Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

2021.12.04. 09:55
Ajánlom
Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.

A Magnificat az adventi várakozás egyik legnépszerűbb zenei témája, a Bibliából származó szöveg az elsők között vált egyházi szertartáson énekelt himnusszá. Címét a latin változat első sorából kapta: „Magnificat anima mea Dominum” (Magasztalja lelkem az Urat).

A hálaadó ének eredetileg Lukács evangéliumában hangzik el, mikor Mária meglátogatja idős rokonát, Erzsébetet, aki isteni sugallat hatására felismeri, hogy az Üdvözítő anyjával áll szemben. Köszöntésére válaszolul Mária a Magnificat szavaival fejezi ki, milyen hatalmas megtiszteltetésben részesítette őt Isten.

Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.
Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát: Íme ezentúl boldognak hirdet minden nemzedék,
mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas: ő, akit Szentnek hívunk
Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélők.
Csodát művelt erős karjával: a kevélykedőket széjjelszórta,
hatalmasokat elűzött trónjukról, kicsinyeket pedig felmagasztalt;
az éhezőket minden jóval betölti, a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.
Gondjába vette gyermekét, Izraelt: megemlékezett irgalmáról,
melyet atyáinknak hajdan megígért, Ábrahámnak és utódainak mindörökké.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek,
Miképpen kezdetben, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen

A szöveg számos ószövetségi idézetet tartalmaz, és szerkezetében is követi a hálaadó zsoltárok felépítését. Az utolsó két sor természetesen nem szerepel a Bibliában, azt a későbbi egyházi alkalmazás során illesztették hozzá lezárásként.

A himnusz egyaránt fontos szerepet tölt be római, az ortodox, az anglikán, de még az evangélikus liturgiában is,

témája miatt elsősorban az adventi időszakban szokták énekelni.

A zeneszerzők mindig bőségesen merítettek az egyházi szövegekből, így a Magnificat is jelentős karriert futott be a zenetörténet során. Az egyik legismertebb feldolgozás Bach 1733-ban írt műve. Már tíz évvel korábban is foglalkozott a szöveggel, a karácsonyi szertartásra négy himnuszszöveget zenésített meg, később azonban átdolgozta a darabot, módosított a hangnemen, a hangszerelésen.

A darab tizenkét tételből áll, mindegyiknek egy-egy sorpár alkotja a szövegét, a karakteresen elkülönülő zenei anyagok az adott versrészlet érzésvilágából építkeznek.

A nyitótétel ünnepélyes örvendezését a trombiták hangja is megerősíti, később sokkal személyesebb, lírai hangvételű részek is következnek.

Az ortodox egyház virrasztási szertartásához komponált Szergej Rahmanyinov 1915-ben zeneművet, a magyarul Éjszakai áhítat címen számontartott, tizenöt tételes darab a klasszikus vecsernyei és hajnali énekekből építkezik. Így a tizenegyedik tételben felcsendül a Magnificat is, orosz szöveggel. A darab több ponton követi az ortodox egyházi zene hagyományát, hangszeres kíséret nélkül szólal meg, dallamvezetése pedig a tradicionális orosz liturgikus énekeket követi.

Sok szerző olyan módon is hangsúlyozni akarta, hogy a Magnificat Szűz Mária szájából hangzik el, hogy kizárólag női hangokra komponálta a saját feldolgozását. Ralph Vaughan Williams az anglikán szokásoknak megfelelően párba állította a himnuszt Lukács evangéliumának egy másik szöveghelyével, Simeon imájával. Az agg Simeon azt az ígéretet kapta Istentől, hogy addig nem hal meg, amíg nem találkozik a Megváltóval. Mikor meglátja a gyermek Jézust, ezekkel a szavakkal kezd imádkozni:

Most bocsásd el, Uram, szolgádat, szavaid szerint békében, mert látta szemem üdvösségedet, melyet minden nép színe előtt készítettél, világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségül népednek, Izraelnek.

A két szöveg együttesen fejezi ki a legnagyobb dicsőséget, amiben csak ember részesülhet.

A magyar szerzők közül például Lajtha László írt nagy számban egyházi témájú műveket, így maga is elkészítette a női karra és orgonára írt Magnificatját. Megközelítése azonban erősen eltér a korábbi szerzőkétől, mivel nem közösségi hálaadó énekként tekint a szövegre, hanem Mária személyes imájaként. Levelében így írt a kompozícióról: Nem szerettem már régen Bach és a többi mesterek Magnificatjainak harsogó, trombitáló, barokkan-majesztuózus fortéit. Mert hát mi is ez a Magnificat? Mária hála-éneke…  Hol van itt kiabálás, hol van itt hangos szó? Miért kell ide fortissimo énekkar s zenekar?

Ez nem zsoltár, amelyben ’hangos szóval dicsérjük az Urat’, ez egy, a genezáreti tó partján alig-asszony elénekelte, félig leányhangon dalolt himnusz.

Elképzelésemet nem is a zenészektől tanultam, hanem a festőktől.”

Fejléckép: MS mester: Vizitáció (forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Telex: Szexuális zaklatás ügyében folyik vizsgálat az SZFE-n

A lap értesülései szerint az egyetemen belső vizsgálat indult, mivel egy osztályvezető férfitanár meg nem engedhető kommentárokkal illette a diáklányok külsejét, alakját. Cikkünk frissült az SZFE reakciójával!
Klasszikus

Szimfonikus zsenik koncertje a BFZ-vel és a sztárkarmester Paavo Järvivel

Paavo Järvi édesapja elismert észt karmester volt, egykori szovjet nyaralójukban a kis Paavo időnként összefutott Sosztakoviccsal, Rosztropoviccsal, Arvo Pärttel, Hacsaturjánnal, vagy Emil Gilelsszel.
Színház

A vég kezdete? – vérbeli házastársi dráma debütál a Rózsavölgyi Szalonban

Új bemutatóval ünnepli alapításának tizenkettedik évfordulóját a Rózsavölgyi Szalon. Kovács Patrícia és Schmied Zoltán főszereplésével, Dicső Dániel rendezésében mutatják be David Eldridge Bármit mondhatsz című darabját április 11-én.
Jazz/World

Mit jelent európainak lenni? – interjú Oláh Krisztián zongoraművésszel, a Ludus Europae zeneszerzőjével

Az idei JazzFest Budapest egyik legizgalmasabb programja a Ludus Europae című, huszonhét szereplős darab, amelynek ősbemutatója április 30-án pontban éjfélkor lesz a budapesti Merlin Színházban.
Zenés színház

„A klasszikus zenében a sokoldalúság gyanakvást szül” – interjú José Curával

A karmesterként és zeneszerzőként is aktív művésszel a a VeszprémFestre tervezett, argentin dalokra és operaáriákra épülő koncertjének műsoráról, a zenei sokoldalúságról és a társadalmi felelősségvállalásról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Képeslap Itáliából – olasz zeneszerzők művei csendülnek fel a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertjén

Április 18-án a Müpában ad koncertet a MÁV Szimfonikus zenekar, az est során Rossini, Respighi, illetve Paganini műveit hallhatja a közönség. Az együttest Antonello Allemandi dirigálja, közreműködik Kelemen Barnabás. A zenekar a hangverseny részeként köszönti Fodor Ákos nagybőgőművészt. 
Klasszikus ajánló

Elisabeth Leonskaja áprilisban ingyenes, nyilvános mesterkurzust tart a Concerto Mesteriskola keretében

Két koncerttel és a zeneszerető közönség számára is ingyenesen látogatható mesterkurzussal érkezik Elisabeth Leonskaja a Concerto Budapesthez ezen a tavaszon.
Klasszikus ajánló

Szimfonikus zsenik koncertje a BFZ-vel és a sztárkarmester Paavo Järvivel

Paavo Järvi édesapja elismert észt karmester volt, egykori szovjet nyaralójukban a kis Paavo időnként összefutott Sosztakoviccsal, Rosztropoviccsal, Arvo Pärttel, Hacsaturjánnal, vagy Emil Gilelsszel.
Klasszikus ajánló

A világhírű Chamber Orchestra of Europe koncertjével indul április 29-én a 44. Budapesti Tavaszi Fesztivál

Magyarország EU-s csatlakozásának 20. évfordulóját ünnepli az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitókoncertje, amit a világhírű Chamber Orchestra of Europe ad Perényi Miklós gordonkaművész közreműködésével.
Klasszikus hír

Május 5-ig várják a jelentkezéseket a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyre

A Fesztivál Akadémia Budapest nyári programsorozatának keretében, július 4-14. között ötödik alkalommal rendezik meg Budapesten a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt, amelyre az egész világról várják a résztvevőket.