Klasszikus

Liszt mindig forrófejű lázadó maradt – interjú Borbély Lászlóval

2019.12.10. 17:00
Ajánlom
Liszt idős korában is forradalmár maradt, csak másért küzdött. Ez derül ki Borbély László új albumából, amelyen a mester kései műveit hallhatjuk. De a zongoraművésznek egy második lemeze is megjelent a napokban, ezen a Goldberg-variációkat találjuk.

Liszt kései műveiről rendre elhangzik, hogy kitágították a nyugati zene kereteit, a mai napig modernnek tekinthetők. A lemezed címében „A szomorúság és vigasz énekei”-nek hívod ezeket a műveket. Hogyan találkoznak az érzelmek és a zenei modernség ezekben az alkotásokban?

BorbelyCDbemutatokep-145316.jpg

Borbély László Liszt-lemeze (Fotó/Forrás: Hunnia Records)

Liszt kései darabjai érzelmi töltetükben egészen máshol helyezkednek el, mint amit az ember a romantikus zenétől, vagy Liszttől magától megszokott, illetve elvár. Ahogy azt a kísérőfüzetben is említem, Liszt ezekben a művekben kizárólag a lényegre figyel. De mi ez a lényeg? Sokszor csak alig pár hangból vagy akkordból építkező darabokról van szó (Madame P-N körhintája), legutolsó műveiben, mint a Balcsillagzat, a Szürke felhők pedig pár érdes akkord, furcsa, már-már sértő hangköz jelenléte generál a hallgatóban először ellenkezést, aztán tökéletes megnyugvást. Liszt – ahogy ezt növendéke és pártfogoltja, Lina Schmalhausen naplójából tudjuk – egyedül maradt utolsó éveiben, barátai és növendékei is kihátráltak mellőle, sőt, még saját lányával is csúnyán elmélyült a konfliktusa. Azt is tudjuk, hogy Liszt összhangzattan könyvet akart írni az új zenéről, forradalmi elképzelései voltak a zene megújítására. A könyv aztán végül Liszt halála miatt nem készült el, de a zongoradarabok igen.

Ezek a darabok pedig mondhatni egyfajta „szaltót” jelentenek a zenetörténetben, s bár használják, mégis, messze száműzik (vagy még inkább: átértelmezik) a hagyományokat.

Még sokszor a kortárs szerzők sem jutottak, vagy jutnak olyan távlatokba, mint Liszt.

Máshogy játsszuk ezeket a darabokat, mert ismerjük azt a százötven évet, ami azóta a zenében történt?

A zenetörténet, mint folyamatos fejlődés, csak számunkra narratíva. Én legalábbis nem tartom szerencsésnek, hogy a zenét korszakokra osztjuk, és igyekszem ezeket a mesterséges határokat lebontani. A lemezen szereplő darabokat olyan sorrendbe állítottam, hogy a lemezt értelme legyen akár az elejétől a végéig többször is végighallgatni. De erről többet nem is árulnék el, mert nem szeretnék senkit befolyásolni a hallgatásban.

36A6269-150611.jpg

Borbély László zongoraművész (Fotó/Forrás: Borsos Mihály)

Az az érzésem, hogy Liszt ugyanaz a forrófejű zeneszerző maradt idős korában is, csak ez másban nyilvánult meg.

Ha Mefisztó-keringőre gondolunk, az Első jut eszünkbe, pedig készült még három. Vagy gondoljunk a Hangnem nélküli bagatellre, amiben zeneileg minden olyan elem, illetve eszköz megtalálható, ami a korábbi Liszt-művekben is, mégis az egész más fénytörésbe kerül. A mű elején mintha az utolsó ítélet harsonái szólnának, s talán nem véletlen, hogy hasonlót találunk a Negyedik Mefisztó keringőben is, ahol nyers oktávokkal, a lehető leggyorsabb tempóban indítja Liszt a művet, aztán egy álmodozó középrész következik, az egészben pedig benne van a liszti túlfűtöttség és az elmúlás utáni furcsa, megmagyarázhatatlan vágyódás. Ezekben a művekben Liszt ad absurdum viszi korábbi zeneszerzői eszközeit, aki mindezek ellenére persze

örökifjú szerző volt, ahogy te is mondod, forrófejű, lázadó. A modern zene egyik megalapítója.

Végig kell játszani Liszt korábbi életművét ahhoz, hogy a kései darabokhoz eljuss?

Ez elsősorban a zongorista alkatától függ. Én tizenhat évesen kezdtem tanulni a h-moll szonátát, de lehet, hogy valakinek később érdemes elkezdenie. Másnak pedig pont a kései daraboktól kell eljutni a csillogó, fiatalabb Liszthez. A felvétellel az volt az elsődleges célom, hogy olyan darabokat mutassak fel, amik nagyjából ismeretlenek. Olyan foglalkozni velük, mint egy korábban ismeretlen földrészt meghódítani.

misi_0198-145226.jpg

Borbély László (Fotó/Forrás: Borsos Mihály)

Hogyan viszonyulsz a lemezfelvételhez?

A Liszt-lemez stúdióban készült, de én minden esetlegességeikkel együtt jobban szeretem a koncertfelvételeket.

Ligeti György mondta egyszer, hogy őt a kockázat érdekli. Azért írta azokat a szörnyen nehéz etűdöket (amelyeket naponta gyakorolok), hogy az előadó kockáztasson.

Ez a kockázat sokszor hiányzik egy stúdiófelvételből. Szeretek a valós időben létezni, az idő telése által kényszerítve lenni, és az idő valamennyi változását átélni és átélhetővé tenni, sőt, sokszor művészi eszközök révén megkísérelni megállítani.

Bach Goldberg-variációit viszont egy szűk közönség előtt játszottad lemezre.

Az elmúlt hetekben jelent meg ez az album is, ugyancsak a Hunnia Recordsnál. Hunka Róbert producer ötlete volt, hogy a koncertszituációt helyezzük a stúdióba, és ez rendkívül gyümölcsözőnek bizonyult. Sokat számított, hogy ott ült harminc ember, a levegő pedig megtelt elektromossággal, és ez szerintem a felvételen is hallatszik.

Szélesebb repertoárra törekszel, vagy szívesebben foglalkozol behatóbban egy-egy korszakkal, szerzővel?

Azt szeretném megtanulni, ami megszólít. Vallom, hogy mást nem lehet játszani, mint amivel egyéni mondanivalóm van.

Igyekszem természetesen mindenfélét eljátszani, több száz évet felölelni, amennyire csak lehet – mi, zongoristák el vagyunk kényeztetve repertoárral –, és nem vagyok híve a specializációnak, de megvan az a négy-öt szerző, aki legközelebb áll hozzám.

Bach és Liszt után most merre?

Olivier Messiaen Madárkatalógusának felvételét készítjük elő, ugyancsak a Hunniánál.

 

Borbély László december 16-án lép fel új lemezének anyagával a Régi Zeneakadémián.

„Liszt Ferenc zenei fantáziája határtalan volt”

Kapcsolódó

„Liszt Ferenc zenei fantáziája határtalan volt”

Lisztnek már „a 19. század első felében minden lehetséges az eszébe jutott, és ki is próbálta" – állítja Ránki Dezső. A zongoraművésszel Klukon Edittel való közös, gödi Liszt-koncertjük kapcsán beszélgetett Wagner Sára.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Szabó Benedek, a Zeneakadémia hallgatója

A fiatal tehetség halálhíréről az Egyetem tuba tanszéki csoportja számolt be. Szabó Benedek első albuma idén januárban jelent meg The Thousand-faced Construct címmel.
Klasszikus

Idén is kedvenc kávézóinkban hallgathatjuk a BFZ muzsikusait

November 9-én a Budapesti Fesztiválzenekar zenészei ismét kilépnek a koncertteremből, és belemerülnek a budapesti éjszakába. Kivételes szombat estét ígér a zene éjszakája 2024-ben az érdeklődőnek!
Zenés színház

Világsztár tenor és közönségkedvenc hazai bariton folytatja az Opera szólóestjeinek sorát

Gounod-, Mascagni- és Verdi-operák legszebb részleteivel is készül Kálmándy Mihály november 2-i zongorás áriaestjére, míg a New York-i Metropolitan lírai tenorja, Matthew Polenzani november 17-én lép a közönség elé az Eiffel Műhelyházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Idén is kedvenc kávézóinkban hallgathatjuk a BFZ muzsikusait

November 9-én a Budapesti Fesztiválzenekar zenészei ismét kilépnek a koncertteremből, és belemerülnek a budapesti éjszakába. Kivételes szombat estét ígér a zene éjszakája 2024-ben az érdeklődőnek!
Klasszikus gyász

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Szabó Benedek, a Zeneakadémia hallgatója

A fiatal tehetség halálhíréről az Egyetem tuba tanszéki csoportja számolt be. Szabó Benedek első albuma idén januárban jelent meg The Thousand-faced Construct címmel.
Klasszikus ajánló

A magyar zenei örökség nagyszerűségére hívja fel a figyelmet a Concerto Budapest

Felfedezés és újrafelfedezés, az értékek megtalálása a központi motívuma évről évre a Concerto Budapest Magyar Kincsek Ünnepe fesztiváljának, melynek programja a romantikától a kortárs zenéig vezet.
Klasszikus ajánló

Ramazuri – A régizene varázsa, Beszédes zongoraversenyek – izgalmas programokat kínál november második hétvégéjén a Haydneum – Magyar Régizenei Központ!

Budapest ikonikus helyszínein különleges programokkal készül november 7. és 10. között a IV. Haydneum Őszi Fesztivál. A Magyar Zene Házában a hangszerekkel és a régizenéléssel barátkoztató Ramazuri várja kisközönségét.
Klasszikus interjú

Christoph Eschenbach: „Érzem, hogy köt valami Magyarországhoz”

Nemrég két koncerten is vezényelte a MÁV Szimfonikus Zenekart a világhírű zongoraművész-karmester, Christoph Eschenbach. A mesterrel a Zeneakadémián tartott főpróba után tudtunk röviden beszélgetni.