Klasszikus

Lusta zongorista svájci órával

2017.04.04. 09:57
Ajánlom
Csendesen indult a Tavaszi Fesztivál, elegáns, klasszicizált művekkel, de hát mi másra számíthatunk, ha eltartott kisujjal és óramű pontossággal hegedülő svájciakat hívunk a Zeneakadémiára?
Bertrand de Billy, Pascal Rogé és a Orchestre de Chambre de Lausanne

Bertrand de Billy, Pascal Rogé és a Orchestre de Chambre de Lausanne (Fotó/Forrás: Posztós Janos)

Színpadon az Orchestre de Chambre de Lausanne, élükön Bertrand de Billy. Ennél úriasabb már nem is lehetne a kezdés – Raveltől a Couperin sírja. Valljuk meg, Ravelnél távolságtartóbb nem nagyon volt senki sem zenében, sem az életben.

Olyan őt hallgatni, mint felnyitni egy zenélő ékszerdobozt: gyönyörű, de élettelen,

szép, nem lehet sírdogálni rajta, nem markol a szívbe. Egyszerűen csak csodálkozni kell, hogy milyen szép. Ravelnek pedig eszébe jutott egy régebbi francia, aki hasonló zenét írt, mint ő – François Couperin. Az ő stílusában írt szvitet pedig előadta egy svájci zenekar, akik egyenesen a soha nem késő órák és vonatok hazájából érkeztek, és megleckéztettek minket pontosságból. Így kell ezt a szvitet precízen játszani: minden hangsúly a helyén, a tételek szépen ívelnek, a Orchestre de Chambre de Lausanne előtt nyitott könyv ez a zene. Sőt – ami a legfontosabb –, előadásuk szellemes észrevételekkel gazdagította a művet, csupa-csupa olyan finomsággal, ami ellenállhatatlanul bájossá és tisztává teszi Ravel muzsikáját.

Aztán jön Pascal Rogé, ez a vagabund kinézetű zongorista, szelíden, szinte visszahúzódóan mosolyog a közönségre. Az tetszik a játékában, hogy valóban játszik, mer játszani a ritmussal, a hangsúllyal. Ravel zongoraversenye szól, a kétkezes G-dúr. Az első tételben magas, szétterülő dallamot játszik a klarinét, a cin és a vonósok kísérik, aztán a zongora felel.

Meg van bolondítva kicsit a jazzel ez a pár hang, és Rogé ezt nem is hagyja annyiban.

Nem az ujjai szaladnak össze, csak játszik a ritmussal, becsapja a közönséget. Próbálom meghallani, hogy előttünk kísérletezik-e vagy otthon ezt már kitalálta. Mert ha kitalálta, akkor kitalálhatta volna jobban is a lassú tétel dekoncentráltan megszólaló csúcspontját. Pedig milyen jól szól a tétel angolkürtöstül, fuvolástul. A záró Presto végigdübörög a zenekaron (vagy a zenekar dübörög végig rajta). Rogé maszatol, kicsit lustán játszik, szerintem izgalmasan, de ezt utálni lehet vagy szeretni. A zenekar közben száguld, mint egy gyorsvonat – csakhogy a gyorsvonatnál jó ráismerni, hogy már meg is érkeztünk, a zene meg olyan, hogy sietős tempóban nem az igazi.

Az Orchestre de Chambre de Lausanne a Zeneakadémia nagytermében

Az Orchestre de Chambre de Lausanne a Zeneakadémia nagytermében (Fotó/Forrás: Posztós Janos)

A második játékrészben a Londoni-szimfóniát halljuk Haydntől. Most nem finomkodnak a svájciak, Bertrand de Billy erős, tekintélyes zenekari hangot kér, meg is kapja. Persze ez még mindig afféle úri hangoskodás, de tele van élettel, energiával. A Lausanne-i zenekar úgy ragadja meg Haydnt, hogy megszólalásukban már benne van Beethoven kifejezőereje, grandiózussága. A lassú tétel hajszálnyival gyorsabb a megszokottnál, és ez szerencsés húzásnak bizonyul. A Menüett lendületes, táncba hív, a zárótétel finomságáról pedig egy röpke pillanatra eszünkbe juthat a Pastorale szimfónia is.

Bertrand de Billy nem forróvérű karmester, de érti a dolgát

– ránézésre kicsit olyan, mint egy nyugodt plüssmackó. A zenekar viszont szól a keze alatt rendesen, és egyáltalán nem bánjuk, hogy nem buja bolerókkal, tangókkal vagy hosszú mamutszimfóniákkal nyit a Budapesti Tavaszi Fesztivál.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.