Az estet két Ravel-mű keretezi, a Spanyol rapszódia és a Bolero. Előbbi művében a zeneszerző saját spanyol kötődéseire épít, baszk származású édesanyja Madridban nevelkedett. A változatos ütőhangszereket is felvonultató, négytételes mű különböző spanyol táncokat vonultat fel, köztük egy korábban két zongorára már feldolgozott habanerát. A Bolero Ravel legnépszerűbb kompozíciója, amelyben ugyanaz a téma ismétlődik egyre nagyobb és nagyobb intenzitással, más és más hangszereléssel, a ritmus megrögzött állandóságát pedig a pergődob ütései alkotják.

Az újszerű zenei gondolatokat felvonultató darab a közönséget is megosztotta, az 1928-as bemutatón egy nő például egyenesen kijelentette, hogy a szerző bolond.

Hubay Jenő eredetileg hegedűre és zongorára írt Carmen-fantáziája 1876-ban keletkezett, azaz közvetlenül Bizet operájának 1875-ös premierje után. A hegedűművész-zeneszerző 1880-ban Aggházy Károllyal közös párizsi koncertjén műsorra vette a Fantáziát, a közönség soraiban pedig ott volt a festő Munkácsy Mihály és Saint-Saëns, utóbbi nagyon meleg szavakkal nyilatkozott mindkettőjükről. Egy korabeli tudósítás szerint

A francia komponista nem csupán a méltatáson keresztül kapcsolódik a mostani koncerthez, Bevezetés és rondo capriccioso című darabja szintén egy hegedűre és zenekarra írott, virtuóz mű, melyet a szerző eredetileg Pablo de Sarasate számára dedikált. Az est során elhangzik még egy teljes egészében spanyol szerző darabja, Manuel de Falla andalúziai zenéket használt fel A háromszögletű kalap című balettjéhez. A muzsikából azután két szvitet komponált, amelyeket hallgatva a januári hidegből napsütötte tájakra varázsolva érezhetjük magunkat.

Fejléckép: Kelemen Barnabás (forrás: Müpa)