Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

2021.12.04. 09:55
Ajánlom
Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.

A Magnificat az adventi várakozás egyik legnépszerűbb zenei témája, a Bibliából származó szöveg az elsők között vált egyházi szertartáson énekelt himnusszá. Címét a latin változat első sorából kapta: „Magnificat anima mea Dominum” (Magasztalja lelkem az Urat).

A hálaadó ének eredetileg Lukács evangéliumában hangzik el, mikor Mária meglátogatja idős rokonát, Erzsébetet, aki isteni sugallat hatására felismeri, hogy az Üdvözítő anyjával áll szemben. Köszöntésére válaszolul Mária a Magnificat szavaival fejezi ki, milyen hatalmas megtiszteltetésben részesítette őt Isten.

Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.
Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát: Íme ezentúl boldognak hirdet minden nemzedék,
mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas: ő, akit Szentnek hívunk
Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélők.
Csodát művelt erős karjával: a kevélykedőket széjjelszórta,
hatalmasokat elűzött trónjukról, kicsinyeket pedig felmagasztalt;
az éhezőket minden jóval betölti, a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.
Gondjába vette gyermekét, Izraelt: megemlékezett irgalmáról,
melyet atyáinknak hajdan megígért, Ábrahámnak és utódainak mindörökké.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek,
Miképpen kezdetben, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen

A szöveg számos ószövetségi idézetet tartalmaz, és szerkezetében is követi a hálaadó zsoltárok felépítését. Az utolsó két sor természetesen nem szerepel a Bibliában, azt a későbbi egyházi alkalmazás során illesztették hozzá lezárásként.

A himnusz egyaránt fontos szerepet tölt be római, az ortodox, az anglikán, de még az evangélikus liturgiában is,

témája miatt elsősorban az adventi időszakban szokták énekelni.

A zeneszerzők mindig bőségesen merítettek az egyházi szövegekből, így a Magnificat is jelentős karriert futott be a zenetörténet során. Az egyik legismertebb feldolgozás Bach 1733-ban írt műve. Már tíz évvel korábban is foglalkozott a szöveggel, a karácsonyi szertartásra négy himnuszszöveget zenésített meg, később azonban átdolgozta a darabot, módosított a hangnemen, a hangszerelésen.

A darab tizenkét tételből áll, mindegyiknek egy-egy sorpár alkotja a szövegét, a karakteresen elkülönülő zenei anyagok az adott versrészlet érzésvilágából építkeznek.

A nyitótétel ünnepélyes örvendezését a trombiták hangja is megerősíti, később sokkal személyesebb, lírai hangvételű részek is következnek.

Az ortodox egyház virrasztási szertartásához komponált Szergej Rahmanyinov 1915-ben zeneművet, a magyarul Éjszakai áhítat címen számontartott, tizenöt tételes darab a klasszikus vecsernyei és hajnali énekekből építkezik. Így a tizenegyedik tételben felcsendül a Magnificat is, orosz szöveggel. A darab több ponton követi az ortodox egyházi zene hagyományát, hangszeres kíséret nélkül szólal meg, dallamvezetése pedig a tradicionális orosz liturgikus énekeket követi.

Sok szerző olyan módon is hangsúlyozni akarta, hogy a Magnificat Szűz Mária szájából hangzik el, hogy kizárólag női hangokra komponálta a saját feldolgozását. Ralph Vaughan Williams az anglikán szokásoknak megfelelően párba állította a himnuszt Lukács evangéliumának egy másik szöveghelyével, Simeon imájával. Az agg Simeon azt az ígéretet kapta Istentől, hogy addig nem hal meg, amíg nem találkozik a Megváltóval. Mikor meglátja a gyermek Jézust, ezekkel a szavakkal kezd imádkozni:

Most bocsásd el, Uram, szolgádat, szavaid szerint békében, mert látta szemem üdvösségedet, melyet minden nép színe előtt készítettél, világosságul a pogányok megvilágosítására, és dicsőségül népednek, Izraelnek.

A két szöveg együttesen fejezi ki a legnagyobb dicsőséget, amiben csak ember részesülhet.

A magyar szerzők közül például Lajtha László írt nagy számban egyházi témájú műveket, így maga is elkészítette a női karra és orgonára írt Magnificatját. Megközelítése azonban erősen eltér a korábbi szerzőkétől, mivel nem közösségi hálaadó énekként tekint a szövegre, hanem Mária személyes imájaként. Levelében így írt a kompozícióról: Nem szerettem már régen Bach és a többi mesterek Magnificatjainak harsogó, trombitáló, barokkan-majesztuózus fortéit. Mert hát mi is ez a Magnificat? Mária hála-éneke…  Hol van itt kiabálás, hol van itt hangos szó? Miért kell ide fortissimo énekkar s zenekar?

Ez nem zsoltár, amelyben ’hangos szóval dicsérjük az Urat’, ez egy, a genezáreti tó partján alig-asszony elénekelte, félig leányhangon dalolt himnusz.

Elképzelésemet nem is a zenészektől tanultam, hanem a festőktől.”

Fejléckép: MS mester: Vizitáció (forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.
Zenés színház

Az Éj királynője a levegőben

Az amerikai szoprán nem csupán virtuóz koloratúrkészségéről híres, hanem bravúros légtornászmutatványairól is, ráadásul képes ötvözni a kettőt: a levegőben lógva adja elő Az Éj királynőjének áriáját A varázsfuvolából.
Színház

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Vizuál

Antal Csaba díszlet- és jelmeztervezői munkáiból nyílik kiállítás a Műcsarnokban

Eternal Yorick – Life Book Antal Csaba címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből. A tárlat február 3-tól látható.
Klasszikus

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.
Klasszikus hír

Február 20-ától lehet jelentkezni az idei Bartók Világversenyre

A szervező Zeneakadémia meghirdette a 44 000 euró összdíjazású, ezúttal hegedűsöknek rendezendő megmérettetését, a zsűriben most is elismert magyar és külföldi zenészek ülnek majd.
Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.
Klasszikus hír

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.