak az átiratait vesszük figyelembe, tulajdonképpen visszatükrözhető lenne belőle Bachtól Mozarton át Beethovenen és Schuberten keresztül szinte az egész zeneirodalom." Tovább a teljes interjúra

Várjon Dénes zongoraművész, a Liszt és Európa kamarazenei fesztivál művészeti vezetője

„Még mindig rehabilitálni kell őt, és bebizonyítani, hogy gondolkodó és nagyhatású ember volt. Ebben persze mi, zongoristák is bűnösek vagyunk, hiszen ha valaki rosszul játszik Mozartot, azért biztosan az előadót okolják, de ha Lisztet játszanak rosszul, akkor azt rögtön a szerző rovására írják. Pedig sokkal titokzatosabb és sokkal több felfedeznivaló van benne, mint első ránézésre gondolnánk." Tovább a teljes interjúra

Eckhardt Mária, a Liszt Múzeum tudományos igazgatója

„Ha a levelezését vagy az írásait olvassuk, kiderül, hogy elképesztően olvasott és nagyon sokoldalú volt. A művészettörténet mellett a filozófiától a nyelvekig rengeteg minden érdekelte. Emellett jóra törekvő, nagylelkű ember volt: ingyen tanított, nagyvonalúan segített tanítványainak, és mérhetetlen mennyiségű jótékony koncertet adott." Tovább a teljes interjúra

Bubnó Tamás, a Liszt Év egyházzenei programjának szerkesztője

„Liszt a legnagyobb egyházzenei  komponistánk. A fiatal, nemes és energikus arcél, amely talán sokakat bosszantott kihívó és gyakran pátoszos, ám mégis megkérdőjelezhetetlen zsenialitást hordozó viselőjével egyetemben, szépen és értelmesen, s ami nagyon fontos: élő hitben  megöregedett, s ekkor már a belső szépség ült ki a törődött és fáradt arcra. Egyházzenei stílusa mély hitének a kivetülése." Tovább a teljes interjúra

579D6A56-FB75-46FF-AAFC-A71A1AFB28E1

A kezeket figyeljék! - Fülei Balázs és Farkas Gábor

Farkas Gábor és Fülei Balázs zongoraművészek

„Liszt nemcsak elképesztően tudott zongorázni, de minden olyan dologhoz is értett, ami ebben a szakmában nélkülözhetetlen: jártas volt az üzleti ügyekben, és olyan újító volt, aki a szólóestek és a mesterkurzusok intézményét kitalálta, és be tudta vezetni a koncertéletbe és az oktatásba."

„Van-e más zeneszerző, akinél a kotta például egy egész oldalnyi szövegidézettel indul? Vagy van-e más komponista Liszt előtt, aki egy festmény miatt zeneművet írt, vagy feldolgozott egy legendát, mert annyira megragadta a zeneszerzői elképzelését?" Tovább a teljes interjúra

Domokos Zsuzsanna

"Minél jobban megismerem egyéniségét és művészetét, annál jobban csodálom. Nagyon megtisztelve érzem magam, hogy az emlékét tőlem telhető legjobban ápolhatom, mint zenetörténész és most mint egykori otthonának vezetője is. Ezt első pillanattól kezdve éreztem, mikor ide kerültem a Zeneakadémiai tanulmányaim után, és az évek csak elmélyítik bennem ezt a hivatottságot." Tovább a teljes interjúra

Nagy Péter zongoraművész, a Budapesti Nemzetközi Liszt Zongoraverseny zsűrijének elnöke

"Rá kellett döbbennem arra, hogy Liszt rendkívül fontos ember volt, nemcsak zenei, hanem történelmi szempontból is. Elképesztően nagyvonalú, európai művész volt, aki mindenféle tehetségre nyitott volt és a benyomásait a darabjaiba írta és fektette bele. Ha nem a zongorista, a zongorázás felől közelítek, hanem az inspiráció, a körülmények, a történelmi közeg felől, akkor egészen mást jelent számomra mindez." Tovább a teljes interjúra

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.
Vizuál

Leonardótól a preraffaelitákig - nyit a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria a londoni Tate Britain preraffaelita mesterműveiből válogatott tárlattal nyílik meg május 13-án, míg a Szépművészeti Múzeum május 12-től látogatható, emellett júniusban Leonardótól Miróig címmel új időszaki tárlattal készülnek.
Klasszikus

Mesterhangszerek használatára lehet pályázni

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet magyar állampolgárok, valamint felsőfokú zenei végzettséggel rendelkezők számára: állami tulajdonban lévő mesterhangszerek több évre szóló használatára lehet jelentkezni.
Könyv

Heti groteszk: Nagy riporter volt

A Fidelio videósorozatában vasárnaponként Koltai Róbert olvas fel egyet Gellért András napjaink problémáit optimista derűvel és tűpontosan megragadó, groteszk novellái közül.
Jazz/World

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A Liszt Ferenc Kamarazenekar Juliane Banse operaénekessel és Várdai Istvánnal búcsúztatja az évadot

Nemcsak különleges vendégekkel, hanem izgalmas átiratokkal is készül a 2020/21-es zeneakadémiai évad online szezonzáró koncertjére a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttes május 14-én először Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, ezt követően a világhírű Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalai csendülnek fel új köntösbe bújtatva.
Klasszikus hír

Mesterhangszerek használatára lehet pályázni

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet magyar állampolgárok, valamint felsőfokú zenei végzettséggel rendelkezők számára: állami tulajdonban lévő mesterhangszerek több évre szóló használatára lehet jelentkezni.
Klasszikus újranyitás

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.
Klasszikus gyász

77 éves korában elhunyt Samu László kürtművész

A Nemzeti Filharmonikusok korábbi intendánsa a zenekar elmúlt közel öt évtizedének egyik meghatározó személyisége volt, nyugdíjba vonulásáig a Kottatár munkáját is segítette.
Klasszikus ajánló

Kezdődik az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Május 7-től 18 napon át világsztárok és a hazai művészeti élet legizgalmasabb alkotói adják egymásnak át a virtuális színpadot a Müpa új, ingyenes, online fesztiválján. A fesztivált Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala streamkoncertje nyitja a Milánói Scalából.