Klasszikus

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek

2019.12.14. 14:25
Ajánlom
A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjén az argentin zongoraművésznő ragyogó Beethoven-zongoraversennyel mutatta meg, hogy nem lehet megunni egy darabot akkor sem, ha 70 éve játssza.

Nem először tapasztaltam, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar összeszokottsága milyen nagyszerű Mozart-előadásokat eredményez. Ahogy Takács-Nagy Gábor mozdulataiban, úgy a zenekar játékában is erős gesztusok éltek az Esz-dúr szimfóniában (K543). A darab bombasztikus nyitódarabja annak a ciklusnak, amelyet a 40. és 41. szimfóniával alkot, és szemtelen energiája a székhez szögezi a hallgatóját. Mozart megdolgozott a figyelemért abban a korban, amikor a zenét nem jólnevelt koncertlátogatóknak írták a zeneszerzők, és

annyi ötlettel pakolta tele a ¾-es Allegrót, hogy az ember alig győz csupa fül lenni.

A kamarazenekar egyetlen egészként lélegző vonóskara különösen az Andantéban domborított, a Menüettben pedig a fúvóskar ízes karaktereire figyeltem fel. Az egész szimfóniát rendkívül átgondoltan irányította a karmester. Legyenek akár énekesek, akár zongoristák vagy vonósok, a Mozart-interpretátorok gyakran elmondják, hogy a bécsi mester zenéjében nem lehet semmit eltussolni, mert mindent kristálytisztán hallani. A negyedik tétel moto perpetuo sodrásában minden szólamból főszereplő válhat egy-egy frázisra, s így különösen üdítő volt, hogy az üstdobos is féktelen erővel csapott a bőrre.

79090085_10157683771759098_5980449790234722304_o-173342.jpg

Takács-Nagy Gábor és a Liszt Ferenc Kamarazenekar (2019. december 12., Zeneakadémia) (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / LFKZ)

Martha Argerich nem mondta le, hálistennek, pedig notórius visszalépő. Ő és Eduardo Hubert néhány éve zongoráznak együtt, lévén mindketten a hetvenes éveikben, amolyan nyugdíjas tempóban. Csakhogy míg vannak, akiket legszívesebben nyugdíjba küldene a közönsége,

őket élvezet figyelni, ahogy öregkori szemlélődésüket végzik. Lazaságuk arra tanít, milyen tét nélkül zenélgetni, felfedezni.

A Debussy-átiratában megszólaló Schumann-darab, a Hat tanulmány pedálzongorára például igazi ritkaság, és kontemplatív, ihletett, szelíd energiája nyomán nem a koncerttermek sikerhajhász szereplője. Inkább szobazene, amelyen nem ront a pontatlan lapozás vagy a kották körülményes rendezgetése. A Schumann-mű mintha előhangja lett volna a koncentráltabb, jobban szerkesztett Faun délutánjának, amelyet hallva az ember fogalmat alkothatott arról, milyen bátor és vizionárius alkotásként hatott ez a zenedarab a századelő művészszalonjaiban. A két művész a színpadon való körülményes kódorgással fogadta a lelkes tapsot, majd ráadást játszottak. Két Piazzola-darabot, a Libertangót és az Obliviont, s előbbi alapján mosolyogva állapítottam meg: egy bizonyos életkor után az ember tangó közben is képes elrévedezni.

79458358_10157683771084098_5761791446122233856_o-173343.jpg

Takács-Nagy Gábor és a Liszt Ferenc Kamarazenekar (2019. december 12., Zeneakadémia) (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / LFKZ)

A második részt Mozart G-dúr szimfóniája (K318) nyitotta, amely hét-nyolc perces hosszúsága folytán inkább csak sinfonia. De micsoda élet volt ebben is! Noha nem tudtam elvonatkoztatni a karmester személyétől, Takács-Nagy Gábor erőteljes mozdulatai, lelkes irányítása inkább közelebb vitt Mozarthoz, mintsem a zene útjába állt volna.

80276573_10157683772179098_5202939192149016576_o-173343.jpg

Martha Argerich és a Liszt Ferenc Kamarazenekar (2019. december 12., Zeneakadémia) (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / LFKZ)

Martha Argerich éppen 70 éve játssza Beethoven C-dúr zongoraversenyét (az első, 1949-es felvételét itt hallhatja!), megújuló energiájának egyik titka, hogy soha nem felejt el figyelni a zenekarra. Nem rutinból megy a színpadra, úgy látom, szüksége van arra az energiára, amely a zenésztársaktól érkezik, szüksége van az expozícióban a fagottokra, az oboákra, és a különösen szépen frazeáló fuvolára.

Argerich játékában a hévség soha nem írta felül a pontosságot, viszont minduntalan elragadta a szólistát. Takács-Nagy Gábortól pedig, mint tudjuk, nem állnak messze a hasonlóan elragadtatott állapotok, mozdulataival inkább a muzsikus ösztöneit kívánja életre kelteni, mintsem hogy diktátumokat adjon.

A zongoraművésznő ragyogó technikáját pedagógusok, kollégák, zenetudósok elemezték már, játékát viszont a mutatósság helyett a kottában is gyakran szereplő dolce utasítás jellemzi. Az első tétel c-moll kadenciájában Argerich az unisono futamokat választotta a szerző által szintén felkínált, virtuózabb tercezés helyett. A lassú tétel pianissimóit csendes figyelem fogadta a közönség soraiban, és jól hallottuk a zenekar és a szólista közös lélegzését, illetve megteremtődtek azok a pillanatok, amikor a zongora vággyal teli, espressivo futamai megszülethetnek. A Rondó könnyed, finom bevezetői ütemei után rendkívül erős energiák vezették a zenekart. Az utolsó kadencia után a kétütemes adagio szakasz az oboákon halk fanfárnak hatott a fortissimo záróütemek előtt. Varázslatos előadás volt, amelyet sokan nem fogunk elfelejteni.

79936770_10157683770889098_1729005373530046464_o-173341.jpg

Martha Argerich (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / LFKZ)

Ráadásként Argerich egy általa igen kedvelt Domenico Scarlatti-darabot (d-moll szonáta, K141) játszott, majd Bach III. Angol szvitjéből a Gavotte-ot. Ekkorra megtelt a zeneakadémisták számára fenntartott legfelső karzaterkély is.

Évtizedekkel ezelőtt, ugyanitt, a Zeneakadémia nagytermében Martha Argerich egy másik zongoraművésznőt hallgatott – a huszonhét évvel idősebb Fischer Annie-t, és megváltozott az élete. Kíváncsi vagyok, hogy ez a koncert kiben hagyott hasonló nyomot.

Mikor, hol? december 12. Zeneakadémia

Hallgasson bele a koncertbe! A felvételen a Beethoven-zongoraverseny és a ráadások szerepelnek.

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Kapcsolódó

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.

A karmester nem közlekedési rendőr

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.
Vizuál

Leonardótól a preraffaelitákig - nyit a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria a londoni Tate Britain preraffaelita mesterműveiből válogatott tárlattal nyílik meg május 13-án, míg a Szépművészeti Múzeum május 12-től látogatható, emellett júniusban Leonardótól Miróig címmel új időszaki tárlattal készülnek.
Klasszikus

Mesterhangszerek használatára lehet pályázni

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet magyar állampolgárok, valamint felsőfokú zenei végzettséggel rendelkezők számára: állami tulajdonban lévő mesterhangszerek több évre szóló használatára lehet jelentkezni.
Könyv

Heti groteszk: Nagy riporter volt

A Fidelio videósorozatában vasárnaponként Koltai Róbert olvas fel egyet Gellért András napjaink problémáit optimista derűvel és tűpontosan megragadó, groteszk novellái közül.
Jazz/World

Egyedi hangszín és világzenei hangulat

Szól a világ címmel május 10-én jelenik meg a Napfonat együttes első nagylemeze. Az öttagú a cappella csapat 2018-ban alakult és dalaikban a saját szövegeik mellett, versfeldolgozások, valamint magyar és más nemzetek népdalai szólalnak meg egyedi hangzásban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

A Liszt Ferenc Kamarazenekar Juliane Banse operaénekessel és Várdai Istvánnal búcsúztatja az évadot

Nemcsak különleges vendégekkel, hanem izgalmas átiratokkal is készül a 2020/21-es zeneakadémiai évad online szezonzáró koncertjére a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az együttes május 14-én először Várdai Istvánnal Bach-szonátát játszik kamarazenekari felállásban, ezt követően a világhírű Juliane Banse közreműködésével Mendelssohn jól ismert dalai csendülnek fel új köntösbe bújtatva.
Klasszikus hír

Mesterhangszerek használatára lehet pályázni

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet magyar állampolgárok, valamint felsőfokú zenei végzettséggel rendelkezők számára: állami tulajdonban lévő mesterhangszerek több évre szóló használatára lehet jelentkezni.
Klasszikus újranyitás

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.
Klasszikus gyász

77 éves korában elhunyt Samu László kürtművész

A Nemzeti Filharmonikusok korábbi intendánsa a zenekar elmúlt közel öt évtizedének egyik meghatározó személyisége volt, nyugdíjba vonulásáig a Kottatár munkáját is segítette.
Klasszikus ajánló

Kezdődik az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Május 7-től 18 napon át világsztárok és a hazai művészeti élet legizgalmasabb alkotói adják egymásnak át a virtuális színpadot a Müpa új, ingyenes, online fesztiválján. A fesztivált Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala streamkoncertje nyitja a Milánói Scalából.