A miskolci operafesztivál alapító igazgatója, Müller Péter Sziámi 2001-ben, a programsorozat indulásakor azt a célt tûzte ki, hogy Miskolc néhány éven belül kerüljön fel Európa kulturális térképére. Azért választották "A zene várost épít” szlogent, hogy bizonyítsák: a fesztivál – kultúra és turizmus együttmûködésével – jótékony hatással lehet Miskolc, sőt az egész borsodi régió fejlődésére.

Nyugatról is sokan érdeklődnek

Lovas Károly, a Miskolci Operafesztivál Kht. jelenlegi ügyvezető igazgatója úgy látja, a Müller által két éve megfogalmazott célok teljesülése ma már egyáltalán nem reménytelen. Bár a fesztivál még gyerekcipőben jár, de az már egyértelmûen látszik, hogy nem bukott meg, és külföldről is egyre többen érdeklődnek iránta. "Nemcsak a szomszédos országokból, hanem Európa szinte minden részéről, sőt még Japánból és Ausztráliából is érkeznek jegyrendelések, ami jelzi, hogy a fesztivál 2001-ben kitalált alapkoncepciója helyesnek bizonyult” – véli Lovas.
Ez a koncepció nem más, mint hogy minden évben – lehetőleg többféle előadásban is – eljátsszák Bartók Béla három színpadi mûvét, A csodálatos mandarint, A kékszakállú herceg várát és A fából faragott királyfit. Bartók életmûvéhez pedig minden alkalommal egy másik zeneszerzőt társítanak: két éve Verdit, tavaly Puccinit, idén Mozartot. A fesztivál sajátossága továbbá a sajátos kelet-közép-európai jelleg megőrzése, ami azt jelenti, hogy egyes produkciókban fontos szerephez jutnak cseh, szlovák, lengyel, orosz, román, ukrán, délszláv és természetesen magyar mûvészek, társulatok. Már a következő évek programja is körvonalazódik: 2004-ben Bartók mellett Csajkovszkij életmûve kerül a középpontba, 2005-ben (Bartók + Európa munkacímmel) a kelet-európai operaszerzőket, például a cseh Janácek és a lengyel Moniuszko mûveit szeretnék bemutatni, a 2006-os fesztivált pedig Bartók mellett az olasz belcantónak (Bellini, Donizetti, Rossini) szentelnék.

A költségvetés nem publikus

Az idei miskolci operafesztivál pontos költségvetéséről Lovas Károly nem kívánt nyilatkozni. A Magyar Hírlap úgy tudja, a 2001-es első fesztivál büdzséje 200 millió forint körül volt, s az akkori kiemelt támogatókra – Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Miskolc város önkormányzata, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat – a rendező kht. ma is legalább korábbi szerepvállalásuk mértékében számíthat. A három főtámogatóhoz további állami és magánszponzorok, pályázati pénzek társulnak, így az operafesztivál hazai viszonylatban kifejezetten jól támogatott rendezvény. Mindez persze nem jelenti azt, hogy versenyre kelhetne bármelyik nyugati fesztivál pénzügyi kondícióival.

Középpontban A varázsfuvola

Az idei program kialakításában fontos szerepet játszott a világhírû drámai szoprán, Marton Éva, aki a fesztivál mûvészeti igazgatója. A zeneigazgatói feladatokat mostantól a magyar származású, fiatal svájci karmester, Mischa Santora látja el, akinek szerződése egyelőre két évre szól. A ma esti nyitó koncerten Mozart egy-egy hegedû- és zongoraversenye, valamint Bartók Cantata profanája hangzik el, a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar közremûködésével, Mischa Santora vezényletével.
A következő tizenegy nap programjának – amely teljes egészében megtalálható a www.operafesztival.hu honlapon – egyik főszereplője lesz Mozart utolsó operája, A varázsfuvola, amelyet nemzetközi szereposztásban, Szikora János rendezésében holnap este mutatnak be a Nagyszínházban, majd a fesztiválon a Budapest Bábszínház és – Mese a varázsfuvoláról címmel – Alföldi Róbert is előadja. A koncerteket és opera-előadásokat mindennap zenetörténeti előadások és filmvetítések egészítik ki.
Lovas Károly szerint a fesztivál sikerét az is mutatja, hogy évről évre bővül a helyszínek és a rendezvények száma. A Miskolci Nemzeti Színház öt játszóhelye – Nagyszínház, Nyári Színház, Kamaraszínház, Játékszín, Csarnok – mellett idén a többi között Aggteleken, Jósvafőn, Edelényben és Kazincbarcikán is lesznek előadások.

Eltűnőben a viharfelhők
Tavaly júniusban, amikor Bartók + Puccini címmel rendeztek nemzetközi operafesztivált Miskolcon, a rendezvény jövôje teljesen bizonytalannak látszott. A Miskolci Nemzeti Színház és a Miskolci Operafesztivál Kht. két éven át szoros szimbiózisban mûködött együtt, így amikor a teátrum igazgatója, Hegyi Árpád Jutocsa távozni kényszerült, a kht.-t vezetô Müller Péter Sziámi, illetve Kesselyák Gergely, a fesztivál zeneigazgatója is bejelentette lemondását. Helyükre Lovas Károly, illetve Mischa Santora került, koncepcióváltás azonban nem történt, mert az új vezetôk is a színházzal való folyamatos együttmûködést szorgalmazzák. Kiss László megbízott igazgatóként eltöltött hónapjai után, április 1-jével a teátrum élére Halasi Imre (korábban az Operettszínház direktora és szocialista országgyûlési képviselô) került, aki már pályázatában is kulcsszerepet szánt Müller Péter Sziáminak. Így tehát újra béke honol az Avas alján: a tavaly lemondott Sziámi fôtanácsadóként segíti a színház és az operafesztivál új vezetését.