- Hogy jött a zenekar létrehozásának ötlete? Milyen főbb célok vezéreltek?
- Mindannyian tudjuk, hogy rengeteg kiváló magyar muzsikus él és dolgozik a határokon túl is, szerte a világban.
Az 1956-os emigráltakból például létrejött egy magyar zenekar is Németországban (Philharmonica Hungarica),
s ez az együttes évtizedeken keresztül nagy nemzetközi sikereket aratott. Ugyanakkor egészen közel, a határok túloldalán is – Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és a többi környező országban – nagyon sok a remek képességű magyar zenész, aki az ottani hivatásos együttes megbecsült tagja: úgy vélem, ők egyben a magyar zenei élet részei is.
Vashegyi György (Fotó/Forrás: Wágner Csapó József)
Vállalkozásunk szimbolikusan ezt szeretné sugallni azzal, hogy 2017-től kezdődően időnként – remélhetőleg mostantól évente – egy-egy hétre Budapestre hív egy szimfonikus zenekarnyi határon túli magyar zenészt, s az így alakult zenekar koncerteket ad Magyarországon. Az előzményekhez tartozik, hogy vendégkarmesterként – nagyjából 15 éven keresztül – sokat jártam Kolozsvárra vezényelni – amúgy éppen ott, Kolozsvárott 2010-ben vetődött fel bennem ez az ötlet. Azóta sokszor sok helyen javasoltam, és most végre a Magyar Művészeti Akadémia és a Kodály-év támogatásával meg is valósult.
- Milyen szempontok mentén, hogyan válogattátok ki az együttes tagjait?
- Idén sajnos elég későn tudtuk meg, hogy a vállalkozáshoz szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll, ezért már nem volt idő széles körben meghirdetni a projektet. Ebben az évben ezért elsősorban Romániából és Szerbiából érkeztek magyar muzsikusok, a zenekar koncertmestere is kolozsvári hegedűművésznő, Béres Melinda volt.
- A bemutatkozó hangversenyen a Kodály-évforduló kapcsán a zeneszerző három emblematikus kompozíciója szólalt meg. Számodra milyen üzenetet hordoznak Kodály művei?
- Kodály Zoltán az egész magyar kultúrtörténet egyik kimagasló alakja: zseniális zeneszerző és tudós, tanár és kutató – sokáig lehetne méltatni őt.
Néha az az érzésem, hogy ma Magyarországon nem eléggé becsüljük meg azt, amit ő jelent nekünk.
Annál nagyobb öröm volt látnom és hallanom a Vigadóban tartott hangversenyt, amelyen – Kiss B. Atilla énekművész úr és akadémikustársunk ihletett szólójával – Medveczky Ádám karnagy (szintén Akadémiánk rendes tagja) óriási tudással és inspirációval vezényelt, a kiváló zenekar pedig igazán nagyszerűen, odaadással játszott. Augusztus 25-én aztán nekem is volt lehetőségem karnagyként a zenekar elé állni: a pécsi székesegyházban Haydn: Teremtését szólaltattuk meg (a Filharmónia OrgonaPont Fesztiválja zárókoncertjeként) – elmondhatom, hogy én is nagyon elégedett voltam a muzsikusok teljesítményével.
Vashegyi-Purcell-Orfeo-foto-Zeneakademia-Benko-Sandor (Fotó/Forrás: Benkő Sándor / Zeneakadémia)
- Milyen visszhangja volt a hangversenyeknek, és milyen további terveid vannak az MMA határon túli és nemzetközi bizottságának képviselőjeként?
- Szerencsére mindkét hangverseny nagy és szerintem igencsak megérdemelt sikert aratott. Szeretnénk, ha e zenekar mostantól kezdve minden évben – természetesen évről évre részben más muzsikusokból állva – összegyűlne és fellépne Magyarországon. Reményeink szerint nem kell sokat várni a folytatásra: a következő ilyen projektet 2018 júniusára tervezzük, ismét a Magyar Művészeti Akadémiával együttműködésben.
hírlevél
