Klasszikus

Még csak nem is siket...

2014.02.07. 12:00
Ajánlom
A csaló japán zeneszerző még siket sem volt, a helyette alkotó muzsikus semmi jelét nem látta annak, hogy Szamuragocsi Mamoru nem hallana - derült ki az árnyékból első alkalommal kilépő háttéralkotó csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A húsz éven át „modern Beethovennek" tartott, igen népszerű Szamuragocsi szerdán ügyvédje útján bevallotta, zenét maga nem írt, nem ő szerezte a nevéhez fűződő leghíresebb darabot, a komolyzenei slágerként 147 ezer példányban eladott Hirosima-szimfóniát sem, darabjait másvalaki komponálta. Azt állította, azért kért segítséget más muzsikustól már az 1990-es években, mert "hallása egyre romlott".

A híresség árnyékából a nyilvánosság elé lépő Niigaki Takasi, a csaló műveinek valódi szerzője a televízióban élőben közvetített sajtótájékoztatóján elmondta: először azt hitte, asszisztensi szerepet szán neki Szamuragocsi, de lassan rájött, megbízója még partitúrát sem tud írni. Mint mondta, egyre inkább cinkosnak érezte magát a szeme láttára kibontakozó, nagyszabású csalásban.

Az ötvenéves sztármuzsikus neve alatt kiadott zeneszámoknak körülbelül a felét a 43 éves Niigaki alkotta. Tavaly elege lett, és 18 év után megtagadta a további közös munkát. Az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy Takahasi Daiszuke japán jégtáncos egy Szamuragocsi-szonátára adta volna elő kűrjét a szocsi téli olimpián. Niigaki attól tartott, egy ilyen világraszóló esemény véglegesen kőbe vésheti a "japán Beethoven" csaláson alapuló hírnevét, ezért döntött úgy, hogy egyszer és mindenkorra leleplezi az álsüket álzeneszerzőt. A leleplezés után a jégtáncos nem változtat rövid programjának zenéjén, de feltünteti, hogy a hegedűszonáta valódi szerzője Niigaki Takasi.

Az ötvenéves Szamuragocsi állítólagos süketségéről Niigaki azt mondta egy japán hetilapnak, megrendelője néha igyekezett szájról olvasni és kézjelekkel kifejezni magát, legalábbis a beszélgetések elején, ám minél hosszabbra nyúlt a találkozó, annál jobban fárasztotta a tettetés, és végül teljesen fesztelenül kommunikált. Az utóbbi időben már csak kettesben találkoztak, és teljesen hétköznapi módon beszélgettek - árulta el Niigaki. A hosszú hallgatás anyagilag nem lehetett túl jövedelmező: a körülbelül húsz darab komponálásáért 7 millió jent (mai árfolyamon 16 millió forint) kapott összesen.

A csaló ügyvédjének szerdai bejelentése után egymást érték a bocsánatkérések a médiában azoknak a részéről, akik eddig dicsérték a "digitális kor Beethovenjét". A csaló megtévesztette őket - állították. Az ügyvéd szerint Szamuragocsi jelenleg "túlságosan instabil érzelmi állapotban van" ahhoz, hogy személyesen a nyilvánosság elé lépjen. Szamuragocsi gyakori szereplője volt a japán médiának, felbukkant a Kyodo japán hírügynökség híreiben és a népszerű, országos NHK tévécsatornán is, melynek róla szóló dokumentumfilmje tette igazán híressé a zenészt.

Egy harmincas éveiben járó japán nő azt mesélte, ő megkönnyezte a szerző egyik koncertjét, mert kihallotta a dallamokból azt a sok szenvedést, amin a zenész keresztülment. Ezekről a viszontagságokról a hallgatóság a televízióból és a Szamuragocsiról szóló könyvekből szerzett tudomást. Az álzeneszerző szerdai vallomása után lemezeit kivonták a forgalomból, koncertturnéit törölték.

Szamuragocsi az 1990-es években videojátékok zenéjének szerzésével szerzett hírnevet. Honlapja szerint 35 éves korában elveszítette a hallását, a komponálással azonban nem hagyott fel. Ekkor született leghíresebb darabja, az 1945-ben ledobott atombomba áldozatainak emlékére írt Hirosima-szimfónia.

Egy 2001-ben a Time amerikai magazinnak adott interjúban süketségét isteni adománynak nevezte a zenész, mert így csak a belső hangra kell figyelnie, mikor műveit létrehozza.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Vizuál

Ezekkel a kiállításokkal várja idén a látogatókat a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

Az ókori Mezopotámia örökségét bemutató nagyszabású tárlattal, Munkácsy Mihály születésének 180. évfordulója előtt tisztelgő emlékkiállítással, valamint Anna Margit életművéből nyíló tárlattal is készülnek.
Színház

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
Klasszikus

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.
Könyv

Kovácsné Koreny Ágnes a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új főigazgatója

Az új főigazgató Könyvtár az élő, élhető, okos és fenntartható Budapestért című szakmai programja a könyvtár hagyományos értékeinek megőrzését, ugyanakkor a könyvtári működés és szolgáltatások megújítását célozza.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A Moldván túl – Bedřich Smetana ritkábban játszott művei

1824. március 2-án született a cseh nemzeti zene egyik legnagyobb alakja, Bedřich Smetana. Hazám című ciklusának közkedvelt darabját, a Moldvát mindenki ismeri, de mit érdemes még meghallgatni a zeneszerzőtől?
Klasszikus hír

Meglett a Győri Filharmonikus Zenekar vadászkürtje

A rendőrség megtalálta azt a nagy értékű hangszert, amelyet januárban tulajdonított el valaki az együttestől. A kürt így visszakerülhetett jogos tulajdonosához.
Klasszikus interjú

„Ha az ember idős, már sokkal szabadabb” – születésnapi interjú a 80 éves Vidovszky Lászlóval

Nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, március 2-án pedig a Zeneakadémia is koncerttel köszönti Vidovszky László Kossuth-díjas zeneszerzőt. A jeles alkalom apropóján pályája indulásairól, zeneszerzői motivációiról és alapelveiről kérdeztük a komponistát.
Klasszikus ajánló

Nemzetközi színtérre lép az Orgonák éjszakája

A Magyarországon már évek óta népszerű programot idén három kontinens közel harminc országában rendezi meg a Filharmónia Magyarország, május 18-án, pünkösd szombatján.
Klasszikus interjú

„Egy álmom válik valóra” – interjú Mohai Bálint fagottművésszel

A Concerto Budapest szimfonikus zenekar március 3-i Mozart-napjának nyitókoncertjén csendül fel az örök érvényű mester Esz-dúr sinfonia concertantéja oboára, klarinétra, kürtre és fagottra (K. 297b). Ennek apropóján beszélgettünk az együttes szólamvezetőjével.