Klasszikus

Még csak nem is siket...

2014.02.07. 12:00
Ajánlom
A csaló japán zeneszerző még siket sem volt, a helyette alkotó muzsikus semmi jelét nem látta annak, hogy Szamuragocsi Mamoru nem hallana - derült ki az árnyékból első alkalommal kilépő háttéralkotó csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A húsz éven át „modern Beethovennek" tartott, igen népszerű Szamuragocsi szerdán ügyvédje útján bevallotta, zenét maga nem írt, nem ő szerezte a nevéhez fűződő leghíresebb darabot, a komolyzenei slágerként 147 ezer példányban eladott Hirosima-szimfóniát sem, darabjait másvalaki komponálta. Azt állította, azért kért segítséget más muzsikustól már az 1990-es években, mert "hallása egyre romlott".

A híresség árnyékából a nyilvánosság elé lépő Niigaki Takasi, a csaló műveinek valódi szerzője a televízióban élőben közvetített sajtótájékoztatóján elmondta: először azt hitte, asszisztensi szerepet szán neki Szamuragocsi, de lassan rájött, megbízója még partitúrát sem tud írni. Mint mondta, egyre inkább cinkosnak érezte magát a szeme láttára kibontakozó, nagyszabású csalásban.

Az ötvenéves sztármuzsikus neve alatt kiadott zeneszámoknak körülbelül a felét a 43 éves Niigaki alkotta. Tavaly elege lett, és 18 év után megtagadta a további közös munkát. Az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy Takahasi Daiszuke japán jégtáncos egy Szamuragocsi-szonátára adta volna elő kűrjét a szocsi téli olimpián. Niigaki attól tartott, egy ilyen világraszóló esemény véglegesen kőbe vésheti a "japán Beethoven" csaláson alapuló hírnevét, ezért döntött úgy, hogy egyszer és mindenkorra leleplezi az álsüket álzeneszerzőt. A leleplezés után a jégtáncos nem változtat rövid programjának zenéjén, de feltünteti, hogy a hegedűszonáta valódi szerzője Niigaki Takasi.

Az ötvenéves Szamuragocsi állítólagos süketségéről Niigaki azt mondta egy japán hetilapnak, megrendelője néha igyekezett szájról olvasni és kézjelekkel kifejezni magát, legalábbis a beszélgetések elején, ám minél hosszabbra nyúlt a találkozó, annál jobban fárasztotta a tettetés, és végül teljesen fesztelenül kommunikált. Az utóbbi időben már csak kettesben találkoztak, és teljesen hétköznapi módon beszélgettek - árulta el Niigaki. A hosszú hallgatás anyagilag nem lehetett túl jövedelmező: a körülbelül húsz darab komponálásáért 7 millió jent (mai árfolyamon 16 millió forint) kapott összesen.

A csaló ügyvédjének szerdai bejelentése után egymást érték a bocsánatkérések a médiában azoknak a részéről, akik eddig dicsérték a "digitális kor Beethovenjét". A csaló megtévesztette őket - állították. Az ügyvéd szerint Szamuragocsi jelenleg "túlságosan instabil érzelmi állapotban van" ahhoz, hogy személyesen a nyilvánosság elé lépjen. Szamuragocsi gyakori szereplője volt a japán médiának, felbukkant a Kyodo japán hírügynökség híreiben és a népszerű, országos NHK tévécsatornán is, melynek róla szóló dokumentumfilmje tette igazán híressé a zenészt.

Egy harmincas éveiben járó japán nő azt mesélte, ő megkönnyezte a szerző egyik koncertjét, mert kihallotta a dallamokból azt a sok szenvedést, amin a zenész keresztülment. Ezekről a viszontagságokról a hallgatóság a televízióból és a Szamuragocsiról szóló könyvekből szerzett tudomást. Az álzeneszerző szerdai vallomása után lemezeit kivonták a forgalomból, koncertturnéit törölték.

Szamuragocsi az 1990-es években videojátékok zenéjének szerzésével szerzett hírnevet. Honlapja szerint 35 éves korában elveszítette a hallását, a komponálással azonban nem hagyott fel. Ekkor született leghíresebb darabja, az 1945-ben ledobott atombomba áldozatainak emlékére írt Hirosima-szimfónia.

Egy 2001-ben a Time amerikai magazinnak adott interjúban süketségét isteni adománynak nevezte a zenész, mert így csak a belső hangra kell figyelnie, mikor műveit létrehozza.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Vizuál

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

Hogyan szól a tambura? – Eredics Áron (Söndörgő)

A Söndörgő együttes idén ünnepli 25. születésnapját. Eredics Áron prímtamburán, tambura szamicán és darbukán játszik, valamint énekel a zenekarban. A Fidelio Hangszertár sorozatában most ő mutatja be a hangszereit.
Klasszikus hír

Szavazzon, kié legyen az Óbudai Danubia Zenekar Arany Karantén Díja!

Az Óbudai Danubia Zenekar vezetése ezzel a díjjal szeretné meghálálni a zenekar muzsikusainak kitartó munkáját, kreativitását a koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzetben.
Klasszikus interjú

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Klasszikus hír

A budapestieknek szerenádozik a Fesztiválzenekar

Több mint 200 lakóházba látogatnak el a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációi júniusban Budapesten. Ingyenes szerenáddal készülnek a fővárosiaknak, mert hisznek benne, hogy a járvány idején is szükség van zenére. Nyissák ki az ajtókat, ablakokat, és engedjék be otthonaikba az élő muzsikát!
Klasszikus interjú

Ajtony Csaba: Ezt az „időn kívüliséget” meg kellett tanulni

Az évek óta többnyire külföldön dolgozó karmester és zeneszerző, Ajtony Csaba szerint a digitális tér új kihívás elé állítja az előadó-művészetet. Kérdéseinkre írásban válaszolt: „Mint ahogy a csigalépcső csavarodása sem jó vagy rossz, a vírus törésvonala mentén történő változást is lehet nagyon sok jóra használni.”