Klasszikus

Más tollával ékeskedő zeneszerzőkkel indul az idei Pastorale-sorozat

2026.02.13. 11:15
Ajánlom
A Szent István Filharmonikusok családi koncertsorozatában idén is kiváló szólisták, műfajokon és stílusokon átnyúló élmények, kultúrtörténeti érdekességek és persze csodás zenék várnak kicsiket és nagyokat a Pesti Vigadóban.

„Zene, tánc, kép – élmény, ismeret, öröm!” Ez a mottója a Szent István Filharmonikusok és a Magyar Művészeti Akadémia közös rendezésű Pastorale-sorozatának, mely az egész családnak szól, az iskolás korú gyerekektől a nagyszülőkig. Az egyedi szerkesztésű, különleges ötletekkel teli sorozat már az indulásakor rendkívül sikeressé vált, új színt hozva a budapesti koncertéletbe. Arculatának kialakítója, valamint a kezdetektől szerkesztője és műsorvezetője Solymosi Tari Emőke Széchenyi-díjas zenetörténész. A sorozat kezdeményezője és másik gazdája a Szent István Filharmonikusok művészeti vezetője, Záborszky Kálmán Kossuth-díjas karmester. Az előadásokon különböző zenei műfajokat ismerhet meg a közönség. A muzsika mellett fontos szerep jut a társművészeteknek, a táncnak, a vetítésnek és a művészekkel való beszélgetésnek is.

Vajon mennyiben „ékeskedik más tollával” egy zeneszerző, amikor egy másik komponista darabját írja át vagy variálja? A 2026-os Pastorale-sorozat nyitó koncertje ezt az izgalmas témát járja körül.

Több mű is elhangzik a maga eredeti formájában, majd új köntösében, amit a darab saját szerzője vagy más mester készített.

A hangversenyt olyan kompozíciópárok keretezik, amelyek alapja egy-egy Schubert-dal. A Pisztráng című dal és a Pisztrángötös variációs tétele a népszerű, gyakran játszott művek közé tartoznak, de csak igen ritkán hallható az a nagyszabású zenekari átirat, amelyet Liszt Ferenc készített az általa oly nagyra tartott Schubert Wanderer-fantáziájából. Itt valójában kettős átalakulást figyelhetünk meg, hiszen már Schubert lenyűgöző zongoradarabja is egy másik mű, a saját, Der Wanderer című dala nyomán született. Párhuzamos összehasonlításra is lehetőség nyílik: hallhatjuk például a XIX. század egyik kivételes virtuózának, az ördögi Paganininek egy caprice-át hegedűn, majd a műből két olyan zongorista-zeneszerző – Schumann és Liszt – átiratát, akikre Paganini életre szóló hatást gyakorolt.

Lajko_Istvan_foto_Herman_Peter-110507.jpg

Lajkó István zongoraművész (Fotó/Forrás: Herman Péter / Szent István Filharmonikusok)

A koncert főszereplője a fiatal magyar zongoristageneráció egyik legkiemelkedőbb tagja, a Junior Prima díjas, sokszoros versenygyőztes Lajkó István, az Egyetemes Kultúra Lovagja. A jelentős nemzetközi karrierje mellett Berlinben, Weimarban és Budapesten is oktató művész a legújabb lemezéről is megszólaltat néhány híres orosz kompozíciót. Csajkovszkij műveit például eredeti formájuk mellett – hallhatjuk Rahmanyinov, Mihail Pletnyov vagy Earl Wild átiratában is. Lajkó István fontos művésztársa a koncerten a szintén nemzetközi versenygyőztes, ragyogó szoprán, Csővári Csilla, aki a dalokat szólaltatja meg. A hangverseny második részében a Szent István Filharmonikusok is közreműködik, Ménesi Gergely vezényletével.

A sorozat márciusi koncertjén a Kossuth-díjjal, Érdemes Művész címmel és Magyar Örökség Díjjal is kitüntetett előadóművész, Lovász Irén lép fel.

A nagyszabású program során a magyar ősköltészettől jutunk el első írott versünkig, az Ómagyar Mária-siralomig, majd a középkori és a reneszánsz költészet néhány gyöngyszeme következik,

például Balassi Bálint énekelt istenes és szerelmes versei. A XX. századból József Attila és Weöres Sándor versei szólalnak meg, és kortárs költeményeket is hallhatunk. Az énekelt, hangszeres kísérettel előadott versfüzérhez próza- és versmondás kapcsolódik.

Két héttel később ismét opera-előadás kerül színre, Mozart 12 évesen írt egyfelvonásos daljátéka, a Bastien és Bastienne után a zenetörténet első olasz nyelvű vígoperája, vagyis opera buffája, Pergolesi La serva padronája (magyar címe: Az úrhatnám szolgáló). Mindkettő bőven ad alkalmat a mosolyra és nevetésre. Az előadáson közreműködő fiatal énekes szólistákat és a Szent István Filharmonikusokat ezúttal is Horváth Gábor irányítja, aki immár évtizedek óta kulcsfigurája a sorozat rendkívül magas színvonalú opera-produkcióinak.

A sorozat májusi, befejező előadásán a fuvola kerül a fókuszba, aki pedig megszólaltatja,

Biró Zsófia, a Nemzeti Filharmonikusok szólamvezetője, aki maga is az „Istvános zenei műhelyben” nőtt fel, és ma már ő tanítja itt az ifjú tehetségeket

Nemcsak szóló versenyművek egy-egy tételét hallhatjuk majd, hanem olyan versenyművekét is, amelyekben a fuvola mellé más szólóhangszerek is társulnak, ilyen például Cimarosa fuvola-oboaversenye, Mozart fuvola-hárfaversenye, vagy éppen Johann Sebastian Bach V. brandenburgi versenye, melyben a fuvola mellett a hegedű és a csembaló is szóló szerepet kap. A Szent István Filharmonikusok élén a fiatal karmester, Zsíros Levente áll majd.

A Pastorale-sorozat koncertjeiről itt érhető el további információ. >>>

Fejléckép: Solymosi Tari Emőke, a Pastorale-sorozat házigazdája (fotó/forrás: Németh Szabolcs / Szent István Filharmonikusok)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Ember Márk, Háy János, Gubik Petra és Szűcs Máté is díjat vehetett át március 15. alkalmából

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter állami kitüntetéseket adott át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban. A kitüntetéseket március 13-án vehették át a kulturális élet szereplői.
Plusz

Ők kapták a legmagasabb állami kitüntetéseket 2026-ban

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából átadták a művészeti és a tudományos élet legrangosabb elismeréseit, a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.
Klasszikus

Megrongálták Eötvös Péter síremlékét

A Farkasréti temetőben található síron eredetileg Fülöp Fruzsina egyedileg tervezett szobra állt, ám ismeretlen tettesek ellopták az alkotást – számolt be róla a művész özvegye.
Színház

Szűnni nem akaró taps az Ivánka bácsi budaörsi premierjén

Keresztes Tamás rendezése komoly csapatmunka eredménye, és egyszerre idézi meg a klasszikus színházi hagyományokat, miközben rólunk, mai emberekről beszél. Bemutatták az Ivánka bácsit a Latinovits Színházban.
Plusz

Cserhalmi György: „A művészeti díjaknak nem törésvonalakat kellene kijelölniük a szakmán belül”

Közzétette a Magyar Színházi Társaság azon alkotók névsorát, akiket a szervezet Elnöksége által felkért 12 Kossuth-díjas művész konszenzussal javasolt állami művészeti díjakra. Emellett tolmácsolták Bodor Johanna elnök és Cserhalmi György Kossuth-díjas színművész szavait is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Haydn öröksége elevenedik meg Kismartonban

Március 20. és 22. között rendezik meg quartetto plus fesztivált a kismartoni Esterházy-kastélyban, Haydn több évtizedes alkotói tevékenységének helyszínén, a vonósnégyes műfajának bölcsőjében.
Klasszikus hír

Megrongálták Eötvös Péter síremlékét

A Farkasréti temetőben található síron eredetileg Fülöp Fruzsina egyedileg tervezett szobra állt, ám ismeretlen tettesek ellopták az alkotást – számolt be róla a művész özvegye.
Klasszikus ajánló

A magyar himnuszok és népdalok kerülnek középpontba a Pesti Vigadó ünnepi koncertjén

A nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából „Isten, áldd meg a magyart!” címmel ingyenes ünnepi koncertet tartanak március 14-én, 15 órakor a Pesti Vigadóban.
Klasszikus gyász

Elhunyt Boros Attila, a Ki nyer ma? egykori műsorvezetője

Boros Attila műsorvezető, riporter, zenei szerkesztő, karmester, zongoraművész 91 éves volt. A szélesebb közönség a Magyar Rádió déli zenei vetélkedőjének egyik játékvezetőjeként ismerhette.
Klasszikus kritika

Száz év kutakodás a lelassult időben – négykezes kritika a Kurtág-filmről

Hogyan képes egy művészeti alkotás egy másikról beszélni? A Kurtág-töredékek című portréfilm, Nagy Dénes alkotása arra vállalkozott, hogy bevezesse a nézőket a százéves Kurtág György megfoghatatlan világába.