Klasszikus

Malcolm Bilson: „Az autentikusság nem megvalósítható”

2016.04.07. 07:58
Ajánlom
A Beethoven Budán fesztivál nyitó hangversenyén a világhírű amerikai fortepianista, a Cornell Egyetem nyugalmazott professzora, Malcolm Bilson avatja fel majd szólóestjével a kiváló fortepiano-készítő, Paul McNulty kópiahangszerét, egy Graf fortepianót. A Magyarországra már szinte hazajáró művészt és tanárt többek között műsoráról, a megszólaltatandó hangszerről és az autentikusság kérdéséről faggattuk.

– A fesztivált nyitó szólóestjének műsorán Beethoven és Schubert szonátáit, valamint Chopin mazurkáit és keringőit játssza. Milyen szempontok mentén alakította ki műsorát?

– Mivel ez egy Beethoven-hét, a program felét két Beethoven-szonátának szentelem, de mivel egyben az új Graf fortepiano felavatása is, úgy gondoltam, jó ötlet, hogy mást is játsszak abból a repertoárból, amelyre alkalmas ez a hangszer.

Malcolm Bilson

Malcolm Bilson (Fotó/Forrás: Ellen Zaslaw)

– Olyan szerzőkről van szó, akiket modern zongorán talán gyakrabban hallunk, és nem biztos, hogy a laikus közönség rájuk gondolva asszociálna a fortepianóra (főleg Chopin esetében). A történeti hitelességen túl milyen érvek szólnak a fortepiano és milyen érvek a modern zongora mellett?

– Az összes modern zongora felépítése a New York-i Steinway 1870 körüli receptjén alapszik: kereszthúrozás, öntöttvas váz, nagy filcezett kalapácsok, Erard-féle mechanika. Chopin sohasem láthatott ilyen hangszert, és a hangképzése is messze állt attól, mint amihez hozzá volt szokva és magasztalt. Chopinhez ma főképp az általa Párizsban használt Pleyel zongorákat társítjuk (az Erard hangszereket kevésbé szerette), de minden bizonnyal játszott bécsi zongorákon szülőhazájában, Lengyelországban. Amikor Bécsben koncertezett 1830-ban, kifejezetten Conrad Graftól kért zongorákat.

– Hangversenyén egy Graf fortepianón fog játszani, amelyik az ismert modellek közül a legnagyobb és a legkésőbbi, és már nem térdfogantyúval működik, hanem pedállal. Mit kell tudnunk erről a hangszerről?

Malcolm Bilson

Malcolm Bilson (Fotó/Forrás: Zeneakadémia)

– Egy Graf aligha a legkésőbbi a Steinway előtt, viszont Conrad Graf a leghíresebb és legfontosabb hangszerkészítő volt Bécsben nagyjából 1810 és 1840 között. Beethoven utolsó zongorája Graf volt, Schumannék nászajándékba is ilyen hangszert kaptak, ami történetesen Brahmshoz került később. A Pleyel, az Erard és a kései Streicher későbbi, mint a koncerten hallható zongora, hangban és vetületükben is nagyobbak.

– Mit jelent egy historikus előadó, illetve előadás esetében hitelesnek/autentikusnak, de ugyanakkor eredetinek lenni?

– Véleményem szerint az lenne autentikus, ha Liszt lejönne közénk és játszana nekünk a saját hangszerén; az autentikusság ma egyszerűen nem megvalósítható. Nem hiszem, hogy nagyon másra törekednék, mint Schiff András vagy Alfred Brendel – egyedül az eszköz más. Az a fontos, amit tanulunk a saját hangszereinktől. Nem várhatjuk el egy hegedűstől és egy klarinétostól, hogy egy dallamvonalat ugyanúgy adjon elő – mindenki a saját eszközén keresztül tanul zenét.

– Ön különösen sokat foglalkozott és foglalkozik a zenemű minél mélyebb megértésével és a hiteles interpretációval, amiről izgalmas dokumentumfilmjében, a Knowing the score-ban (A kotta ismerete) is beszél. Mesélne erről a projektről kiragadva néhány példát azon felfedezései közül, amelyek megváltoztatták egy zeneműről alkotott képét?

– Ennek a kérdésnek bizony egy teljes cikket szentelhetnénk, ha nem egy könyvet. Amikor elkezdtem játszani ezeken a korabeli hangszereken, természetesen a korszak muzsikusaitól kerestem információkat – Carl Philipp Emanuel Bachtól, Leopold Mozarttól, stb. és hamar megtanultam, hogy ezek az „ábécéskönyvek” szinte teljesen ellentétes módon tanítanak meg minket, muzsikusokat kottát olvasni és végrehajtani az utasításokat, mint ahogyan azt tanultam valamennyi tanáromtól (Amerikában és Európában egyaránt) – újra kellett tanulnom a zenei nyelvet. Világszerte előadok és tanítok ebben a témában, olyan konzervatóriumokban is, ahol nincsenek korabeli hangszerek.

– A fesztivál által szervezett kadencia (cadenza)-versenyben is zsűrizik. Ön mindig saját cadenzát ír vagy improvizál?

– Otthon improvizálom a cadenzáimat, majd kidolgozom őket. Néhány zongorista (kiváltképp Robert Levin barátom) könnyedén eljátszik bármit, ami eszébe jut – nekem gyakorolnom kell.

– Hogyan fejleszthető az improvizációs képesség? Mit kell gyakorolni?

– A legjobb gyakorlás az, ha egyszerűen csak csinálod. Ez nemcsak a cadenzákra és a szabad improvizációra vonatkozik, hanem a megkomponált művek díszítéseire is. Tegnap csináltam egy olyan díszítést, amit csodálatosnak éreztem, de ma csúnyának és nyersnek gondolom. Olyan ez, mint bármi más, amit tanulunk – foglalkozz vele sokat, szerezz tapasztalatokat és fejleszd az ízlésed. Ahogyan a mondás tartja: nem lehet megtanulni lovagolni anélkül, hogy a ló ne dobna le többször.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus podcast

Itt hallgathatod vissza Bősze Ádám Varázsboltjának előző adásait

Tíz rész már felkerült podcastként a netre, mutatjuk, ha esetleg nem találta volna!
Klasszikus bach

Szombaton újra Bach zenéje szól a metró peronja mellett

Idén is lemerészkednek az Operaház zenészei a metróba, Bach műveiből nyújtanak ízelítőt a zeneszerző születésének 334. évfordulóján. Élmény lesz a tömegközlekedés!
Klasszikus Nők a zenében

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Klasszikus bach

Lépjen fel a Google-re, és komponáljon valamit Bach stílusában

Bach születésénak 334. évfordulóján a Google mesterséges intelligenciája egysoros zeneművet komponál az Ön dallamából is.
Klasszikus hír

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.