Magyarországra látogat a Ragyogj! című filmből ismert David Helfgott

Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.

A világhírű ausztrál zongoraművész, David Helfgott ismét visszatér Budapestre. Páratlan tehetségével és lenyűgöző előadásmódjával számos nemzetközi színpadon hagyott felejthetetlen emlékeket a közönség szívében.

Ezúttal márciusban a Dohány utcai zsinagógában felcsillan a zongoraművészet ragyogása, és a közönség belemerülhet egy briliáns zongorajáték felemelő élményébe.

Az est középpontjában olyan kivételes, halhatatlan művek állnak, mint például Chopin bensőséges és érzelmekkel teli g-moll balladája és az örökké aktuális f-moll ballada, mely garantáltan borzolgatja a szívet és a lelket. Liszt Ferenc lenyűgöző h-moll balladáján keresztül betekintést nyerünk a zongorajáték mesterfokába, míg a zeneszerző Un Sospiro című etűdje a szerelem káprázatát eleveníti meg. Beethoven ikonikus Appassionata-szonátája mellett Mendelssohn különleges, Rondo Capriccioso című darabja szintén felcsendül a zsinagóga falai között. A forradalmi Richard Addinsell fenséges Warsaw Concertója olyan zenei freskót idéz, melyben a romantika és a szenvedély egyesül, de nem maradhat el Chopin Téli szél melléknevet viselő, a-moll etűdje sem, mely igazi hóvihart kavar, így zenei képzeletünk szárnyán suhanva érkezünk meg télből tavaszba. A művészet ereje együtt él a zongorahangokban és azokban a mélységekben, amelyek csak a zene nyelvén érthetők.

Névjegy:

David Helfgott

A zongoraművész élettörténetén alapuló, Ragyogj! című életrajzi drámát 7 Oscar-díjra jelölték. A főszerepet játszó Geoffrey Rush a legjobb férfi főszereplőnek járó Golden Globe-ot vihette haza, majd Oscar-díjban is részesült. A filmmel járó nemzetközi figyelem újra fókuszba helyezte a rendkívüli muzsikust.

A film sikerének hatására az általa előadott Rachmaninov III. zongoraverseny CD-je vált az időszak legkelendőbb lemezévé Ausztráliában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.

Az év októberében David Helfgott történelmi sikert ért el négy egymást követő telt házas koncerttel, melyet a Sydney Operaházban adott. Ezt követően világ körüli turnéra indult, fellépve az USA és Kanada számos városában, beleértve a Hollywood Bowlt és a Carnegie Hallt, majd visszatért Londonba, a Royal Albert Hallba.

Helfgott azóta is rendszeresen turnézik világszerte, megjelenik a pekingi Zenei Fesztiválon, a bécsi Musikvereinben, Koppenhágában a Tivoli Koncerthallban, London Barbican Központjában, Ausztriában az Erl Fesztiválteremben, és gyakran lép fel a Sydney Operaházban.

David Helfgott Melbourne-ben született, már gyerekkorban megcsillantotta rendkívüli zongoraművészi tehetséget, és az ABC Instrumental and Vocal Competition állami döntőjét hat alkalommal megnyerte. 17 évesen Alice Carrardnál kezdett tanulni, aki Bartók és a Liszt-tanítvány Thoman István növendéke volt. Két évvel később Londonba utazott, hogy a Royal College of Music hallgatójaként Cyril Smith irányítása alatt tanuljon. Smith 25 éves tanári pályája során a legbriliánsabb diáknak tartotta Helfgottot, és technikailag és temperamentumban egyaránt Horowitzhoz hasonlította.

Helfgott londoni tartózkodása alatt több díjat is elnyert, köztük a Dannreuther-díjat a legjobb versenymű-produkcióért, Rachmaninov III. zongoraversenyének előadásáért. Bár londoni tartózkodása végén növekvő érzelmi instabilitással és lelki izgatottsággal nézett szembe, a 70-es évek során gyakori kórházi kezelések időszakát élte meg. Az 1980-as években tért vissza a koncertpódiumra.

A koncertre jegyek itt érhetők el. >>>

„A látogatónak a koncert során a zsidó hitéleti előírásokat be kell tartania. Az épületben férfiaknak kizárólag fedett fejjel, nőknek fedett vállal lehet belépni és benntartózkodni” – áll a szervezők közleményében.

A koncert szervezője a Green Stage Production iroda, melynek mottója a Földünk védelme, mint mondják: „tudatos célunk, hogy minden, általunk rendezett koncert, előadás megvalósításához szükséges energiafelhasználás adataiból kiszámítsuk azok ökológiai lábnyomát, ennek eredményeként pedig annyi fát ültessünk hazánkban, amennyi ellensúlyozni tudja környezeti terhelésünket.”