Klasszikus

Még csak nem is siket...

2014.02.07. 12:00
Ajánlom
A csaló japán zeneszerző még siket sem volt, a helyette alkotó muzsikus semmi jelét nem látta annak, hogy Szamuragocsi Mamoru nem hallana - derült ki az árnyékból első alkalommal kilépő háttéralkotó csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A húsz éven át „modern Beethovennek" tartott, igen népszerű Szamuragocsi szerdán ügyvédje útján bevallotta, zenét maga nem írt, nem ő szerezte a nevéhez fűződő leghíresebb darabot, a komolyzenei slágerként 147 ezer példányban eladott Hirosima-szimfóniát sem, darabjait másvalaki komponálta. Azt állította, azért kért segítséget más muzsikustól már az 1990-es években, mert "hallása egyre romlott".

A híresség árnyékából a nyilvánosság elé lépő Niigaki Takasi, a csaló műveinek valódi szerzője a televízióban élőben közvetített sajtótájékoztatóján elmondta: először azt hitte, asszisztensi szerepet szán neki Szamuragocsi, de lassan rájött, megbízója még partitúrát sem tud írni. Mint mondta, egyre inkább cinkosnak érezte magát a szeme láttára kibontakozó, nagyszabású csalásban.

Az ötvenéves sztármuzsikus neve alatt kiadott zeneszámoknak körülbelül a felét a 43 éves Niigaki alkotta. Tavaly elege lett, és 18 év után megtagadta a további közös munkát. Az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy Takahasi Daiszuke japán jégtáncos egy Szamuragocsi-szonátára adta volna elő kűrjét a szocsi téli olimpián. Niigaki attól tartott, egy ilyen világraszóló esemény véglegesen kőbe vésheti a "japán Beethoven" csaláson alapuló hírnevét, ezért döntött úgy, hogy egyszer és mindenkorra leleplezi az álsüket álzeneszerzőt. A leleplezés után a jégtáncos nem változtat rövid programjának zenéjén, de feltünteti, hogy a hegedűszonáta valódi szerzője Niigaki Takasi.

Az ötvenéves Szamuragocsi állítólagos süketségéről Niigaki azt mondta egy japán hetilapnak, megrendelője néha igyekezett szájról olvasni és kézjelekkel kifejezni magát, legalábbis a beszélgetések elején, ám minél hosszabbra nyúlt a találkozó, annál jobban fárasztotta a tettetés, és végül teljesen fesztelenül kommunikált. Az utóbbi időben már csak kettesben találkoztak, és teljesen hétköznapi módon beszélgettek - árulta el Niigaki. A hosszú hallgatás anyagilag nem lehetett túl jövedelmező: a körülbelül húsz darab komponálásáért 7 millió jent (mai árfolyamon 16 millió forint) kapott összesen.

A csaló ügyvédjének szerdai bejelentése után egymást érték a bocsánatkérések a médiában azoknak a részéről, akik eddig dicsérték a "digitális kor Beethovenjét". A csaló megtévesztette őket - állították. Az ügyvéd szerint Szamuragocsi jelenleg "túlságosan instabil érzelmi állapotban van" ahhoz, hogy személyesen a nyilvánosság elé lépjen. Szamuragocsi gyakori szereplője volt a japán médiának, felbukkant a Kyodo japán hírügynökség híreiben és a népszerű, országos NHK tévécsatornán is, melynek róla szóló dokumentumfilmje tette igazán híressé a zenészt.

Egy harmincas éveiben járó japán nő azt mesélte, ő megkönnyezte a szerző egyik koncertjét, mert kihallotta a dallamokból azt a sok szenvedést, amin a zenész keresztülment. Ezekről a viszontagságokról a hallgatóság a televízióból és a Szamuragocsiról szóló könyvekből szerzett tudomást. Az álzeneszerző szerdai vallomása után lemezeit kivonták a forgalomból, koncertturnéit törölték.

Szamuragocsi az 1990-es években videojátékok zenéjének szerzésével szerzett hírnevet. Honlapja szerint 35 éves korában elveszítette a hallását, a komponálással azonban nem hagyott fel. Ekkor született leghíresebb darabja, az 1945-ben ledobott atombomba áldozatainak emlékére írt Hirosima-szimfónia.

Egy 2001-ben a Time amerikai magazinnak adott interjúban süketségét isteni adománynak nevezte a zenész, mert így csak a belső hangra kell figyelnie, mikor műveit létrehozza.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Igazi Angyal volt” – Emlékezések Kurtág Mártára

Fischer Iván és Keller András a Slipped Disc hasábjain búcsúztak a múlt héten elhunyt zongoraművésznőtől, Kurtág György alkotótársától.
Klasszikus

Ilyen érzés volt egyetlen európaiként hallgatni a Concerto Budapest koncertjét Kínában

Szürreális és tanulságos élmény volt, de emlékezetes volt az este Fucsouban a zenekar azon tagjai számára is, akik a koncert előtt egy vörös szőnyegen sétáltak Jackie Chan-nel.
Vizuál

Rekordok dőltek a Virág Judit Galéria árverésén

Kádár Béla Concertina című festménye 110, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén.
Klasszikus

Hangverseny Kocsis Zoltán emlékére

Maurice Ravel, Frédéric Chopin és Kovács Zoltán egy-egy művével emlékeznek Kocsis Zoltán zongoraművészre, karmesterre és zeneszerzőre halála évfordulóján a Nemzeti Filharmonikusok.
Könyv

Valamirevaló szerző előbb-utóbb szentel regényt a szüleinek

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal George Szirtes Előhívás – Anyám regénye című (ön)életrajzi ténykönyvét mutatja be.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Rangos genfi zongoraversenyt nyert Gyöngyösi Ivett

A fiatal zongoraművésznő a verseny fődíjaként fellépést nyert a genfi Victoria Hallban.
Klasszikus ajánló

Íme a februári Beethoven-maraton teljes programja!

Forradalmi, látnoki, zseni – a klasszikus zene örök csillagát, Ludwig van Beethovent ünneplik a Müpa, a BFZ és a magyar zenei élet legmeghatározóbb muzsikusai 2020. február 2-án, a zeneszerző születésének 250. évfordulóján. Az igazi fanatikusok 11 órán át hallgathatják a zeneszerző-óriás műveit.
Klasszikus beszámoló

Ilyen érzés volt egyetlen európaiként hallgatni a Concerto Budapest koncertjét Kínában

Szürreális és tanulságos élmény volt, de emlékezetes volt az este Fucsouban a zenekar azon tagjai számára is, akik a koncert előtt egy vörös szőnyegen sétáltak Jackie Chan-nel.
Klasszikus gyász

„Igazi Angyal volt” – Emlékezések Kurtág Mártára

Fischer Iván és Keller András a Slipped Disc hasábjain búcsúztak a múlt héten elhunyt zongoraművésznőtől, Kurtág György alkotótársától.
Klasszikus magazin

Nemessányi-hangszeren játszik Kállai Ernő, az Operaház koncertmestere

Nagyszerű lehetőségként egy Nemessányi-hegedű került az Opera birtokába tavasszal, amely hangszer ebben az évadban fog igazán szerephez jutni, mégpedig Kállai Ernő koncertmester játékán keresztül. De nézzük, miben is áll ennek a jelentősége.