Klasszikus

Liszt-kaleidoszkóp

A Liszt-év során ha nem is 200, de jó néhány neves muzsikust kértünk meg, hogy beszéljen a 200 éve született zsenihez fűződő kapcsolatáról. Liszt szubjektíven!

Kocsis Zoltán, a Liszt Év nagykövete

„A nagy újító megkérdőjelezhetetlen formaművész, a látszólagos provokátortól valójában nem idegen az egyensúly, a korabeli kritikák alapján sokszor üres virtuóznak aposztrofált jelenségről műveiből derül ki, hogy mérhetetlenül több: igazi költő. S ha még hozzátesszük, hogy mindezt hazánkfiáról mondhatjuk el, akinek magyarsága elsősorban nem pózokban, hanem zenei életünk felvirágoztatása érdekében véghezvitt, felmérhetetlen értékű cselekedetekben nyilvánult meg, a csendes büszkeség mellett kompozícióinak minél gyakoribb és hitelesebb előadásával kell adóznunk az egyetemes kultúrtörténet meghatározó egyénisége,- Bartók Béla szavaival - Liszt Ferenc teremtő erejének nagysága előtt." Tovább a teljes interjúra

Bogányi Gergely zongoraművész

„Még mi, zongoristák sem vagyunk egészen képben, hogy milyen gigantikus Liszt szellemi hagyatéka, és hogy milyen megdöbbentő színvonalú. Nagyon kedvelem az átiratait, nemcsak az eredeti darabok zsenialitása miatt, hanem Liszt zsenialitása miatt is. Ezekből a darabokból igenis sugárzik az, hogy micsoda mély eleganciával, elgondolással és odafigyeléssel - sőt, azt is ki lehet mondani, hogy szeretettel kezelte őket Liszt." Tovább a teljes interjúra

Alan Walker, a háromkötetes Liszt-életrajz szerzője

„Mindig is furdalta az oldalamat, hogyan hidalható át a fiatal és az idős Liszt radikálisan eltérő stílusa közötti szakadék. Mintha két komponista írta volna a korai és a kései műveket. Valódi nyomozással ér fel közös nevezőre hozni a II. magyar rapszódiával egy olyan darabot, mint a Szürke felhők. Származhatott-e a két darab ugyanattól a kéztől? Tudjuk, hogy igen, de mi a közös bennük?" Tovább a teljes interjúra

Ránki Dezső és Klukon Edit

„Műveinek nagy és jelentős része nem, vagy ritkán szólalhat meg. Jó, hogy a szokásosnál nagyobb figyelem következtében több alkalmunk van olyan műveket is eljátszani, amiket egyébként esetleg bizalmatlanul fogadnának, és így esély van arra, hogy egy kicsivel ismertebbé váljon Liszt zenéjének az a része, amit mindmáig kevesen és kevésszer hallottak személyesen." Tovább a teljes interjúra

Mocsári Károly zongoraművész, a Budapesti Nemzetközi Liszt Zongoraverseny zsűritagja

„Liszt pótolhatatlan. Képzeljük el, hogy az emberiség agyából kitörlődik minden zenével kapcsolatos adat, de valahol előkerül egy pendrive, amelyen ott van Liszt összes munkássága. Ha csak az átiratait vesszük figyelembe, tulajdonképpen visszatükrözhető lenne belőle Bachtól Mozarton át Beethovenen és Schuberten keresztül szinte az egész zeneirodalom." Tovább a teljes interjúra

Várjon Dénes zongoraművész, a Liszt és Európa kamarazenei fesztivál művészeti vezetője

„Még mindig rehabilitálni kell őt, és bebizonyítani, hogy gondolkodó és nagyhatású ember volt. Ebben persze mi, zongoristák is bűnösek vagyunk, hiszen ha valaki rosszul játszik Mozartot, azért biztosan az előadót okolják, de ha Lisztet játszanak rosszul, akkor azt rögtön a szerző rovására írják. Pedig sokkal titokzatosabb és sokkal több felfedeznivaló van benne, mint első ránézésre gondolnánk." Tovább a teljes interjúra

Eckhardt Mária, a Liszt Múzeum tudományos igazgatója

„Ha a levelezését vagy az írásait olvassuk, kiderül, hogy elképesztően olvasott és nagyon sokoldalú volt. A művészettörténet mellett a filozófiától a nyelvekig rengeteg minden érdekelte. Emellett jóra törekvő, nagylelkű ember volt: ingyen tanított, nagyvonalúan segített tanítványainak, és mérhetetlen mennyiségű jótékony koncertet adott." Tovább a teljes interjúra

Bubnó Tamás, a Liszt Év egyházzenei programjának szerkesztője

„Liszt a legnagyobb egyházzenei  komponistánk. A fiatal, nemes és energikus arcél, amely talán sokakat bosszantott kihívó és gyakran pátoszos, ám mégis megkérdőjelezhetetlen zsenialitást hordozó viselőjével egyetemben, szépen és értelmesen, s ami nagyon fontos: élő hitben  megöregedett, s ekkor már a belső szépség ült ki a törődött és fáradt arcra. Egyházzenei stílusa mély hitének a kivetülése." Tovább a teljes interjúra

579D6A56-FB75-46FF-AAFC-A71A1AFB28E1

A kezeket figyeljék! - Fülei Balázs és Farkas Gábor

Farkas Gábor és Fülei Balázs zongoraművészek

„Liszt nemcsak elképesztően tudott zongorázni, de minden olyan dologhoz is értett, ami ebben a szakmában nélkülözhetetlen: jártas volt az üzleti ügyekben, és olyan újító volt, aki a szólóestek és a mesterkurzusok intézményét kitalálta, és be tudta vezetni a koncertéletbe és az oktatásba."

„Van-e más zeneszerző, akinél a kotta például egy egész oldalnyi szövegidézettel indul? Vagy van-e más komponista Liszt előtt, aki egy festmény miatt zeneművet írt, vagy feldolgozott egy legendát, mert annyira megragadta a zeneszerzői elképzelését?" Tovább a teljes interjúra

Domokos Zsuzsanna

"Minél jobban megismerem egyéniségét és művészetét, annál jobban csodálom. Nagyon megtisztelve érzem magam, hogy az emlékét tőlem telhető legjobban ápolhatom, mint zenetörténész és most mint egykori otthonának vezetője is. Ezt első pillanattól kezdve éreztem, mikor ide kerültem a Zeneakadémiai tanulmányaim után, és az évek csak elmélyítik bennem ezt a hivatottságot." Tovább a teljes interjúra

Nagy Péter zongoraművész, a Budapesti Nemzetközi Liszt Zongoraverseny zsűrijének elnöke

"Rá kellett döbbennem arra, hogy Liszt rendkívül fontos ember volt, nemcsak zenei, hanem történelmi szempontból is. Elképesztően nagyvonalú, európai művész volt, aki mindenféle tehetségre nyitott volt és a benyomásait a darabjaiba írta és fektette bele. Ha nem a zongorista, a zongorázás felől közelítek, hanem az inspiráció, a körülmények, a történelmi közeg felől, akkor egészen mást jelent számomra mindez." Tovább a teljes interjúra

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.
Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.
Klasszikus ajánló

Könnyed kortárs kalandok az Óbudai Társaskörben

A Budapest Saxophone Quartet szaxofonosaival folytatódik a kortárszenei sorozat, először ad magyar nyelvű sanzonestet Szilágyi Enikő, lesz filmvetítés, visszatérnek Seress Rezső-slágerei, nem maradnak el az operarészletek, lesz medley és mashup – az Óbudai Társaskör februári kínálatából szemezgettünk.
Klasszikus ajánló

Berlioz ritkán hallható brácsaversenyét adja elő Szűcs Máté

A Harold Itáliában is elhangzik a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén, amelyet a Müpa után a Pesti Vigadóban is megismétel az együttes.
Klasszikus nagybőgő

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Klasszikus macska

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Mahler IX. szimfóniájának zárótétele csupa szenvedély, és ezt a négylábúak is átérzik. Ez derül ki ebből a videóból.