Klasszikus

Magyar Szimfonikus Körkép – Miskolc

2006.02.16. 00:00
Ajánlom
Nem mindennapos esemény, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekart Budapesten lehet meghallgatni. Ez a vendégszereplésük annak a seregszemlének volt az egyik epizódja, mely a Magyar Szimfonikus Körkép nevet kapta, és amely arra szolgál, hogy a Nemzeti Filharmonikusok mellett nem kevesebb, mint tizenkét fővárosi és vidéki zenekar lépjen fel a Nemzeti Hangversenyteremben.

A miskolci együttes Kovács László vezényletével két Beethoven-kompozíciót játszott a koncert első felében. Felelősségteljes műsorválasztás. Az Egmont-nyitány és a II. szimfónia a zenekari alaprepertoár része, gyakran szólaltatják meg, magára valamit is adó hallgatónak van róla előzetes elképzelése. Ezért minden egyes előadás szembesül a kihívással: mi újat tud mondani? Akár híven követi a kompozíciókhoz rögzült előadási hagyományokat, akár megpróbál merészen eltérni ezektől, egy jó interpretációnak mindenképpen meg kell teremtenie azt a légkört, amelyben a Beethoven-művek hősies monumentalitása kellőképpen érvényesülhet. Nem könnyű feladat. Az Egmont-nyitány szép reményekre feljogosító lassú bevezetése után Kovács László meglepő módon visszafogottan, precízen taktírozta a drámai karakterű főtémát. Célirányos, minden teátrális ripacskodástól mentes, diszkrét mozdulatok, korrekt tempók – eleinte mindez érdekesnek tűnt. Aztán a kidolgozási szakaszban egyre inkább eluralkodott a szenvtelenség. A nyitány befejezésénél megszólaló fugatóban az egymás után belépő szólamok nem olvadtak össze egységes zenekari hangzássá, az ujjongó-jubiláló lezárás pedig meggyőző erő hiányában kissé jellegtelenre sikeredett.

Kínosan indult a II. szimfónia, ahol bizony az első tutti nem volt együtt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez azért elszigetelt incidens maradt: Kovács László a koncert folyamán mégiscsak kézben tartotta a zenekari együtt-játékot. A Beethoven-szimfónia nyitótételében minden igyekezet és néhány valóban szép részlet ellenére a csúcspontok többnyire halványak, jelzésszerűek voltak. Arra jók, hogy a hallgató eszébe jutassák korábbi hangverseny- vagy hangfelvétel-élményeit. Ennek ellenére a közönség szép számú része közbetapsolt a nyitótétel után, szerencsére voltak olyanok is, akik méltatlankodtak a melléfogás miatt. A lassú tételben a halk, visszafogottabb részek valahogy sokkal élőbbnek hatottak, mint a kontrasztnak szánt forte-közbeszúrások. Ez utóbbiak – talán szándékosan – visszafogva-tompítva szólaltak meg. Persze itt nem a hangerőszintek elkülönítése a központi kérdés: a visszafogottságnak a Beethoven-muzsika gesztus-szerűsége látta kárát, a drámai kontrasztokkal együtt az izgalom is kimaradt a tételből. A Scherzo lomha mozgású volt, gyermeteg játékosság jellemezte. A hármas lüktetésű motívumok az esti mese kísérőzenéjének könnyedségével gyöngyöztek, a beethoveni scherzo őserejétől meglehetősen távolra kalandozva. Ez a fajta játékosság a zárótételben inkább helyén valónak tűnt – legalábbis a tétel elején, később aztán biedermeier poénkodásnak adta át a helyét.

A szünet után egy Debussy- és egy Ravel-kompozíció révén a Miskolci Szimfonikusok egy egészen más fajta zenekari stílus kihívása előtt álltak. És ez alkalommal derekasan helyt is álltak. A francia impresszionizmus zenekari szövetének ködös pasztellszínei a jelek szerint sokkal közelebb állnak az együttes habitusához. Debussy műve, az Egy faun délutánja nyilvánvalóan inspirálta az előadókat: tetszetős és élvezhető produkció született, amely az előzményeknél nagyságrendekkel közelebb került az ideális előadáshoz.

A következő szám idegen testként hatott a műsor szerkezetében. A hangversenysorozat, a Magyar Szimfonikus Körkép egyetlen tematikus megkötöttsége, hogy minden koncerten hangozzék el egy 20. vagy 21. századi magyar zenemű is. Ezt a felhívást értelmezték szabadon a miskolciak Jereb Ervin Trombitaversenyének műsorra tűzésével. Jereb Ervin darabja amolyan Lajtán inneni, vérbő dzsessz-zene. A populáris könnyűzene alapállásából közelít a magyar népzene jellegzetességeihez, mégpedig úgy, hogy kvart-melodikájával, aszimmetrikus ütemjelzőivel lépten-nyomon bartóki áthallásokkal él. Sőt, bartókosnak mondható még a befejezés előtti egyértelmű Stravinsky-idézetet is. A trombitaszólót Horváth Bence játszotta bravúros muzikalitással és fölényes technikával, amelyet már legelső megszólalásánál, a szabad ritmusú cadenza-nál is hatásosan megcsillogtatott.

Az utolsó kompozíció, Ravel Daphnis és Chloé című táncjátékából szerkesztett II. zenekari szvitje az adottságoknak megfelelően választott és imponálóan megszólaltatott muzsika örömével töltötte el a zenekart, a karmestert és – a reakciókból ítélve – a Művészetek Palotájába ellátogató közönséget is.

(2006. február 9. Művészetek Palotája - Nemzeti Hangversenyterem 19:30; Magyar Szimfonikus Körkép - a Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertje; Beethoven: Egmont-nyitány; II. D-dúr szimfónia; Debussy: Egy faun délutánja; Jereb Ervin: Trombitaverseny; Ravel: Daphnis és Chloé – II. szvit; km.: Horváth Bence (trombita); vez.: Kovács László)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Színház

Aki eljátszott mindent, amit magyar színművész eljátszhat – 85 éves Törőcsik Mari

1935. november 23-án született Törőcsik Mari Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze, aki egy Heves megyei községből, Pélyről indulva vált a hazai színjátszás egyik legnagyobb alakjává.
Vizuál

Az online térbe költözött a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria is

Tárlatvezetések, virtuális kiállítások, útvonaltippek, oktatási segédanyagok, valamint a Textúra színházi program előadásai is elérhetők a járványügyi korlátozások miatt bezárt Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria honlapjain.
Színház

Otthonában köszöntötte Törőcsik Marit a Nemzeti társulata

A művészek a járványhelyzetben is teljesítették Törőcsik Mari tavalyi kívánságát, mely szerint nem kér mást, csak hogy idén is eljöjjön hozzá az ő drága Nemzetije.
Jazz/World

Elhunyt Mihály Tamás, az Omega basszusgitárosa

73 éves korában elhunyt Mihály Tamás, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, az Omega basszusgitárosa – tudatta Facebook oldalán a zenekar.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Levelei bizonyíthatják Chopin homoszexualitását

Több férfihoz is szerelem fűzte a nagy lengyel zeneszerzőt, Frédéric Chopint. Mindezt olyan levelek bizonyítják, amelyeket eddig szándékosan rejtettek el, fordítottak vagy magyaráztak félre.
Klasszikus ajánló

Nagy dobásra készül a Virtuózok – Indul a hatodik évad!

November 20-án, péntek este egy felvezető adással veszi kezdetét a népszerű komolyzenei tehetségkutató műsor legújabb évada, amely idén átlépi az ország határait.
Klasszikus hír

Újabb nemzetközi díjat hozott el a Concerto Budapest, Keller András és Szabó Stein Imre koncertfilmje

A Bronz Lovie Award és egyben a nemzetközi közönségszavazás nyertese lett a Concerto Budapest és Keller András, Szabó Stein Imre által rendezett koncertfilmje.
Klasszikus ajánló

Junior Prima díjátadó és gálakoncert online

Tizenharmadik alkalommal vehetik át a zeneművészet legkiemelkedőbb fiataljai a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájának elismeréseit. Az MVM Zrt. idén is tíz hazai tehetséget díjaz, ez alkalommal bárki ingyenesen követheti az online megrendezett díjátadót és a fiatal zenei géniuszok gálakoncertjét 2020. november 26-án 19:30-tól a mvmjuniorprima.hu oldalon.
Klasszikus Film

Különleges film nyújt bepillantást a Budapesti Filharmóniai Társaság életébe

Ünnepi hangverseny helyett online, egy különös hangulatú művészfilmmel ünnepli fennállásának 167. évfordulóját a Budapesti Filharmóniai Társaság.