Klasszikus

Mandel Róbert és a letaglózó hangszercsodák

2010.10.02. 08:28
Ajánlom
Mandel Róbert remek mesélő. Tulajdonképpen sajnálni tudom csak, hogy a számos történet és anekdota közül, melyeket megosztott velem, csak keveset tudok belevenni ebbe az interjúba, ahogy azt is, hogy nem faggathattam tovább. A hangszereiről – legyenek azok elektrofon hangszerek vagy régi hangszer-különlegesességek – ugyanolyan színesen és érdekesen mesél, mint a híressé lett pályatársakról. A két évvel ezelőtti nagysikerű hangszertörténeti koncertet idén két újabb követi.

- Min dolgozol most? Mire számíthatunk majd a koncertjeiden?

- A Klasszikus és Romantikus Hangszercsodák (Classical and Romantic Instrument Marvels) című magyar és angol nyelvű könyvemen dolgozom, ami meglehetősen nagy terjedelmű és igen nagy méretű lesz, mivel a szöveg mellett a különleges minőségű képanyagra, így az archív képekre és a hangszermúzeumok „legutolsó utáni" termeiből és raktáraiból összeszedett hangszerekről készült fotográfiákra is koncentráltunk. 

- Hol szedted össze a hangszeranyagot?

- Részben a világ leghíresebb múzeumaiból, így többek között a New York-i Metropolitan Museumból, a brüsszeli hangszermúzeumból (Musical Instruments Museum of Brussels) vagy akár a budapesti Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum páratlanul gazdag gyűjteményeiből. Elindult világszerte a hangszertalálmányok szabadalmi leírásainak digitalizálása, így a két tanúval is ellenjegyzett korabeli dokumentumok immár kutathatók, tehát többé nem lehet ködösíteni bizonyos technikai találmányok kapcsán. Az eredeti szövegek és rajzok alapján Puskás Tivadartól Jedlik Ányosig számos magyar tudós találmányáról is kiderült, hogy bár munkásságuk érdemes volt a legmagasabb elismerésre, mégsem egészen úgy működtek szabadalmaik, ahogy eddig hittük. Az amerikaiak olyan kitűnő minőségben szkennelték be a korabeli hangszertalálmányok korábban nem látott műszaki rajzait, hogy a legutolsó apró alkatrészig belemélyedhettem a terpódiumok, omnitonophoniumok, acoucryptophoneok és még közel száz elképesztő zeneszerszám tanulmányozásába. 

- Mióta foglalkozol a különleges hangszerekkel?

- Másodikos gimnazista korom óta. Míg osztálytársaim fizikusok, építészek esetleg jogászok vagy orvosok akartak lenni, engem töretlenül csak a zene és a hangszerek érdekeltek. 

- Ybl-díjas építész édesapád tervezte a mai Zenetudományi Intézet megújult épületét. Oda álmodott egy műhelyt a hangszer-restaurátoroknak is.

- A műhely végül sajnos nem valósult meg. A család barátja volt dr. Falvy Zoltán, a Zenetudományi Intézet egykori igazgatója, és apám az ő elképzelései szerint tervezte meg az épületet. Falvy Zoltán jóvoltából kaptam egy rendkívüli ösztöndíjat a nürnbergi Germanisches Nationalmuseumba is, amely múzeumé máig a világ legjobban felszerelt és legkomolyabb hangszergyűjteménye. Így eshetett meg, hogy az 1980-as évek elején dr. John Henry van der Meer (Hangszerek című könyve magyarul is megjelent - a szerző) és dr. Friedemann Hellwig tanítványaként hosszú és elképesztően hasznos időt tölthettem többek között Bach és Telemann korának hangszerei között. Az ott megszerzett tudást szerettem volna Magyarországon kamatoztatni, de legnagyobb meglepetésemre időközben arról döntöttek itthon, hogy restaurátorkodásra nincs pénz.... Jobb híján egy darabig a saját pénzemből összekovácsolt műhelyben dolgoztam, de miután akkoriban egyetlen fellépésért több pénzt ígértek, mint amennyit egyhavi fizetésként az MTA nyújtani tudott, maradtam a zenélésnél. Ma már nem tudom, hogy helyesen döntöttem-e, de akkor nem volt más választásom.  

- A Ki mit tud? című televíziós műsor döntőjébe kerülésed gondolom még több meghívást hozott magával, hiszen e műsor nézettségével ma már egyetlen műsor sem vetekedhet.

- 1977. február hetedikén, pénteken este hétkor kezdődött a műsor az egyetlen nézhető csatornán. Mindenki nézte, egész pontosan négy és fél millióan. Illés Gergely barátom, aki azóta híres hangmérnök lett, szépen behangolta a csellóját, de vesztére bejött egy teniszlabdákkal zsonglőrködő bűvész: egy rossz mozdulat, és eltört a cselló lába. Sajnálkozott a műsor vezetője, hogy mekkora kár történt, mire én meg elmondtam, hogy a kár mindössze 37 forint, mert emlékeztem, hogy éppen annyiba került egy a csellóláb akkortájt... Ezzel akkor több millió embert nevetettem meg. Bemondták, hogy akinek van a Pataki tér környékén egy használható gordonkája, jelentkezzen. Egy kedves néni azonnal telefonált, és behozták a csellót, amelyet állítólag a második világháború előtt hangoltak be utoljára. A patinás hangszer fogólapján valamikor lekvár csoroghatott végig, ami olyan kiválóan konzerválta a húrokat, hogy a hangszer további hangolás nélkül is tökéletesen szólalt meg, sőt még ütemesen cuppogott is. Másnap a villamoson már mindenki mosolyogva tekert egyet a levegőben... (a tekerőlant játékot imitálja - a szerző) Nagyon bizsergő élet indult be akkoriban, több együttes megkeresett, a magyar komoly- és könnyűzenei sztárokkal turnézhattam együtt, ami nagyon sokat lendített a pályám kezdetén. 

- A Müpa-beli koncertsorozat ismét hangszerközpontú lesz?

- Az alapkoncepció szerint ez egy organológiai koncertsorozat lesz. Azt gondoltam, ha már olyan különleges hangszereket mutatunk be, amilyeneket nem hallhatunk minden nap, akkor azokat szólaltassák meg a világ legjobb előadói. A középkor és a reneszánsz irdatlan nagy terület. Olyan instrumentumokon is zenélünk majd, amilyeneket koncertjeire még Jordi Savall sem hozott eddig el. Ilyen különlegesség az organistrum nevű kétszemélyes tekerőlant, amit magam készítettem egy 11. században készült Santiago de Compostela-i templomban látható faragvány alapján. Izgalmas pillanatok lesznek, amikor Ahmad Al-Khatib csap az oud, az arabok által használt lant húrjaiba, amely ezúttal nem a világzenei együtteseknél megszokott módon, hanem az eredeti Al-Andalus technikával szólal majd meg. Hallhatjuk - hazánkban talán először - az igazi gótikus hárfa hangját is, ezt Reinhild Waldek bűvöli. A középkori furulyák is meglepően szólnak majd Michael Posch kezeiben, hiszen ezek egészen más hangszerek, mint amiket mi furulyaként ismerünk, és biztos vagyok abban, kivételes élményt nyújt az itáliai Carlo Rizzo, aki a riq, tambourin és bendir nevű ütőhangszerek világbajnoka. De a reneszánsz, barokk és klasszikus hangszereket bemutató további koncerteken is felcsendül néhány ritkán vagy talán soha nem hallott zeneszerszám hangja, mint akár a fura szöghegedű, a csodás lirone, az elegáns lantcsembaló, az üvegharmonika, a királyi musette vagy a trombula, melyekre már ismertebb zeneszerzők is komponáltak műveket. A sorozat folytatása valódi csodákat tartogat, így ha minden jó megy, ezek a fellépők valósággal elvarázsolják majd a magyar közönséget.

 

 

2010. október 17. 19:30
Fesztivál Színház
600 év Hangszercsodái - Mandel Róbert sorozata
Középkori hangszercsodák

Al-Andalus és Cantigas de Santa Maria - Andalúz lantzene és Mária-énekek Bölcs Alfonz gyűjteményéből
Von Pfeiffen, Trommeln und Saitenspiel - Virtuóz osztrák, cseh és német középkori zene
Trubadúr- és trouvère-énekek eredeti, okcitán nyelven
Chominciamento di gioia - Olasz és francia középkori táncok

Km.: Ahmad Al-Khatib - (oud), David Kuckhermann (bendir, tar, ghaval, daf, riq), Catalina Vicens Jéldrez (portatív orgona), Miquèu Montanaro (ének, galoubet), Michael Posch (középkori fúvóshangszerek), Reinhild Waldek (gótikus hárfa), Thomas Wimmer (fidel, laud), Guillermo Perez (organetto), Carlo Rizzo (riq és bendir), a Magyar Középkori Együttes

Mandel Róbert vezetésével

www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Klasszikus klassz a parton

Íme, a Klassz a pARTon! fesztivál teljes programja

Ötvenkét ingyenes koncerttel várja látogatóit a Balaton, a Duna és az Adriai-tenger partján Érdi Tamás fesztiválja július 8. és szeptember 22. között. Mutatjuk, hol hallgasson klasszikus zenét, ha nyaral.
Klasszikus hír

Magyar taggal bővült az Európai Zenei Tanács elnöksége

Az európai zenei ernyőszervezet vezetésének Zsoldos Dávid személyében 13 év után újra magyar tagja van.
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Hogyan válhat szemléletformálóvá egy kulturális esemény?

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 16-i adásában vendégünk lesz Fekete Péter, Göttinger Pál, Hamar Zsolt és Pataki András.