Klasszikus

Maszatbábok

2005.10.27. 00:00
Ajánlom
A magyar mesebirodalomba pár éve ugyan már beköltözött Muhi Andris, Maszat Janka, Makula bácsi és a Paca cár, ám (báb)színpadon most láthatjuk őket először. Varró Dániel mesekönyve, a Túl a maszat-hegyen 2003-ban jelent meg, az olvasók becsben tartják, a városi szájhagyomány pedig több bravúros mondatát is kedvtelve idézi. A Budapest Bábszínház most Presser Gábor zenéjével tűzte műsorára a verses meseregényből készült előadást.

Ugyan ki nem mosolyodik el, amikor gyermekzsivaj szűrődik ki a nézőtérről, a kíváncsiság, az izgalom és a rácsodálkozás szívmelengető elegye. A Budapest Bábszínházban mindennapos az efféle élmény, egyik csoport váltja a másikat, nemegyszer napi három-négy előadás kerül a műsornaptárba: az óvodásoktól a csak felnőtteknek szóló produkciók színes választéka. Bár a bábszínház is évek óta "várólistán" szerepel a felújítandó színházak sorában, több évtizednyi időutazást ígérő belső terét a felüdítő kalandokra, egy-két órás varázslatra váró közönség ünnepélyes várakozása tölti be.

A teátrum legfrissebb előadása a jelen irodalmába, valamint fordításai révén a színházak világába néhány éve berobbanó ifjú költő, Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényéből, Presser Gábor zenéjével készült. "Titokban nagyon megörültem a hívásnak - kezdi Presser Gábor -, hiszen olvastam a kötetet, és roppant szórakoztatónak találtam. Danit is ismertem, Vámos Miklós Rögtön! című műsorában már "gyakorlatoztunk", rögtönzött sorait kellett megzenésítenem."

A bemutatóval egy időben az előadás zenéjét tartalmazó CD is a boltokba került, immáron a Maszat-hegyen innen és túl közhírré téve Andris és Janka kalandjait. "Az előadáson e zenés kalandlemez dalai csendülnek föl, hiszen a koncentrációt, ügyességet igénylő bábmozgatás és jelmezviselés közepette nem lehet élőben énekelni - folytatja a zeneszerző-énekes -, és ha már amúgy is el kellett készítenünk egy felvételt, adódott a lemezforma is. Az előadás szereplői mellett barátaimat, kollégáimat kértem meg, hogy kölcsönözzék hangjukat a különös figuráknak; a történetet pedig e verzióban Garas Dezső meséli el." Presser Gábor, mint mondja, A Padlás után tizenhét évvel ismét olyan művel találkozott, amely szinte írta magát, így - bár ez szerinte nem lényeges szempont - ő maga is remekül szórakozott a munka során. Arra a kérdésre, miért pont a Bús Piros Vödör dalát választotta magának, roppant egyszerű választ ad: "Senkinek sincs olyan csúnya hangja, mint nekem."

Hasonlóan Presserhez, a produkció rendezője, Kovács Géza is ismerte már Maszat-hegy lakóit, s mint mondja, leginkább a könyv többrétegű, gyermekek és felnőttek számára egyaránt élvezhető stílusa tetszett meg neki. "A történeten természetesen egyszerűsítenünk kellett, ám a különös, néhol abszurd figurák, a kalandos helyzetek abszolút bábszínpadra valók" - avat be bennünket a produkció elkészültének fázisaiba a rendező. "A következő izgalmas szakasz, amikor a tervezővel kitaláljuk a szereplők jelmezeit, karaktereit, valamint azt a technikát, amelyik a leginkább illik hozzájuk. Grosschmid Erik elképzelései nyomán a klasszikus bábok mellett nagymaszkos figurák, óriásbábok is szerepelnek a darabban, néhol pedig árnyjátékok és különleges tükröződések vannak segítségünkre: e csodák tárháza a bábszínház, amelyben még rengeteg lehetőség rejlik" - summázza Kovács Géza egyúttal a műfaj alapjait is.

A meseregény kiindulópontja a tiszták és a pacák közötti harc, amelybe belekeverednek a maszat-hegyiek, a se nem koszos, se nem patyolat maszatosak. A bonyodalmak innentől már magától értetődőek: a két ősellenség csatába száll a tiszta lelkű, ám maszatos kislányért, Maszat Jankáért, akinek Muhi Andris siet segítségére. De mi is történik a színfalak mögött vagy éppen egy óriásmaszk alatt? Milyen apró jelekkel, mozdulatokkal segítik egymást a színészek, hogy a nézők számára megmaradjon a varázs? "Egy-egy szerep megalkotásakor a bábszínész hatványozottan a fantáziájára van bízva, hiszen legtöbbször újonnan születő figurákat kell játszanunk, amelyeknek nincsen előképe, így nem nyúlhatunk jól bevált panelekhez - mondja a darabban Morzsányi Gézát, valamint alkalmakkor Makula bácsit alakító Teszárek Csaba, aki két éve végzett a Színművészeti Egyetem bábszínész szakán. - A színpadon nemegyszer rendkívül korlátozottak a látási viszonyok. A Maszat-hegy esetében például van olyan figura, amelynek az orra alatt látok valamennyit, ám ahhoz, hogy hihető legyen a mozgása, el kell képzelnem a teret, az irányokat és a színpadon lévő többi figura elhelyezkedését. Felettébb egymásra vagyunk utalva, nem véletlen, hogy a bábszínészet számos ponton hasonlít a cirkuszra és az akrobatikára." Téved azonban, aki azt gondolja, könnyű a gyerekeket megnevettetni. Ahogy a fiatal színész is rámutat, ők a legnehezebb közönség: "A gyerekek azonnal reagálnak: a jó poénokon nevetnek, a nekik tetsző ritmusokra tapsolnak, ám az esetleges rossz megoldásokon értetlenkednek, a butább vicceken meg csak bambulnak. A legőszintébb közönség, amely előtt a munkánk azonnal megmérettetik."

És hogy mekkora erőfeszítés a költőtől a rafinált formai megoldásokkal, finom humorral átszőtt meseregény megírása, arról valljanak Varró Dániel sorai: "Hisz annyit mondtam, semmi mást: / "Jöjj, Múzsa!", és ő erre itt lett. / Csak megpuszilt, azt mondta: "Ó, pussz!" / És hipp-hopp, kész is lett az ópusz."

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Jazz/World

Rózsák között ébredt egy szakállas bácsi

És nem is csak rózsákból állt az ágya, hanem mindenféle virágból. Lenyűgöző klip készült Pátkai Rozina új dalához.
Színház

Egyre több premier marad el, nem kockáztatnak a színházak

A járványhelyzet folyamatos kihívás elé állítja a kulturális intézményeket és produkciós irodákat, nem elég, hogy csak az online térben közvetíthetik előadásaikat, a próbák és a streamelt bemutatók is el-elmaradoznak az egészségügyi kockázat miatt. FRISSÍTVE!
Plusz

Megvan a Budapesti Tavaszi Fesztivál időpontja

Április 9-18. között rendezi meg a főváros a 40 éves fesztivált, amelyet idén először egyedül, a kormányzat anyagi segítsége nélkül kénytelen megszervezni.
Klasszikus

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Klasszikus hír

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.
Klasszikus ajánló

Csajkovszkij legnépszerűbb zongoraversenyével lép fel Farkas Gábor

Farkas Gábor zongoraművész közreműködésével ad online hangversenyt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Nánási Henrik vezényletével csütörtökön a Zeneakadémiáról.
Klasszikus online közvetítés

Feledkezzünk bele a klasszikus zene dallamaiba!

A Filharmónia Magyarország novemberben nyitotta meg virtuális koncerttermét, így a vírushelyzethez alkalmazkodva folytatják missziójukat és népszerűsítik a klasszikus zenét. Az élő közvetítések a Filharmónia közösségi oldalain követhetőek. Márciusban közel húsz koncerten hallhatja a közönség hazánk legkiválóbb zenekarait, művészeit.
Klasszikus hír

Az Emmi szerint pártpolitikai csatározás a 100 Tagú Cigányzenekar költözési ügye

Kásler Miklós pártpolitikai csatározásnak nevezte, hogy a 100 Tagú Cigányzenekarnak költöznie kell a VII. kerületből, a VII. kerületi vezetés viszont állítja, hogy találtak helyet a zenekarnak.