Klasszikus

Liszt napirend után

2010.11.17. 15:24
Ajánlom
A Parlament hétfői ülésén Dr. Kupper András képviselő külön felszólalást szentelt a 2011-es Liszt-bicentenáriumnak. A felszólalás teljes szövegét az alábbiakban olvashatják.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

 

Az UNESCO 2011-et nemzetközi Liszt évnek nyilvánította. Magyar javaslatra!

A Liszt évet Európa több országában nagyon komolyan veszik, már javában zajlik a felkészülés. A bicentenáriumhoz csatlakozott országok közül többen sajátjuknak tekintik „Franz Liszt-et", és az ő örökségét. Ausztriában, Olaszországban, több német tartományban különböző kulturális központok vesznek részt e munkában. Ők már készen állnak, folynak a jegyeladások, már csak a januárt várják.

A Magyar UNESCO Bizottság - Franciaország támogatásával - 2009. elején kezdeményezte a Liszt bicentenárium megünneplését. A támogatásról még a tavasszal megjött a visszajelzés az UNESCO központjából.

És mit tett ezzel kapcsolatban a 2010. májusáig regnáló szocialista kormány? Szinte semmit.

Tehát a lemaradást le kell dolgozni!

Központi stratégia kell, amely kihasználja a nemzetközi kampányok hozadékát, és az országimázs építéséhez is hozzájárul. Mindenekelőtt kell egy olyan gondolat, egy szlogen, amely a Liszt-év arculatát meghatározza, egy olyan üzenet, amely a világ legtávolabbi pontján is könnyen érthető, nem szorul magyarázatra.

„2011. Liszt év, a Magyar fantázia éve". A szerző egyik legnépszerűbb műve már címében is hangsúlyozza Liszt magyarságát. A fantázia szóban pedig az a lehetőség rejlik, hogy nem csak a monumentális életműről beszélhetünk, hanem bemutathatjuk a magyar észjárást, kreativitást, amely egyébként sem ismeretlen a világban. Megmutathatjuk a legkülönfélébb magyar eredményeket, teljesítményeket, a Nobel-díjasoktól a magyar konyhán keresztül akár olyan építészeti remekművekig, mint a Parlament.

Néhány lehetséges konkrétum, amelyek mentén rohamtempóban, de még utolérhetjük, sőt, lekörözhetjük a nálunk korábban ébredt nemzetközi stábokat:

Meg kell vizsgálni az amúgy is legyártandó turisztikai kiadványokat, melyek azok, ahol még nem a Liszt-év a fő motívum - szinte mind ilyen, illetve van-e rá lehetőség, hogy ezt az arculatváltást lényegi plusz kiadások nélkül megoldjuk.

Meg kell nyerni ennek a nemzeti ügynek a nagyobb exportképes cégeket, hogy termékeiken, és különösen a világjáró hungarikumokon is jelenjen meg a „2011. Liszt év - A Magyar fantázia" felirat.

Optimális mértékig kell kihasználni a lehetséges reklám és médiafelületeket, ideértve például repülőjáratok, szállodák, éttermek felületeit is, a magyarországi Liszt-év népszerűsítéséhez. Ne legyünk szégyenlősek, finoman címkézzük fel "piros fehér zölddel" a más országok által lefolytatott, vagy épp lefolytatandó reklámkampányokat!

Programjaink népszerűsítésekor ne becsüljük le az online értékesítés jelentőségét, a programok minél szélesebb körében alkalmazva ezt az opciót. Erre kiváló lehetőséget nyújthatna a már elkészült, de további fejlesztésre szoruló "Liszt 2011" weboldal. Azt mondom, nyújthatna, hiszen jelen pillanatban a helyzet a következő: a Liszt Ferenc Emlékév hivatalos honlapja nem frissül, ráadásul több súlyos technikai hibát is tartalmaz, továbbá csak magyar és angol nyelven érhető el, németül nem, pedig erről a nyelvterületről számíthatunk a legtöbb kulturális turistára!

Az egyes események igazgatóit és a legnagyobb tour-operátorokat össze kell kapcsolni. Ez nemcsak az eladott koncertjegyek miatt, hanem az itt töltött vendégéjszakák száma miatt is lényeges.

Fel kell mérni, hogy azokat a régiókat, melyek hagyományosan kimaradnak az ilyen típusú projektekből, milyen megoldásokkal, mobil rendezvényekkel lehet bekapcsolni a Liszt-év vérkeringésébe.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a Liszt-év magyar sikerei nem csupán a nemzetközi porondon is jól látható léptékben mérendők. Akkor beszélhetünk megfelelő eredményekről, ha gyermekeink körében is ismert és szeretetett magyar zeneszerzőként jelenik meg Liszt Ferenc. Meg kell tehát alkotni azt a programot, amely az iskolai ének-zene órák szereplőivé teszi a Liszt-életművet és motiválja a pedagógusokat, a gyerekeket Liszt hagyatékának megismerésére és megértésére. Országos zenei versenyeket kell számukra szervezni, kreatív pályázati lehetőségeken keresztül kell érdeklődésüket ebbe az irányba terelni. Mindezen keresztül a gyerekeket az emlékév alkotó résztvevőivé kell tennünk!

A zeneiskoláktól a Zeneakadémiáig tanulmányi versenyek témáit jelenthetik Liszt Ferenc magyarság-vállalásának története, hatása a hazai intézményrendszerre: a Zeneakadémia és a Nemzeti Zenede, a mai Bartók Konzervatórium megalapítása. Ugyanígy feldolgozandó a liszti zene szerepe az európai zenekultúra fejlődésében, olyan zeneszerzők életműveiben lehet ezt tetten érni, mint például Berlioz, Chopin, Wagner és Bartók.

Segíteni kell a zenei aktivitást mutató egyházi együtteseket Liszt bőséges egyházzenei termésének bemutatásában.

A Liszt-év apropóján kiváló alkalom adódik nemzetközi kulturális kapcsolatrendszerek továbbfejlesztésére világszerte. Ki kell dolgozni egy kulturdiplomáciai stratégiát: minden külföldön dolgozó vagy tanuló magyar állampolgár számára legyen misszió Liszt Ferenc és a Liszt-év népszerűsítése, az utazó csomagban a magyar bor mellett legyen egy CD, egy programkatalógus.

Nem is beszélve azokról a külföldi szervezetekről, amelyek már ma is a magyar kultúra népszerűsítésén dolgoznak. Ezek bevonására kell ösztönözni a Balassi Intézetet, amely az egyetemes magyar kultúra külföldi bemutatásáért felel.

Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulója nagy lehetőség Magyarország számára. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a Liszt örökséget elkótyavetyéljük. A felelősség a miénk, a lehetőség a mi kezünkben van.

Budapest, 2011. november 15.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.