Klasszikus

Mahlert ünnepelve

2008.09.02. 00:00
Ajánlom
Negyedik alkalommal kerül sor a Budapesti Mahler-ünnepre, idén szeptember 6. és 11. között a Művészetek Palotájában. A koncertek mellett kiállítások, élő rádióközvetítések, tudományos szimpózium színesítik a műsorpalettát, amely idén Mahler és Mozart művészetének kapcsolatára fókuszál.

Szeptember 6-án fél hétkor Esterházy Péter író és Fischer Iván, a fesztivál művészeti vezetője nyitják meg az eseménysort a Művészetek Palotája előcsarnokában. Ezzel egyidőben veszi kezdetét a párizsi Gustav Mahler Zenei Archívumból érkező "Mahler, a Mozart-karmester" című tárlat, és az idei fesztiválon elhangzó Mahler-művek legérdekesebb felvételeiből rendezett lemezkiállítás is, amelynek anyaga a Kanadában élő Fülöp Péter gyűjteményéből származik. Mindkét tárlat szeptember 28-ig látogatható.

A fesztivál egyik kiemelt célja, hogy "új magyar művek szülessenek, és azok bemutatásra kerüljenek" – fogalmazott Fischer Iván a kedden tartott sajtótájékoztatón. A négy év során nyolc kortárs szerzőtől rendeltek darabot, idén Csemiczky Miklóstól és Dubrovay Lászlótól, melyeket 6-án és 7-én hallhat a közönség.

Az eseménysor 9-én délután öttől tudományos szimpóziummal folytatódik, amelynek témája Mahler és a Mozart operái lesznek. Előbb az osztrák zenetörténész, Heidi Aitenbichler beszél a Figaro házassága Mahler vezette 1906-os híres bécsi felújításáról, majd Franz Willnauer professzor tart előadást "Budapest – Hamburg – Bécs: Gustav Mahler útja Mozarthoz" címmel. Az előadásokat Fischer Iván vezetésével kerekasztal-beszélgetés követi.

10-én Schönberg Megdicsőült éj és Mahler Dal a Földről című műve szerepel a programban Christianne Stotijn (mezzo) és Robert Dean Smith (tenor) közreműködésével. A műsorválasztással kapcsolatban Fischer Iván elmondta, hogy Schönberg mielőtt kialakította volna végleges zeneszerzői stílusát sokat kísérletezett Mahler zenei nyelvével, amelyre remek példa e két, egymáshoz közel álló mű.

A Mahler-ünnep céljai között szerepel, hogy rendszeresen fellépjenek Budapesten Mahler műveinek legkiemelkedőbb külföldi interpretátorai. Az amerikai bariton, Thomas Hampson tavalyi nagysikerű dalestje után idén Mahler művészetének egy másik világhírű tolmácsolója, a német Matthias Goerne ad dalestet szeptember 11-én a Fesztivál Színházban.

A fesztivál egyik szervezője – a BFZ, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Művészetek Palotája és a Magyar Gustav Mahler Társaság mellett – az MR3-Bartók Rádió, amely a hangversenyek közvetítésén túl több tematikus adást, Mahlerrel és műveivel foglalkozó műsort sugároz a Mahler-ünnep alatt. A korábbi évekhez hasonlóan a Mahler-ünnepre reprezentatív, többnyelvű album jelenik meg számos cikkel és gazdag fotóanyaggal Mahlerről, illetve a hangversenyeken elhangzó művekről, a szerzőkről és az előadókról.

"A Budapesti Fesztiválzenekar – amely a fesztivál rezidens zenekara –, a Művészetek Palotája és Mahler zenéje olyan rendezvényt hozott létre, amelyet egyre nagyobb számban látogatnak külföldi vendégek is" – emelte ki a művészeti vezető. "Az idei rendezvényekre Los Angelesből, Hollandiából és Skóciából is érkeznek majd. A sikerben a legnagyobb szerepe Mahlernek van, akinek művészete rendkívül fantáziadús, zenéjéből pedig a melegség és a szeretet árad. Ez az a mágneses erő, amely nemcsak az itthonról, hanem a külföldről érkezőket is rabul ejti."

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Klasszikus

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.