Klasszikus

Liszt mindig forrófejű lázadó maradt – interjú Borbély Lászlóval

2019.12.10. 17:00
Ajánlom
Liszt idős korában is forradalmár maradt, csak másért küzdött. Ez derül ki Borbély László új albumából, amelyen a mester kései műveit hallhatjuk. De a zongoraművésznek egy második lemeze is megjelent a napokban, ezen a Goldberg-variációkat találjuk.

Liszt kései műveiről rendre elhangzik, hogy kitágították a nyugati zene kereteit, a mai napig modernnek tekinthetők. A lemezed címében „A szomorúság és vigasz énekei”-nek hívod ezeket a műveket. Hogyan találkoznak az érzelmek és a zenei modernség ezekben az alkotásokban?

BorbelyCDbemutatokep-145316.jpg

Borbély László Liszt-lemeze (Fotó/Forrás: Hunnia Records)

Liszt kései darabjai érzelmi töltetükben egészen máshol helyezkednek el, mint amit az ember a romantikus zenétől, vagy Liszttől magától megszokott, illetve elvár. Ahogy azt a kísérőfüzetben is említem, Liszt ezekben a művekben kizárólag a lényegre figyel. De mi ez a lényeg? Sokszor csak alig pár hangból vagy akkordból építkező darabokról van szó (Madame P-N körhintája), legutolsó műveiben, mint a Balcsillagzat, a Szürke felhők pedig pár érdes akkord, furcsa, már-már sértő hangköz jelenléte generál a hallgatóban először ellenkezést, aztán tökéletes megnyugvást. Liszt – ahogy ezt növendéke és pártfogoltja, Lina Schmalhausen naplójából tudjuk – egyedül maradt utolsó éveiben, barátai és növendékei is kihátráltak mellőle, sőt, még saját lányával is csúnyán elmélyült a konfliktusa. Azt is tudjuk, hogy Liszt összhangzattan könyvet akart írni az új zenéről, forradalmi elképzelései voltak a zene megújítására. A könyv aztán végül Liszt halála miatt nem készült el, de a zongoradarabok igen.

Ezek a darabok pedig mondhatni egyfajta „szaltót” jelentenek a zenetörténetben, s bár használják, mégis, messze száműzik (vagy még inkább: átértelmezik) a hagyományokat.

Még sokszor a kortárs szerzők sem jutottak, vagy jutnak olyan távlatokba, mint Liszt.

Máshogy játsszuk ezeket a darabokat, mert ismerjük azt a százötven évet, ami azóta a zenében történt?

A zenetörténet, mint folyamatos fejlődés, csak számunkra narratíva. Én legalábbis nem tartom szerencsésnek, hogy a zenét korszakokra osztjuk, és igyekszem ezeket a mesterséges határokat lebontani. A lemezen szereplő darabokat olyan sorrendbe állítottam, hogy a lemezt értelme legyen akár az elejétől a végéig többször is végighallgatni. De erről többet nem is árulnék el, mert nem szeretnék senkit befolyásolni a hallgatásban.

36A6269-150611.jpg

Borbély László zongoraművész (Fotó/Forrás: Borsos Mihály)

Az az érzésem, hogy Liszt ugyanaz a forrófejű zeneszerző maradt idős korában is, csak ez másban nyilvánult meg.

Ha Mefisztó-keringőre gondolunk, az Első jut eszünkbe, pedig készült még három. Vagy gondoljunk a Hangnem nélküli bagatellre, amiben zeneileg minden olyan elem, illetve eszköz megtalálható, ami a korábbi Liszt-művekben is, mégis az egész más fénytörésbe kerül. A mű elején mintha az utolsó ítélet harsonái szólnának, s talán nem véletlen, hogy hasonlót találunk a Negyedik Mefisztó keringőben is, ahol nyers oktávokkal, a lehető leggyorsabb tempóban indítja Liszt a művet, aztán egy álmodozó középrész következik, az egészben pedig benne van a liszti túlfűtöttség és az elmúlás utáni furcsa, megmagyarázhatatlan vágyódás. Ezekben a művekben Liszt ad absurdum viszi korábbi zeneszerzői eszközeit, aki mindezek ellenére persze

örökifjú szerző volt, ahogy te is mondod, forrófejű, lázadó. A modern zene egyik megalapítója.

Végig kell játszani Liszt korábbi életművét ahhoz, hogy a kései darabokhoz eljuss?

Ez elsősorban a zongorista alkatától függ. Én tizenhat évesen kezdtem tanulni a h-moll szonátát, de lehet, hogy valakinek később érdemes elkezdenie. Másnak pedig pont a kései daraboktól kell eljutni a csillogó, fiatalabb Liszthez. A felvétellel az volt az elsődleges célom, hogy olyan darabokat mutassak fel, amik nagyjából ismeretlenek. Olyan foglalkozni velük, mint egy korábban ismeretlen földrészt meghódítani.

misi_0198-145226.jpg

Borbély László (Fotó/Forrás: Borsos Mihály)

Hogyan viszonyulsz a lemezfelvételhez?

A Liszt-lemez stúdióban készült, de én minden esetlegességeikkel együtt jobban szeretem a koncertfelvételeket.

Ligeti György mondta egyszer, hogy őt a kockázat érdekli. Azért írta azokat a szörnyen nehéz etűdöket (amelyeket naponta gyakorolok), hogy az előadó kockáztasson.

Ez a kockázat sokszor hiányzik egy stúdiófelvételből. Szeretek a valós időben létezni, az idő telése által kényszerítve lenni, és az idő valamennyi változását átélni és átélhetővé tenni, sőt, sokszor művészi eszközök révén megkísérelni megállítani.

Bach Goldberg-variációit viszont egy szűk közönség előtt játszottad lemezre.

Az elmúlt hetekben jelent meg ez az album is, ugyancsak a Hunnia Recordsnál. Hunka Róbert producer ötlete volt, hogy a koncertszituációt helyezzük a stúdióba, és ez rendkívül gyümölcsözőnek bizonyult. Sokat számított, hogy ott ült harminc ember, a levegő pedig megtelt elektromossággal, és ez szerintem a felvételen is hallatszik.

Szélesebb repertoárra törekszel, vagy szívesebben foglalkozol behatóbban egy-egy korszakkal, szerzővel?

Azt szeretném megtanulni, ami megszólít. Vallom, hogy mást nem lehet játszani, mint amivel egyéni mondanivalóm van.

Igyekszem természetesen mindenfélét eljátszani, több száz évet felölelni, amennyire csak lehet – mi, zongoristák el vagyunk kényeztetve repertoárral –, és nem vagyok híve a specializációnak, de megvan az a négy-öt szerző, aki legközelebb áll hozzám.

Bach és Liszt után most merre?

Olivier Messiaen Madárkatalógusának felvételét készítjük elő, ugyancsak a Hunniánál.

 

Borbély László december 16-án lép fel új lemezének anyagával a Régi Zeneakadémián.

„Liszt Ferenc zenei fantáziája határtalan volt”

Kapcsolódó

„Liszt Ferenc zenei fantáziája határtalan volt”

Lisztnek már „a 19. század első felében minden lehetséges az eszébe jutott, és ki is próbálta" – állítja Ránki Dezső. A zongoraművésszel Klukon Edittel való közös, gödi Liszt-koncertjük kapcsán beszélgetett Wagner Sára.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Mesterhangszerek használatára lehet pályázni

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet magyar állampolgárok, valamint felsőfokú zenei végzettséggel rendelkezők számára: állami tulajdonban lévő mesterhangszerek több évre szóló használatára lehet jelentkezni.
Klasszikus újranyitás

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév első koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.
Klasszikus gyász

77 éves korában elhunyt Samu László kürtművész

A Nemzeti Filharmonikusok korábbi intendánsa a zenekar elmúlt közel öt évtizedének egyik meghatározó személyisége volt, nyugdíjba vonulásáig a Kottatár munkáját is segítette.
Klasszikus ajánló

Kezdődik az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Május 7-től 18 napon át világsztárok és a hazai művészeti élet legizgalmasabb alkotói adják egymásnak át a virtuális színpadot a Müpa új, ingyenes, online fesztiválján. A fesztivált Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala streamkoncertje nyitja a Milánói Scalából.
Klasszikus ajánló

5+1 kihagyhatatlan cikk a Bartók Tavasz friss-ropogós magazinjából

Kíváncsi vagy, hogy a színpadi művészek hogyan élik meg, ha üres nézőtér előtt játszanak? Mindig is érdekelt, hogyan készülnek a közvetítések vagy mit csinál egy online stream rendezője? Tudni szeretnéd, miért olyan egyedülálló és fontos Bartók Béla népzenegyűjtői munkássága? Mi az a világzene, és mit csinál Vaszilij Petrenko, amikor nem vezényel? A hamarosan kezdődő Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek frissen elkészült magazinjából most minden kiderül!