Klasszikus

Maszatbábok

2005.10.27. 00:00
Ajánlom
A magyar mesebirodalomba pár éve ugyan már beköltözött Muhi Andris, Maszat Janka, Makula bácsi és a Paca cár, ám (báb)színpadon most láthatjuk őket először. Varró Dániel mesekönyve, a Túl a maszat-hegyen 2003-ban jelent meg, az olvasók becsben tartják, a városi szájhagyomány pedig több bravúros mondatát is kedvtelve idézi. A Budapest Bábszínház most Presser Gábor zenéjével tűzte műsorára a verses meseregényből készült előadást.

Ugyan ki nem mosolyodik el, amikor gyermekzsivaj szűrődik ki a nézőtérről, a kíváncsiság, az izgalom és a rácsodálkozás szívmelengető elegye. A Budapest Bábszínházban mindennapos az efféle élmény, egyik csoport váltja a másikat, nemegyszer napi három-négy előadás kerül a műsornaptárba: az óvodásoktól a csak felnőtteknek szóló produkciók színes választéka. Bár a bábszínház is évek óta "várólistán" szerepel a felújítandó színházak sorában, több évtizednyi időutazást ígérő belső terét a felüdítő kalandokra, egy-két órás varázslatra váró közönség ünnepélyes várakozása tölti be.

A teátrum legfrissebb előadása a jelen irodalmába, valamint fordításai révén a színházak világába néhány éve berobbanó ifjú költő, Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényéből, Presser Gábor zenéjével készült. "Titokban nagyon megörültem a hívásnak - kezdi Presser Gábor -, hiszen olvastam a kötetet, és roppant szórakoztatónak találtam. Danit is ismertem, Vámos Miklós Rögtön! című műsorában már "gyakorlatoztunk", rögtönzött sorait kellett megzenésítenem."

A bemutatóval egy időben az előadás zenéjét tartalmazó CD is a boltokba került, immáron a Maszat-hegyen innen és túl közhírré téve Andris és Janka kalandjait. "Az előadáson e zenés kalandlemez dalai csendülnek föl, hiszen a koncentrációt, ügyességet igénylő bábmozgatás és jelmezviselés közepette nem lehet élőben énekelni - folytatja a zeneszerző-énekes -, és ha már amúgy is el kellett készítenünk egy felvételt, adódott a lemezforma is. Az előadás szereplői mellett barátaimat, kollégáimat kértem meg, hogy kölcsönözzék hangjukat a különös figuráknak; a történetet pedig e verzióban Garas Dezső meséli el." Presser Gábor, mint mondja, A Padlás után tizenhét évvel ismét olyan művel találkozott, amely szinte írta magát, így - bár ez szerinte nem lényeges szempont - ő maga is remekül szórakozott a munka során. Arra a kérdésre, miért pont a Bús Piros Vödör dalát választotta magának, roppant egyszerű választ ad: "Senkinek sincs olyan csúnya hangja, mint nekem."

Hasonlóan Presserhez, a produkció rendezője, Kovács Géza is ismerte már Maszat-hegy lakóit, s mint mondja, leginkább a könyv többrétegű, gyermekek és felnőttek számára egyaránt élvezhető stílusa tetszett meg neki. "A történeten természetesen egyszerűsítenünk kellett, ám a különös, néhol abszurd figurák, a kalandos helyzetek abszolút bábszínpadra valók" - avat be bennünket a produkció elkészültének fázisaiba a rendező. "A következő izgalmas szakasz, amikor a tervezővel kitaláljuk a szereplők jelmezeit, karaktereit, valamint azt a technikát, amelyik a leginkább illik hozzájuk. Grosschmid Erik elképzelései nyomán a klasszikus bábok mellett nagymaszkos figurák, óriásbábok is szerepelnek a darabban, néhol pedig árnyjátékok és különleges tükröződések vannak segítségünkre: e csodák tárháza a bábszínház, amelyben még rengeteg lehetőség rejlik" - summázza Kovács Géza egyúttal a műfaj alapjait is.

A meseregény kiindulópontja a tiszták és a pacák közötti harc, amelybe belekeverednek a maszat-hegyiek, a se nem koszos, se nem patyolat maszatosak. A bonyodalmak innentől már magától értetődőek: a két ősellenség csatába száll a tiszta lelkű, ám maszatos kislányért, Maszat Jankáért, akinek Muhi Andris siet segítségére. De mi is történik a színfalak mögött vagy éppen egy óriásmaszk alatt? Milyen apró jelekkel, mozdulatokkal segítik egymást a színészek, hogy a nézők számára megmaradjon a varázs? "Egy-egy szerep megalkotásakor a bábszínész hatványozottan a fantáziájára van bízva, hiszen legtöbbször újonnan születő figurákat kell játszanunk, amelyeknek nincsen előképe, így nem nyúlhatunk jól bevált panelekhez - mondja a darabban Morzsányi Gézát, valamint alkalmakkor Makula bácsit alakító Teszárek Csaba, aki két éve végzett a Színművészeti Egyetem bábszínész szakán. - A színpadon nemegyszer rendkívül korlátozottak a látási viszonyok. A Maszat-hegy esetében például van olyan figura, amelynek az orra alatt látok valamennyit, ám ahhoz, hogy hihető legyen a mozgása, el kell képzelnem a teret, az irányokat és a színpadon lévő többi figura elhelyezkedését. Felettébb egymásra vagyunk utalva, nem véletlen, hogy a bábszínészet számos ponton hasonlít a cirkuszra és az akrobatikára." Téved azonban, aki azt gondolja, könnyű a gyerekeket megnevettetni. Ahogy a fiatal színész is rámutat, ők a legnehezebb közönség: "A gyerekek azonnal reagálnak: a jó poénokon nevetnek, a nekik tetsző ritmusokra tapsolnak, ám az esetleges rossz megoldásokon értetlenkednek, a butább vicceken meg csak bambulnak. A legőszintébb közönség, amely előtt a munkánk azonnal megmérettetik."

És hogy mekkora erőfeszítés a költőtől a rafinált formai megoldásokkal, finom humorral átszőtt meseregény megírása, arról valljanak Varró Dániel sorai: "Hisz annyit mondtam, semmi mást: / "Jöjj, Múzsa!", és ő erre itt lett. / Csak megpuszilt, azt mondta: "Ó, pussz!" / És hipp-hopp, kész is lett az ópusz."

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Színház

Lemondja tervezett bemutatóját a Rózsavölgyi Szalon a kultúr-tao körüli bizonytalanság miatt

A magánszínház közleményt adott ki, amelyben azt írják, színházakat is érintő finanszírozási bizonytalanság miatt kényszerülnek erre a lépésre.
Színház

Gyertek az Átriumba, amíg lehet! - Újabb színház kongatja a vészharangot

A kulturális taotámogatás megszűnése miatt egyre több színház jövője válik bizonytalanná, ugyanis nem tudnak tervezni a 2019-es évadra.
Klasszikus

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus érdi tamás

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Klasszikus nfz

A zene ajándék

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2018/2019. évadának koncertjeire már feltölthető ajándékkártyával is vásárolhatóak jegyek.
Klasszikus la scala

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Mozgássérült sportoló és siket színésznő is fellép Frenáknál

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának november 17-i adásában vendégünk lesz Rohmann Ditta gornodkaművész, Borbély László zongoraművész, Frenák Pál koreográfus, Horváth László, a Fonó igazgatója.
Klasszikus interjú

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.