Az idei AEGON Művészeti Díj kitüntetettje, Esterházy Péter író indoklása szerint: "Lukács Miklós tüneményes művészete (létezésével, gyakorlatával) arra a fontos, és napjainkban egyre fontosabb, amúgy magától értődő tényre hívja föl a figyelmünket, hogy a hagyomány az nem valamiféle múzeumi tárgy, amelyet ünnepkor meglátogatunk (hétfő szünnap!), tisztelettel és nemesen unatkozva nézegetjük, és jóindulatú szigorral szólunk a teremőrnek, ha porosság esetét észleljük. Hanem. (Majd itt folytatódik a laudáció november 10-én.)"

A cimbalomművész november 10-én veheti át a díjjal járó oklevelet és Molnár Levente alkotását. Az ünnepi esten a Társdíjashoz kötődő, de együtt még soha fel nem lépett muzsikusokat kért fel Eszéki Erzsébet, a program kidolgozója és szakmai vezetője. Így játszik majd Barcza Horváth József (nagybőgő), Borbély Mihály (fúvós hangszerek), Dés András (ütőhangszerek) és Dresch Mihály (fúvós hangszerek). A műsorvezető Szikszai Rémusz lesz.

A kedden tartott sajtóbejelentésen Zatykó Péter, az AEGON Magyarorszár Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy ez lesz a tizenkettedik díjátadó, ami azt is jelzi, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére a cég elkötelezett a kultúra iránt. "Őriznünk kell a lángot és nem szabad hagynunk, hogy a kulturális élet csorbát szenvedjen" - fogalmazott.

Esterházy Péter azt emelte ki, hogy mennyire fontos a különböző művészeti ágak találkozása, hiszen "ugyanazokról a problémákról beszélünk, és sokat segíthetünk egymásnak ezek megoldásában is". Rávilágított arra, hogy bár külföldön létezik olyan elismerés (a németországi Kleist-díj), ahol nem kuratórium dönt, hanem egyetlen személy, Magyarországon egyedülálló ez a konstrukció. A Társdíjas személyről való döntésének történetét is elmesélte: "Magát a folyamatot a munkának és a játéknak a kettőssége jellemezte. Sokan kiestek a képzeletbeli jelöltek közül, mert nem akartam túl közeli embert választani: így került ki a körből a Dés-család, Sáry Bánk vagy számos színész és színésznő. A történet lényege, hogy elkezdett esni az eső." A nyáron rendezett, Petőfi Irodalmi Múzeumban Dés Lászlóval és Andrással tartott estjüket ugyanis esőnapra kellett tenni, amely időpont Dés Andrásnak nem volt jó. Lukács Miklóst kérték fel beugrónak. "Ahogy ő a tradíciót és a hagyományt élő módon használva improvizált, és a hangja megváltoztatta Dés hangjait is és az én felolvasásomat is - meggyőzött" - emlékezett vissza Esterházy Péter.

Lukács Miklós szintén a művészeti ágak kapcsolódásának fontosságára hívta fel a figyelmet: "nagyon szeretem és különleges alkalom az, amikor nem hangszerre reagálok egy-egy improvizációval, hanem egy művészeti ágra felelek".

Az ominózus esten mi is ott voltunk, íme egy képes összefoglaló, ami eldöntötte az idei Társdíj sorsát.