„Zene, tánc, kép – élmény, ismeret, öröm!” Ez a mottója a Szent István Filharmonikusok és a Magyar Művészeti Akadémia közös rendezésű Pastorale-sorozatának, mely az egész családnak szól, az iskolás korú gyerekektől a nagyszülőkig. Az egyedi szerkesztésű, különleges ötletekkel teli sorozat már az indulásakor rendkívül sikeressé vált, új színt hozva a budapesti koncertéletbe. Arculatának kialakítója, valamint a kezdetektől szerkesztője és műsorvezetője Solymosi Tari Emőke Széchenyi-díjas zenetörténész. A sorozat kezdeményezője és másik gazdája a Szent István Filharmonikusok művészeti vezetője, Záborszky Kálmán Kossuth-díjas karmester. Az előadásokon különböző zenei műfajokat ismerhet meg a közönség. A muzsika mellett fontos szerep jut a társművészeteknek, a táncnak, a vetítésnek és a művészekkel való beszélgetésnek is.
Vajon mennyiben „ékeskedik más tollával” egy zeneszerző, amikor egy másik komponista darabját írja át vagy variálja? A 2026-os Pastorale-sorozat nyitó koncertje ezt az izgalmas témát járja körül.
Több mű is elhangzik a maga eredeti formájában, majd új köntösében, amit a darab saját szerzője vagy más mester készített.
A hangversenyt olyan kompozíciópárok keretezik, amelyek alapja egy-egy Schubert-dal. A Pisztráng című dal és a Pisztrángötös variációs tétele a népszerű, gyakran játszott művek közé tartoznak, de csak igen ritkán hallható az a nagyszabású zenekari átirat, amelyet Liszt Ferenc készített az általa oly nagyra tartott Schubert Wanderer-fantáziájából. Itt valójában kettős átalakulást figyelhetünk meg, hiszen már Schubert lenyűgöző zongoradarabja is egy másik mű, a saját, Der Wanderer című dala nyomán született. Párhuzamos összehasonlításra is lehetőség nyílik: hallhatjuk például a XIX. század egyik kivételes virtuózának, az ördögi Paganininek egy caprice-át hegedűn, majd a műből két olyan zongorista-zeneszerző – Schumann és Liszt – átiratát, akikre Paganini életre szóló hatást gyakorolt.
A koncert főszereplője a fiatal magyar zongoristageneráció egyik legkiemelkedőbb tagja, a Junior Prima díjas, sokszoros versenygyőztes Lajkó István, az Egyetemes Kultúra Lovagja. A jelentős nemzetközi karrierje mellett Berlinben, Weimarban és Budapesten is oktató művész a legújabb lemezéről is megszólaltat néhány híres orosz kompozíciót. Csajkovszkij műveit például eredeti formájuk mellett – hallhatjuk Rahmanyinov, Mihail Pletnyov vagy Earl Wild átiratában is. Lajkó István fontos művésztársa a koncerten a szintén nemzetközi versenygyőztes, ragyogó szoprán, Csővári Csilla, aki a dalokat szólaltatja meg. A hangverseny második részében a Szent István Filharmonikusok is közreműködik, Ménesi Gergely vezényletével.
A sorozat márciusi koncertjén a Kossuth-díjjal, Érdemes Művész címmel és Magyar Örökség Díjjal is kitüntetett előadóművész, Lovász Irén lép fel.
A nagyszabású program során a magyar ősköltészettől jutunk el első írott versünkig, az Ómagyar Mária-siralomig, majd a középkori és a reneszánsz költészet néhány gyöngyszeme következik,
például Balassi Bálint énekelt istenes és szerelmes versei. A XX. századból József Attila és Weöres Sándor versei szólalnak meg, és kortárs költeményeket is hallhatunk. Az énekelt, hangszeres kísérettel előadott versfüzérhez próza- és versmondás kapcsolódik.
Két héttel később ismét opera-előadás kerül színre, Mozart 12 évesen írt egyfelvonásos daljátéka, a Bastien és Bastienne után a zenetörténet első olasz nyelvű vígoperája, vagyis opera buffája, Pergolesi La serva padronája (magyar címe: Az úrhatnám szolgáló). Mindkettő bőven ad alkalmat a mosolyra és nevetésre. Az előadáson közreműködő fiatal énekes szólistákat és a Szent István Filharmonikusokat ezúttal is Horváth Gábor irányítja, aki immár évtizedek óta kulcsfigurája a sorozat rendkívül magas színvonalú opera-produkcióinak.
A sorozat májusi, befejező előadásán a fuvola kerül a fókuszba, aki pedig megszólaltatja,
Biró Zsófia, a Nemzeti Filharmonikusok szólamvezetője, aki maga is az „Istvános zenei műhelyben” nőtt fel, és ma már ő tanítja itt az ifjú tehetségeket
Nemcsak szóló versenyművek egy-egy tételét hallhatjuk majd, hanem olyan versenyművekét is, amelyekben a fuvola mellé más szólóhangszerek is társulnak, ilyen például Cimarosa fuvola-oboaversenye, Mozart fuvola-hárfaversenye, vagy éppen Johann Sebastian Bach V. brandenburgi versenye, melyben a fuvola mellett a hegedű és a csembaló is szóló szerepet kap. A Szent István Filharmonikusok élén a fiatal karmester, Zsíros Levente áll majd.
A Pastorale-sorozat koncertjeiről itt érhető el további információ. >>>
Fejléckép: Solymosi Tari Emőke, a Pastorale-sorozat házigazdája (fotó/forrás: Németh Szabolcs / Szent István Filharmonikusok)

hírlevél









