Klasszikus

Liszt napirend után

2010.11.17. 15:24
Ajánlom
A Parlament hétfői ülésén Dr. Kupper András képviselő külön felszólalást szentelt a 2011-es Liszt-bicentenáriumnak. A felszólalás teljes szövegét az alábbiakban olvashatják.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

 

Az UNESCO 2011-et nemzetközi Liszt évnek nyilvánította. Magyar javaslatra!

A Liszt évet Európa több országában nagyon komolyan veszik, már javában zajlik a felkészülés. A bicentenáriumhoz csatlakozott országok közül többen sajátjuknak tekintik „Franz Liszt-et", és az ő örökségét. Ausztriában, Olaszországban, több német tartományban különböző kulturális központok vesznek részt e munkában. Ők már készen állnak, folynak a jegyeladások, már csak a januárt várják.

A Magyar UNESCO Bizottság - Franciaország támogatásával - 2009. elején kezdeményezte a Liszt bicentenárium megünneplését. A támogatásról még a tavasszal megjött a visszajelzés az UNESCO központjából.

És mit tett ezzel kapcsolatban a 2010. májusáig regnáló szocialista kormány? Szinte semmit.

Tehát a lemaradást le kell dolgozni!

Központi stratégia kell, amely kihasználja a nemzetközi kampányok hozadékát, és az országimázs építéséhez is hozzájárul. Mindenekelőtt kell egy olyan gondolat, egy szlogen, amely a Liszt-év arculatát meghatározza, egy olyan üzenet, amely a világ legtávolabbi pontján is könnyen érthető, nem szorul magyarázatra.

„2011. Liszt év, a Magyar fantázia éve". A szerző egyik legnépszerűbb műve már címében is hangsúlyozza Liszt magyarságát. A fantázia szóban pedig az a lehetőség rejlik, hogy nem csak a monumentális életműről beszélhetünk, hanem bemutathatjuk a magyar észjárást, kreativitást, amely egyébként sem ismeretlen a világban. Megmutathatjuk a legkülönfélébb magyar eredményeket, teljesítményeket, a Nobel-díjasoktól a magyar konyhán keresztül akár olyan építészeti remekművekig, mint a Parlament.

Néhány lehetséges konkrétum, amelyek mentén rohamtempóban, de még utolérhetjük, sőt, lekörözhetjük a nálunk korábban ébredt nemzetközi stábokat:

Meg kell vizsgálni az amúgy is legyártandó turisztikai kiadványokat, melyek azok, ahol még nem a Liszt-év a fő motívum - szinte mind ilyen, illetve van-e rá lehetőség, hogy ezt az arculatváltást lényegi plusz kiadások nélkül megoldjuk.

Meg kell nyerni ennek a nemzeti ügynek a nagyobb exportképes cégeket, hogy termékeiken, és különösen a világjáró hungarikumokon is jelenjen meg a „2011. Liszt év - A Magyar fantázia" felirat.

Optimális mértékig kell kihasználni a lehetséges reklám és médiafelületeket, ideértve például repülőjáratok, szállodák, éttermek felületeit is, a magyarországi Liszt-év népszerűsítéséhez. Ne legyünk szégyenlősek, finoman címkézzük fel "piros fehér zölddel" a más országok által lefolytatott, vagy épp lefolytatandó reklámkampányokat!

Programjaink népszerűsítésekor ne becsüljük le az online értékesítés jelentőségét, a programok minél szélesebb körében alkalmazva ezt az opciót. Erre kiváló lehetőséget nyújthatna a már elkészült, de további fejlesztésre szoruló "Liszt 2011" weboldal. Azt mondom, nyújthatna, hiszen jelen pillanatban a helyzet a következő: a Liszt Ferenc Emlékév hivatalos honlapja nem frissül, ráadásul több súlyos technikai hibát is tartalmaz, továbbá csak magyar és angol nyelven érhető el, németül nem, pedig erről a nyelvterületről számíthatunk a legtöbb kulturális turistára!

Az egyes események igazgatóit és a legnagyobb tour-operátorokat össze kell kapcsolni. Ez nemcsak az eladott koncertjegyek miatt, hanem az itt töltött vendégéjszakák száma miatt is lényeges.

Fel kell mérni, hogy azokat a régiókat, melyek hagyományosan kimaradnak az ilyen típusú projektekből, milyen megoldásokkal, mobil rendezvényekkel lehet bekapcsolni a Liszt-év vérkeringésébe.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a Liszt-év magyar sikerei nem csupán a nemzetközi porondon is jól látható léptékben mérendők. Akkor beszélhetünk megfelelő eredményekről, ha gyermekeink körében is ismert és szeretetett magyar zeneszerzőként jelenik meg Liszt Ferenc. Meg kell tehát alkotni azt a programot, amely az iskolai ének-zene órák szereplőivé teszi a Liszt-életművet és motiválja a pedagógusokat, a gyerekeket Liszt hagyatékának megismerésére és megértésére. Országos zenei versenyeket kell számukra szervezni, kreatív pályázati lehetőségeken keresztül kell érdeklődésüket ebbe az irányba terelni. Mindezen keresztül a gyerekeket az emlékév alkotó résztvevőivé kell tennünk!

A zeneiskoláktól a Zeneakadémiáig tanulmányi versenyek témáit jelenthetik Liszt Ferenc magyarság-vállalásának története, hatása a hazai intézményrendszerre: a Zeneakadémia és a Nemzeti Zenede, a mai Bartók Konzervatórium megalapítása. Ugyanígy feldolgozandó a liszti zene szerepe az európai zenekultúra fejlődésében, olyan zeneszerzők életműveiben lehet ezt tetten érni, mint például Berlioz, Chopin, Wagner és Bartók.

Segíteni kell a zenei aktivitást mutató egyházi együtteseket Liszt bőséges egyházzenei termésének bemutatásában.

A Liszt-év apropóján kiváló alkalom adódik nemzetközi kulturális kapcsolatrendszerek továbbfejlesztésére világszerte. Ki kell dolgozni egy kulturdiplomáciai stratégiát: minden külföldön dolgozó vagy tanuló magyar állampolgár számára legyen misszió Liszt Ferenc és a Liszt-év népszerűsítése, az utazó csomagban a magyar bor mellett legyen egy CD, egy programkatalógus.

Nem is beszélve azokról a külföldi szervezetekről, amelyek már ma is a magyar kultúra népszerűsítésén dolgoznak. Ezek bevonására kell ösztönözni a Balassi Intézetet, amely az egyetemes magyar kultúra külföldi bemutatásáért felel.

Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulója nagy lehetőség Magyarország számára. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a Liszt örökséget elkótyavetyéljük. A felelősség a miénk, a lehetőség a mi kezünkben van.

Budapest, 2011. november 15.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Zenés színház

Sonya Yoncheva kiáll Domingo mellett

A fiatal bolgár szoprán, Sonya Yoncheva szerint, aki majdnem tíz éve dolgozik a spanyol tenorral, Domingo igazi úriember. Anna Nyetrebko vagy Daniel Barenboim viszont hallgat. Európában nem mondták le az énekes koncertjeit.
Színház

Elhunyt Boda-Szász Kriszta színművész

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze 42 éves volt. Két gyermeket hagyott hátra.
Könyv

Előkerültek Saint-Exupéry rajzolt vázlatai a kis hercegről

Rábukkantak Antoine de Saint-Exupéry világhírű regényéhez, A kis herceghez készült rajzok vázlataira egy ódon házban a svájci Winterthurban.
Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.
Klasszikus ajánló

A fuvolát és a trombitát ismered, de mi az a didgeridoo?

Ez is kiderül a Kovács Zalán László tubaművész által alapított Nemzetközi Fúvós Napokon, amely a fúvós hangszerek értékeit kívánja megmutatni a nagyérdeműnek Pakson.
Klasszikus videó

A zongora, ami festményt alkot, ha játszanak rajta

Egy olasz zongoraművész és mérnök ismerőse úgy gondolták, jó ötlet apró ecseteket rögzíteni a zongorakalapácsokra. Videó.