Klasszikus

Matrjoska fapapucsban

2008.11.28. 00:00
Ajánlom
A frissen alapított Neue Zeitschrift für Musik még egyéves sem volt, amikor 1835-ös évfolyamának újévi számában Robert Schumann, az úttörő jelentőségű folyóirat egyik alapító-szerkesztője kihívóan határozott és lelkes esztétikai-kritikai elkötelezettségről tanúskodó szerkesztői köszöntővel lepte meg olvasóit.

Ebben leszögezte, hogy az újság elsődleges célja a múlt eredményeinek tanulmányozása és terjesztése, mivel az új, poétikus jövő messianisztikus hittel várt művészi szépsége csak a mechnikus tökéletesség modern lidércének ellenállva, abból a tiszta forrásból táplálkozva bontakozhat ki, amelyet a régi mesterek kompozíciói jelentenek. Kétségkívül valamivel kevésbé áradó, ironikusabb stílusban ugyan, lényegében mégis ugyanezzel az érveléssel szállt szembe a historikus előadásmód tizenkilencedik századi terjeszkedését aggódva figyelő zenésztársadalommal Philippe Herreweghe is hozzávetőleg tíz évvel ezelőtt, amikor egy interjúban kijelentette, hogy annak, aki meg akarja ismerni Venezuelát, nem árt előtte tanulmányozni egy kissé Spanyolországot sem.

Napjaink egyik legintellektuálisabb, a szépség legmeglepőbb formáit zenében megteremtő karmestere ennek az elvnek a szellemében alapította különböző együtteseit is, amelyek, mint ő maga fogalmazott, leginkább egy több részből álló, egymásba illeszthető matrjoskababára hasonlítanak. A bábu szíve természetesen a német barokk alkotások előadásához ideális Collegium Vocale. Ennek bővítése hívta életre a francia barokk ízlés igényeihez alkalmazkodó La Chapelle Royale-t, míg a még nagyobb apparátust igénylő klasszikus és romantikus repertoár megszólaltatására a legnagyobb, a kisebbeket mind magában foglaló figura, az Orchestre des Champs-Elysées szolgál. Herreweghe mindezek mellett modern zenekarokkal is dolgozik, köztük az antwerpeni székhelyű, 1985-ben alapított Flamand Királyi Filharmonikus Zenekarral, amelynek 1998 óta zeneigazgatója, koncertek és felvételek sorával igazolva meggyőződését, amely szerint a korabeli interpretációs gyakorlat tanulmányozása nem szükségszerűen változtatja a romantika szenvedélyességét hűvösen ruganyos szabályrendszerré.

Néhány éve a Zeneakadémián a budapesti közönség is részese lehetett annak az élménynek, mivé válnak a barokktól meglehetősen távol álló Mozart, vagy éppen Schubert művei a par excellence Bach-előadóként számontartott karmester irányítása alatt. Annak ellenére azonban, hogy a tapasztalatszerzésre éppenséggel több alkalom is nyílt, az ismerősség Herreweghére alkalmazott, biztonságosan megnyugtató elvárásrendszerét mindeddig lehetetlennek bizonyult kiépíteni. Az ő esetében az ember sosem tudhatja előre, mit is fog hallani valójában, mindössze abban lehet biztos, hogy olyasmit, amit korábban sosem.

Koncertjei teljesen más idősíkban bontakoznak ki, mint a hétköznapok mesterségesen tagolt és mindig egyforma ritmustalansága. Hallgatóságát szinte a tökéletesen arányos hangzásvilág bonyolult, mégis plasztikusan átlátható rendjébe, a zenei szövet belsejébe vezeti, amelyben minden pillanat a felfedezés meglepően sokrétű és ragyogóan értelmes örömét nyújtja. A barokk reprezentáció hagyományából örökölt szellemben a zene számára nem mozdulatoktól független hangok, céllal és értelemmel önmagukban nem rendelkező, enigmatikus pontocskák egymásutánjából áll össze, amelyek a zenészek pillanatnyi összpontosításától függően vagy tartoznak valahová, vagy nem, hanem formát, időt, karaktert, hangerőt, színt és irányt önmagukban hordozó mozzanatokból, gesztusokból, amelyek mindig új és új viszonyba rendeződnek. Herreweghe valójában ezekre a viszonyokra koncentrál az egyes tételek felépítésekor, és ennek érdekében semmit nem hajlandó a megszokás birodalmába utalni. Számára minden apró fordulat jelentőségteljes, harmóniai, ritmikai vagy dallami útjelzők egyaránt, ha a teljes szövet értelmezésében, lehetőségeinek, mélységeinek feltárásában szerepük van. Úgy sugároz erőt és gyengédséget, fenséget és alázatot, hogy közben nem a mesterien felfokozott érzelmi hatásra koncentrál, hanem a jelentés feltárására, a zenei szerkezet kibontására és megmutatására, a kompozíciók mégsem válnak logikai feladvánnyá a kezében. A legapróbb részletekre is kiterjedő összpontosítás helyett sokkal inkább olyan önfeledt figyelmet ébresztenek, amivel a gyerekek hallgatják a meséket. Azt a benyomást keltik, hogy egy-egy tétel vége egyszersmind egy történet vége is, anélkül azonban, hogy ezt a történetet valóban elmondták volna. Hangversenyeit leginkább talán olyan eseményként lehetne jellemezni, amelyben a szavak hiánya állandó narrátort sejtet a drámai cselekmény mögött, arra a biztatva a közönséget, hogy a jelzéseket összerakva mindenki maga mondja el a cselekményt saját magának. Ez a történet pedig nem színek és képek kontrasztjaiból, a vizuális fantázia segítségével többé-kevésbé megközelíthető élményként keríti hatalmába a hallgatót, hanem gondolati folyamatok egységeként.

Decemberben a németalföldi poupée russe fiatal vetélytársával, vagy szellemi értelemben talán inkább egy újabb elemével, a Flamand Királyi Filharmonikusokkal és az európai koncerttermek Magyarországon még ismeretlen, fiatal felfedezettjével, Martin Helmchennel érkezik, hogy Schumann- és Beethoven-interpretációk segítségével emelje át közönségét a zene saját terének és idejének különös, a realitásnál valóságosabbnak tűnő dimenzióiba.

(2008. december 6. 19:30 - Művésztek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Philippe Herreweghe és a Flamand Királyi Filharmonikus Zenekar koncertje - Schumann: a-moll zongoraverseny, op. 54, Beethoven: III., Esz-dúr, "Eroica" szimfónia, op. 55, km.: Martin Helmchen (zongora), vez.: Philippe Herreweghe)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Bemutatták a Természetes fényt a Berlinalén – A sajtóvisszhangokból válogattunk

Kedden, a Berlinale második napján mutatták be Nagy Dénes Természetes fény című nagyjátékfilmjét. A magyar alkotást méltató külföldi kritikákból válogattunk.
Plusz

Anthony Hopkins… ááá, ehhez már nem lehet mit hozzátenni!

A hazai sajtón is végigsöpört a 83 éves angol színészlegenda legújabb videója. Nézze meg, hányféleképp találtak rajta fogást az egyes orgánumok. Szubjektív sajtószemle
Klasszikus

Egy egész nap Mozart bűvöletében – Íme a Mozart-nap teljes programja!

A Concerto Budapest élőben közvetíti a 3+1 koncertből és egy exkluzív körkapcsolásból álló nagyszabású Mozart-napját. A nap sztárszólistája Angela Hewitt. Egy újonnan felfedezett mű, a D-dúr Allegro is elhangzik.
Vizuál

Klausztrofób kollázs az emberi diszfunkcióról – Fliegauf Bence új filmje a Berlinalén debütált

Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak című filmjét a Berlinale harmadik napján láthattuk. Soha nincs könnyű dolga annak a rendezőnek, aki egy sikeres epizódfilm folytatására adja a fejét, ugyanis mindenki az elsőhöz fogja mérni az újat. Nem tettek másként a kritikusok sem. A filmről megjelent véleményekből válogattunk.
Vizuál

Enyedi Ildikó kémthriller sorozattervét díjazták a Berlinalén

A Balaton Brigád című sorozatot kilenc másik tervvel szemben találták a legjobbnak a Berlinale Co-Pro Series nevű rendezvényén – írta meg a hvg.hu.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Egy egész nap Mozart bűvöletében – Íme a Mozart-nap teljes programja!

A Concerto Budapest élőben közvetíti a 3+1 koncertből és egy exkluzív körkapcsolásból álló nagyszabású Mozart-napját. A nap sztárszólistája Angela Hewitt. Egy újonnan felfedezett mű, a D-dúr Allegro is elhangzik.
Klasszikus interjú

„Közös nyelven zenélünk” – Újjáalakult a Kelemen Kvartett

Két éve ideiglenesen feloszlott, most újjáalakult az elmúlt évtized legsikeresebb kamarazenei együttese. A két alapító, Kelemen Barnabás és Kokas Katalin Vashti Mimosa Hunter csellóművésszel és Jonian Ilias Kadesha hegedűművésszel a Bartók Tavasz fesztiválon mutatkoznak be. Nem akármilyen vállalással: két koncerten Bartók hat vonósnégyesét adják elő.
Klasszikus hír

Bartók nevét viseli a Müpa új fesztiválja

Online zajlik a Bartók Tavasz Művészeti Hetek április 2. és 18. között. Nemcsak a Müpából, hanem Európa neves hangversenytermeiből is közvetítenek koncerteket, amelyeket a közönség ingyenesen láthat a képernyőkön. Mutatjuk, milyen programok lesznek.
Klasszikus ajánló

Csajkovszkij legnépszerűbb zongoraversenyével lép fel Farkas Gábor

Farkas Gábor zongoraművész közreműködésével ad online hangversenyt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Nánási Henrik vezényletével csütörtökön a Zeneakadémiáról.
Klasszikus online közvetítés

Feledkezzünk bele a klasszikus zene dallamaiba!

A Filharmónia Magyarország novemberben nyitotta meg virtuális koncerttermét, így a vírushelyzethez alkalmazkodva folytatják missziójukat és népszerűsítik a klasszikus zenét. Az élő közvetítések a Filharmónia közösségi oldalain követhetőek. Márciusban közel húsz koncerten hallhatja a közönség hazánk legkiválóbb zenekarait, művészeit.