Klasszikus

Mariss Janson: „Egy női karmester nem az én ízlésem szerint való dolog”

2017.11.27. 10:18
Ajánlom
A lett karmester kihúzta a gyufát a nőknél, miután a Telegraph újságírója megkérdezte tőle, hogy mit szól a legfontosabb változáshoz a szakmában.

A régivágású maestro legendás a karmesteri szakmában. Ráadásul Jansons olyan karmester, akit nem vakít el a pozíciója, nem egomániás, hanem türelmes, halk szavú és precíz. November 24-én az angol Királyi Filharmonikus Társaság aranymedállal tüntette ki, azzal az elismeréssel, amelyet korábban Herbert von Karajan és Leonard Bernstein is megkapott.

Mariss Jansons

Mariss Jansons (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

Viszonylag későn indult be a pályája, huszonnyolc éves volt már, amikor zenekar elé állt koncerten. 1979-ben az Oslói Filharmonikusok élére került, amely akkor még ismeretlen zenekar volt (Jansonsnak hála, ma már nem az). A kilencvenes években a Londoni Filharmonikusok vendégkarmestere, majd a Pittsburghi Szimfonikusok zeneigazgatója lett. 2002-ben az amszterdami Concertgebouw vezető karmestere lett, a következő évben pedig a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarát is irányítása alá vette. „Őrült dolog volt két zenekart irányítani” – kommentálta. – „Néha úgy éreztem, levegőt venni sem tudok már.”

Miközben számos régi karmester tartózkodik a modern operától és a modern operarendezésektől, Jansons nyitott.

De ha a rendezőnek nincs zenei érzéke, az eredmény tragikus lehet, egészen tragikus.

Mariss Jansons megjegyezte, hogy rengeteg fiatal karmestert lát. „Az én fejlődésem nagyon lassú volt, nem vezényeltem profi módon huszonnyolc éves koromig. Mindig bámulok, hogy milyen fiatal karmesterek vannak manapság. Persze hihetetlenül tehetségesek, meg tudják csinálni, de ha a mély vízbe dobják őket, akkor az sem nekik, sem a zenekarnak nem jó.”

Mariss Jansons

Mariss Jansons (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

És vajon izgalmasnak tartja-e, hogy mennyit változott a karmesteri szakma? Egyre több nő válik karmesterré, pedig ez a szakma eddig kizárólag a férfiak kiváltsága volt. „Hmmm, hát...” – ráncolja a homlokát Jansons, mert tudja, hogy valami politikailag inkorrekt dolgot fog kibökni. És valóban: – „Nos, nem akarok senkit megsérteni, mert nem ellenzem az egészet. Megértem, hogy a világ megváltozott, és most már nincsenek foglalkozások, amelyeket kizárólag egyik vagy másik nem végezhetne. Ez csak annak a kérdése, hogy ki mihez szokott.

Én más világban nőttem fel, és ha egy nőt látok a pulpituson... nos, az nem az én esetem.”

Mondani sem kell, hogy Jansonsnak többen nekiestek a közösségi médiában. A heveskedő vélemények és beszólások helyett Horváth Eszterét, a kanadai Helios Vocal Ensemble egyik alapítótagjának a véleményét idézzük.

„Azt hiszem, muszáj ebben a kérdésben megszólalnom. [Jansons] nem mond semmi meglepőt. Annyiszor hallottam már ezt; minél közelebbi ismeretségben vagyok valakivel, annál könnyebben, bár szégyellősen vallják meg ezt – és persze annál jobban fáj, hogy hallanom kell.

Ilyeneket mondtak már nekem: »Nem vagyok ellene, csak furcsa egy női vezetőt látnom.« »Egyszerűen annyi, hogy sokkal jobban el tudlak képzelni tanárként. Talán kórusvezetőként. Egyszerűen nem látlak magam előtt zenekari karmesterként.« (Gyere el a koncertjeimre, talán az segít!)

De hogy őszinte legyek, ha már létezik ez a szemlélet, akkor jobb, ha elismerjük. Sok ember így érez, még ha nem is mondja ki. Hiába mondják sokan, hogy nem létezik ilyen-olyan előítélet, hogy a nőknek nem is kell háromszor olyan keményen dolgozni azért, hogy fele olyan jónak véljék. Pedig ez az igazság – sajnos. (...) Főleg ami a vezetői pozíciókat illeti.

Néhány embernek tudatosan kell megváltoztatnia a véleményét (...). A nők egyre több és több zenekart fognak vezényelni, és nagyon sajnálnám, ha néhányan kimaradnának abból, micsoda zenét tudnak létrehozni.”

Mariss Jansons azóta bocsánatot kért, a Bajor Rádiózenekar honlapján ezt a nyilatkozatot tette közzé:

„Rendkívül tapintatlan, felesleges és kontraproduktív megjegyzés volt a részemről, hogy nem vagyok hozzászokva, ha nőt látok a karmesteri pulpituson. Minden egyes kolléganőm és minden fiatal nő, aki dirigens szeretne lenni, számíthat a támogatásomra, mert egy a célunk: hogy felrázzuk az embereket azzal a művészeti formával, amit mindannyian imádunk – a zenével.”

Egyébként Mariss Jansons beszélgetőpartnere éppen az a zenekritikus-újságíró Ivan Hewett volt, aki korábban a férfias karaktert kérte számon Mirga Gražinytė-Tyla női karmesteren. Hogy miért van olyan kevés nő a szakmában, arról itt írtunk. (via Telegraph, Facebook, br-so.com)

Miért olyan ritkák a női karmesterek?

Kapcsolódó

Miért olyan ritkák a női karmesterek?

Szinte szenzációként hatott a múlt héten, hogy az I. Nemzetközi Doráti Antal Karmesterversenyre a mintegy száz férfi versenyző mellett tizenkilenc nő is jelentkezett. Az Olasz Kultúrintézetben rendezett megmérettetés november 28-án ért véget, és végül egyik hölgy sem ért el helyezést. De miért is ekkora hír az, hogy egy karmesterversenyen nők is indulnak?

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Plusz

A magyar feltaláló, akit Amerikában sztárként ünnepelnek

Galériánkban megmutatjuk, hogy készült a nyolcvanas években az eredetileg a tanítványainak szánt, de végül játékká vált Rubik-kocka. Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező. 
Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Kezdődik a Kodály Művészeti Fesztivál Kecskeméten

Számos hangverseny, kiállítás, filmvetítés, táncszínházi előadás, bábopera és térzene is várja az érdeklődőket a hétfőn kezdődő Kodály Művészeti Fesztiválon Kecskeméten.
Klasszikus ajánló

A nyár második felében is remek programokkal vár az Óbudai Társaskör kertje

Tovább folytatódik a színes programsorozat az Óbudai Társaskör hangulatos kertjében, ezekben a napokban jazz, kamarazene, opera és akusztikus koncert is várja a vendégeket.
Klasszikus interjú

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Klasszikus ajánló

Fesztiválok hegyen-völgyben - Fidelio Klasszik

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 13-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Kokas Katalinnal, Oszkó-Jakab Natáliával és Vasvári Csabával.
Klasszikus hír

Eötvös Pétert az „év zeneszerzője” díjra jelölték Németországban

Nyilvánosságra hozták az egyik legrangosabb német klasszikus zenei díj, az OPUS KLASSIK jelöléseit. Az év zeneszerzője kategóriában Eötvös Pétert is jelölték a díjra a BMC Records-nál megjelent Atlantis című művéért.