Klasszikus

Magasabb intelligenciáról árulkodik az instrumentális zene szeretete

2019.08.04. 15:15
Ajánlom
Az instrumentális, szöveg nélküli zene szeretete és az intelligencia között kapcsolat van egy új felmérés szerint. Bachtól Debussyig minden táplálék az agynak.

Az evolúciós pszichológia egyik alapvető feltételezése, hogy az agy mint szerv semmiben sem különlegesebb, mint a kéz, a lábfej vagy a vesék. Éppúgy fejlődött ki, mint testünk bármely más része, adaptálódva a környezeti viszonyokhoz.

A Savanna Principle szerint az intelligens emberek inkább vonzódnak az újfajta behatásokhoz, mint mások.

Erre az elvre hivatkozva vezetett le merész következtetéseket Satoshi Kanazawa evolúciós pszichológus is egyik tanulmányában. Szerinte a zene alapvetően emberi hangokból fejlődött ki, és a hangszeres zene emiatt újabb stimulusnak számít. A következtetés egyszerű: az intelligensebb emberek jobban tudják élvezni azt. Például az ilyet.

Tőlünk nyugatabbra most mindenki ezt az albumot hallgatja

Kapcsolódó

Tőlünk nyugatabbra most mindenki ezt az albumot hallgatja

Mi is meghallgattuk az Attacca Quartet lemezét, amelyen Caroline Shaw műveit adják elő. Az Orange egy műfaji határokat nem ismerő klasszikus zeneszerző alkotása, ezért (is) izgalmas.

Kanazawa gondolatmenetét támasztja alá egy másik tanulmány is, amely az intelligencia és zenei preferenciák kapcsolatát vizsgálta. „Akkor keltette fel az érdeklődésemet a téma, amikor egy másik kutatáson dolgoztam, ahol a személyiségjegyek és a zenei ízlések kapcsolatát tanulmányoztuk” – mondta Elena Račevska, az Oxford Brookes fiatal kutatója. 467 horvát középiskolást vizsgálva megállapították, hogy az intelligencia és az instrumentális zene szeretete között összefüggés van. Račevska úgy találta, hogy azok, akik jobban odafigyelnek a zenére, különösen élvezik az instrumentális műfajokat.

A kutató persze tisztában van azzal, hogy az intelligencia (IQ) csak egyetlen tényező a zenei preferenciában, hiszen azt a nem, az iskolázottság, de még a családi anyagi helyzet is befolyásolja. Szerinte érdekes lenne vizsgálni, hogy változik az ember zenei ízlése, ahogy öregszik. Az biztos, hogy hangszert adni a gyerek kezébe több okból is érdemes. (BigThink)

10 ok, amiért a gyerekednek zenét kellene tanulnia

Kapcsolódó

10 ok, amiért a gyerekednek zenét kellene tanulnia

Mindenki hallgat valamilyen zenét, de csak kevesen játszanak hangszeren. Nem minden gyereknek van lehetősége zenét tanulni, pedig az élet számos területén hasznosítanák.

Miért maradt fenn a zene több évezreden át?

Kapcsolódó

Miért maradt fenn a zene több évezreden át?

Legtöbben csak kedvtelésből hallgatunk zenét, s úgy tűnhet, semmilyen evolúciós haszna nincsen az emberiség történetében. Akkor mégis hogyan maradhatott fent évmilliókon keresztül? Van a zenének evolúciós értéke?

A zongoristák agya tényleg másképp működik?

A zongoristák agya tényleg másképp működik?

A közönség tagjai számára egy zongoristát nézni olyan, mint egy illuzionistát vagy artistát figyelni. Ezek az emberek sok száz órát töltenek skálák gyakorlásával, ütemek ismételgetésével. De mi van a kemény munka mögött?

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Zenés színház

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Klasszikus hír

Ennio Morriconénak szentelte a járvány utáni első koncertjét a milánói Scala

A 91 évesen elhunyt olasz zeneszerzőnek, karmesternek szentelte az újranyitás utáni első, közönség előtt tartott koncertjét a milánói Scala operaház hétfő este.