Klasszikus

Már nem a tempó számít

2016.05.31. 08:01
Ajánlom
Két fantasztikus szólista és egy nem kevésbé kiváló zenekar szerzett nagy örömet a Nemzeti Hangversenyterem közönségének május 24-én. Gidon Kremert és Mihail Pletnyovot az Orosz Nemzeti Zenekar kísérte két versenyműben. Versenyezni egyikük sem akart, viszont annál szebben zenéltek.

A koncert a Lord Byron-műhöz írt kísérőzene, a Manfréd nyitányával kezdődött, melyet a zeneszerző 1848-ban komponált, de a bemutatóra csak négy évvel később került sor. Méltán tartják a nyitányt Schumann legsikerültebb zenekari művének, amelyben az általa alkalmazott többnyire felesleges technikai megoldások (például a szólamkettőzések) is remekül működnek. Egyes zenetörténészek szerint Schumann hallucinációktól szenvedett a komponálás idején – így talán érthető, a komponista miért érdeklődött annyira a természetfelettivel foglalkozó Byron-dráma iránt. Az Orosz Nemzeti Zenekar kiválóan játszotta a nyitányt.

posztos 5708

posztos 5708 (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Már az expozícióból is kitűnt, milyen erővel ragadja meg a hangsúlyos akkordokat a zenekar, és milyen szuggesztív erővel lehelnek életet a hangjegyekbe. Az első tempóváltást követően, az A-dúr moduláció előtt Alekszandr Szladovszkij és együttese megadta a mű alaptónusát. A hangsúlyos helyeken erősebben és hosszabban fogják meg a hangokat, jól kiszámítottan alkalmazták az enyhe rubato játékmódot – ez különösen jól együttműködő tagokról tesz bizonyságot. A Manfréd-nyitány szeszélyes zene, de okosan építkező előadókat kíván. Érdemes volt figyelni, ahogy a zenekar (még mindig az A-dúr részben) kibontja a témául szolgáló öt fél hangot. Hibára csak az Asz-dúr szakaszban találtam, ahol a fuvola hangosabb volt az előírt piano jelzésnél – de alighanem joggal tartják kötözködésnek, hogy ezt meg is említettem. A nyitány igazán mozgalmas, Esz-dúr hangnemű szakaszában ugyanis remekelt az orosz együttes: mesterien építették fel a crescendókat, varázslatosan szóltak a sforzando és fortepiano játszandó futamok. A művet keretbe foglaló visszatérés (Langsam) pedig megkoronázta az előadást.

posztos 5688

posztos 5688 (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Gidon Kremer számára technikailag nem okoz nagyobb nehézséget Schumann Csellóversenyéből lett a-moll hegedűversenye, mint amekkora nehézséget egy Czerny-etűd okozna nekem, mégis megpróbálta elhitetni közönségével, hogy egy teljes értékű versenyművet hall. Érdemes volt megfigyelni a Nicht zu schnell feliratú első tétel érzékenyen áradó dallamait, a kitörő szeptolák könnyedségét (még akkor is, ha egy ízben kevésbé kecsesen formálta az futam utolsó hangjait).

posztos 1958

posztos 1958 (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Kremer játékában megkapó, karakteres íz van, és ez gyönyörűen hallatszik például a 84. ütemtől induló triolákon. A zenekar azonban korántsem olyan karakteres, inkább megelégszik az untermann szerepével. Hát hogy lesz ebből versenymű, ha a hegedű egy számára könnyű csellószólammal concertál, a zenekar pedig annál kevésbé csillog? És valóban, akármilyen nagyszerű Gidon Kremert hallgatni, a kérdés jogos az első tételt illetően. A lassú tételhez viszont nem kellenek virtuóz futamok, csupán a hegedűn dolce játszott szólam, amit Kremer valóban gyönyörűen adott elő.

A zenekar és a szólista között végre igazi interakció jött létre,

öröm volt figyelni, milyen könnyedén feleltek egymás motívumaira. Kremer ízig-vérig romantikus, ahogy sforzando-piano a húrokba csapott, a zenekart is hasonló szenvedély ragadta el. A harmadik, Sehr lebhaft (nagyon élénken) feliratú tételben is hasonló összehangoltság vezérelte az előadókat, a zenekar fanfárszerű felütéseire Kremer virtuóz – vagy legalábbis annak tűnő – futamokkal felelt. Nagyobb teljesítményt ugyanis legfeljebb a d-moll kadencia követelt tőle, melyet nagyszerűen és szellemesen játszott. Kremer a tapsot követően Weinberg egyik rövid művét játszotta ráadásként, nem egy virtuóz és csillogó, hanem lassabb, kontemplatívabb hangú darabot.

posztos 5576

posztos 5576 (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Mihail Pletnyov megjelenése rendkívül szórakoztató, majdnem szétesik, annyira laza. A közönségre a legkisebb ügyet vetve vonult a pódiumra, miközben a dirigens, Szladkovszkij már-már túlbuzgónak tűnt mellette. Játékát azonban annál komolyabban kell venni. Három-négy évtizede ismeri Schumann a-moll zongoraversenyét, és ez a tapasztalat hallatszik is a zongoraszólam minden egyes hangján: játékában nincsenek tartalmatlan futamok, minden frázis megtalálja a maga funkcióját, és gyakran nagyon egyedi köntöst kap. Ez az egyéniség legtöbbször a tempó lassításában nyilvánul meg – ezt a lassítást pedig a zenekar gyakran nehezen tűrte.

posztos 5624

posztos 5624 (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Pedig a zongorista nyugalma nagyon jól hangzott az Animato szakasz klarinétszólójának kíséretében, és a későbbiekben fokozta a Schumann-versenymű sajátos eleganciáját. A lassú tétel (Andantino grazioso) apró, ügyes mutatványos sorozata, amelyekben a zongora mellett a hegedűknek jut kulcsfontosságú szerep: a zenészek kiválóan játszották ezt is. Az III. Allegro vivace tétel kecsességéért pedig nem is lehet eléggé lelkesedni. Az Orosz Nemzeti Zenekar légies könnyedséggel szólaltatta meg a staccatós vonóstémát, Pletnyov pedig még mindig egy árnyalatnyival lassabb tempót diktált a szokottnál, de annál átgondoltabban és érettebben játszott.

posztos 5711

posztos 5711 (Fotó/Forrás: Posztós János, Müpa)

Ráadásként Kremer és Pletnyov előadásában Schumann Intermezzója hangzott el abból a szonátából, melyet Brahmsszal és Albert Dietrichhel közösen alkottak. Ritka és megtisztelő ilyen szólistákat hallani egyetlen koncerten. Az élmény pedig úgy teljes, ha Pletnyov rezzenéstelen és szenvtelen arcán is nevet egy jót az ember, amellyel a viharos tapsot fogadja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.
Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.
Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Könyv

„A karnyújtásnyira elébem került mikrohóhér nemcsak felturbózza, de konszolidálja is a szorongást bennem”

Interjúsorozatunkban művészekkel, a kulturális élet szereplőivel beszélgetünk arról, hogyan élik meg, át és túl a koronavírus-járvány időszakát. A friss Baumgarten-emlékdíjas Marno János költő, író évek óta visszahúzódó életet él, betegsége sokszor a négy fal közé szorította. Ha van veszélyeztetett ember ezen járvány idején, akkor ő az. Ez az interjú mégis egészen szívderítő, szó van benne az újrafelfedezésekről, Fehér babákról és a szabad gondolkodásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.