A rangos nemzetközi verseny zsűrijéhez számos nemzetközi zenemű érkezett be anonim módon, amelyek közül a meghirdetett két kategóriában összesen hét döntőst választottak ki, akiket aztán meghívtak Weimarba, hogy élőben mutathassák be a műveiket. A kamarazene kategóriájában meghívást kapott Iván Sára zeneszerző, míg az akuzmatikus zene kategóriájában Kovács Levente orgonaművész mérethette meg tudását. Mindketten a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tagjai. A verseny történetében korábban csak egyetlen magyar művésznek sikerült díjat nyernie: Kőszeghy Péter 2005-ben ért el második, 2008-ban pedig harmadik helyezést.
Iván Sára Fragment über die Hoffnung (Töredék a reményről) című művével a 2. díjat és közönségdíjat nyert.
A darabot Márai Sándor egyik legismertebb verse, a Mennyből az angyal ihlette. A mű fuvolára és csellóra írt kompozíció. Különlegessége, hogy az előadók nemcsak zenészekként, hanem színészekként is funkcionálnak, hangszeres játékuk prózai szöveggel, szavakkal egészül ki. Különböző módon fejezik ki a béke iránti reményüket. Kölcsönös egymásrautaltságuk a darab előadásának lényeges eleme. A darab két nagy részre tagolódik, a befejezés pedig fontos üzenetet tartalmaz, a világ jövőjével kapcsolatban gondolkodásra készteti a hallgatóságot.
A versenyről ugyancsak díjjal távozhatott Kovács Levente, akinek The Gate of Time (Időkapu) című alkotása a 3. díjat nyerte el az akuzmatikus zene kategóriájában.
A művész munkája egyfajta folyamatelemzés, kísérlet az Idő egyidejűleg lineárisan és cirkulárisan haladó érzetének zeneműben történő leképezésére. A mű konstrukciója szikár perpettuum mobile zene: 12 szekvenciálisan kromatikusan lefele haladó önmagába visszatérő akkordpár. Az időkapu kulcsa: az oktáv hangköz. A szinte észrevétlen oktáv ugrásokkal (ezekkel szólamkeresztezéseket eredményezve) lehet átosonni a téridő titok-kapuján, s így tágul ki, majd húzódik össze a zenei tér frekvenciaspektruma és dinamikája. A csúcsponton hangsúlyozott G hang a „Gravitációt” szimbolizálja. A mű 5 szólamú hangszerelése az „öt elem rendszere” ősi hagyományát követi és szimbolizálja: föld: zongora. A levegő, a víz, a tűz: három teljesen különböző szintetizátor, a Qintesszencia, vagyis az Élet: emberi hang, ami már sajnos sárkány-hörgéssé torzult.
Fejléckép: Kovács Levente és Iván Sára (Fotó: A szerző engedélyével)
hírlevél
