Klasszikus

Majdnem fantasztikus szimfónia, kevésbé fantasztikus versenymű

2008.11.04. 00:00
Ajánlom
Soha nem felejtem azt a konferenciát, amely az egyik reprezentatív dunaparti hotel dísztermében zajlott, a nyolcvanas években, talán 85-ben, Bartók halálának negyvenedik évfordulóján, minden esetre valamely jeles alkalom ürügyén.

Hatalmas tekintélyek ültek a teremben, csupa világhíres zenetudós. Egy kissé kopottas öltözékű kínai úr kért napirenden kívül szót, s botlatodozó angolsággal rémes közhelyeket mondott Bartókról. Eleinte kínos mosoly, ideges feszengés, majd egyre feszültebb csend fogadta. Mindeki megértette, hogy itt valami rendkívüli történik. A kulturális forradalomnak nevezett képtelen dúlás után egy hatalmas ország végre kilábalni látszik a válságból: saját tiszteletreméltó hagyományai mellett nem utasítja el többé a "nyugati" művészetet, nem tekinti bűnösöknek azokat, akik ezt művelik, adják tovább a Nagy Fal mögött (azazhogy az ő felfogásuk szerint: előtt).

A toulouse-i zenekar pénteki hangversenyének zongoraszólistája, a fölöttébb tetszetős megjelenésű Sa-Chen még meg sem született ekkor, tanárai azonban átélhették a borzalmakat Szecsuán tartományban. Tudhattak róla, hogy Liu Si-kunnak, a Liszt-verseny hajdani díjazottjának a vörösgárdisták a hatvanas években tönkretörték a kezét, nehogy burzsoá művészettel foglalkozhasson. Mégis: megőriztek valamit abból, amit valaha ők tanulhattak, és átadták a fiatal generációnak. Megtanították a tehetséges kislányt a zongorajáték alapjaira. Mit tett hozzá később – ma Németországban él – csak ő tudná megmondani. ("Őt kellene megkérdezni"- hogy az undorító mai magyar sajtósablonok egyikét idézzem). Egy mindenesetre tény: míg számos távolkeleti (japán, koreai, kínai) muzsikus esetében a hazai kritika némi nagyképűséggel, de nem teljesen alaptalanul teszi szóvá, hogy az illető remekül kezeli hangszerét, de az úgynevezett (közelebbről persze sohasem meghatározott) "lényegről" halovány fogalma sincs, Sa-Chenre ez a közhelymegállapítás nem áll. Ő nem zongorista-gép (legelső futama kissé koszosra sikeredett, az energikus-erőteljes részleteket érezhető erőfeszítés árán győzte), viszont nyilvánvalóan megérintette Chopin költészete. Azt a finomságot és érzékenységet, ahogy az e-moll zongoraverseny nyitótételének lágyabb "második" témáját, majd a dúr melléktémát vagy a finale táncos motívumait s a két Chopin-ráadást (különösen az Impromptu-t) játszotta, lehetetlen idomítással megtanulni, ehhez valóban azonosulni kell a zeneköltő gondolataival.

Hogy a versenymű mégsem adott maradéktalan élményt, hogy időnként unalmasnak éreztem, azért a legkevésbé sem a szólistát okolhatom. Egyrészt (s nyilván főrészt) bennem lehetett a hiba, másrészt a műben, harmadrészt a zenekar, illetve karmestere teljesítményében. Az első ok hosszas magyarázatától hadd tekintsek el. A második talán szentségtörésnek hat ezen a fórumon, de legalább jót lehet rajta vitatkozni. (Várom a mérges ellenvéleményeket). Úgy hiszem, Chopin nem a nagyméretű művek igazi mestere, és semmiképp sem a zenekarkíséretes műveké. Egyik zongoraversenye, vagy zongora-zenekari kompozíciója sem ér fel szonátáinak, balladáinak, scherzóinak vagy éppen apró mazurkáinak magaslatára. Tegyük hozzá: zongorára és zenekarra inkább fiatal éveiben írt, utóbb mintha maga is érezte volna, nem ez a fő területe. Nem csoda, hogy a toulouse-iak sem tudtak a kissé szürke zenekari szólamokkal sokat kezdeni. Többet persze lehetett volna. Csakhogy – itt a harmadik ok – karmesterük, Tugan Szokijev sem állt mindig a feladat magaslatán. Hatalmas elánnal, ám kissé darabosan kezdte a nyitótételt, mozdulatai inkább szögletességet, mint hajlékonyságot sugalltak. Abban sem vagyok biztos, hogy ekkora apparátusra van szükség Chopin versenyműveinek megszólaltatásához. A mi Erkel Ferencünk annak idején úgy mutatta be az e-moll koncertet Pesten, hogy nagyjából fél tucat muzsikus kísérte! Ez nyilván végletes túlzás (bár szívesen beülnék az időgépbe…), de a brahmsi méretű együttes is az.

Igazi erényeit a zenekar és az észak-oszétiai származású, Leningrádban tanult karmester kétségkívül a második félidőben mutatta meg. Berlioz Fantasztikus szimfóniája alighanem régi repertoárdarabja a toulouse-iaknak. Részben igen kényes, részben viszont az előadók számára roppant hálás kompozíció. A keringős "Bál" tételt, meg a negyediket ("Menet a vesztőhelyre") elég feltűnő hiba nélkül eljátszani, hogy hatásos legyen. A záró "Boszorkányszombat" különleges színvilága, harangozása, Dies irae-idézete is megteszi a magáét – bár a bevezető feszültéségét elég nehéz megteremteni (most sikerült). Az első és harmadik tétel ("Álmok, szenvedélyek", illetve "Jelenet a mezőn") viszont kifejezetten hajlamos a szétesésre. Az elsővel ezúttal sem voltam teljesen elégedett: Szokijevet még mindig kissé merevnek láttam. A harmadikért viszont hálás vagyok neki és együttesének. Mindeddig úgy hittem: ez a mű gyenge pontja. Pedig ha helyes időbeli arányokkal és jól kikevert színekkel adják elő, bizony nagyszerű muzsika. Ezért a revelációszerű élményért feltétlenül érdemes volt elmenni a Művészetek Palotájába.

A publikum természetesen tombolt, s jöttek a ráadások. Kettőt vártam meg. Róluk vagy jót, vagy semmit. Maradjunk ezúttal a semminél.

(2008. október 31. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Orchestre National du Capitole de Toulouse; km.: Sa Chen (zongora); vez.: Tugan Szokijev; Chopin: e-moll zongoraverseny, op. 23; Berlioz: Fantasztikus szimfónia, op. 14)

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Rózsák között ébredt egy szakállas bácsi

És nem is csak rózsákból állt az ágya, hanem mindenféle virágból. Lenyűgöző klip készült Pátkai Rozina új dalához.
Színház

Egyre több premier marad el, nem kockáztatnak a színházak

A járványhelyzet folyamatos kihívás elé állítja a kulturális intézményeket és produkciós irodákat, nem elég, hogy csak az online térben közvetíthetik előadásaikat, a próbák és a streamelt bemutatók is el-elmaradoznak az egészségügyi kockázat miatt. FRISSÍTVE!
Klasszikus

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Plusz

Megvan a Budapesti Tavaszi Fesztivál időpontja

Április 9-18. között rendezi meg a főváros a 40 éves fesztivált, amelyet idén először egyedül, a kormányzat anyagi segítsége nélkül kénytelen megszervezni.
Klasszikus

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Klasszikus hír

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.
Klasszikus ajánló

Csajkovszkij legnépszerűbb zongoraversenyével lép fel Farkas Gábor

Farkas Gábor zongoraművész közreműködésével ad online hangversenyt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Nánási Henrik vezényletével csütörtökön a Zeneakadémiáról.
Klasszikus online közvetítés

Feledkezzünk bele a klasszikus zene dallamaiba!

A Filharmónia Magyarország novemberben nyitotta meg virtuális koncerttermét, így a vírushelyzethez alkalmazkodva folytatják missziójukat és népszerűsítik a klasszikus zenét. Az élő közvetítések a Filharmónia közösségi oldalain követhetőek. Márciusban közel húsz koncerten hallhatja a közönség hazánk legkiválóbb zenekarait, művészeit.
Klasszikus hír

Az Emmi szerint pártpolitikai csatározás a 100 Tagú Cigányzenekar költözési ügye

Kásler Miklós pártpolitikai csatározásnak nevezte, hogy a 100 Tagú Cigányzenekarnak költöznie kell a VII. kerületből, a VII. kerületi vezetés viszont állítja, hogy találtak helyet a zenekarnak.