A többi hét zongorát olyan itthoni intézményekben helyezik el, mint a Budapest Music Center (BMC), a Müpa, az Erkel Színház, a pécsi Kodály Központ, a debreceni Kölcsey Központ, a Pesti Vigadó és a Zeneakadémia. A három külföldi helyszín esetében eddig kettőről született döntés az illetékes Külgazdasági és Külügyminisztériumban:
Mint azt Balog Zoltán elmondta, a Bogányi-zongora mintegy 800 millió forintos támogatásával a kormány célja, hogy erősítse a magyar zongoraművészet és a magyar zongoraépítés kultúrájának nemzetközi hírnevét. Úgy véli, ezzel az innovációval a magyar iparfejlesztés ügyét is támogatja az állam.
Kapcsolódó
Az Operettszínház segíti a Bogányi-zongorák célba juttatását
A kormány által vásárolt tíz darab nagyértékű hangszer magyarországi és európai hangversenytermekben kerül elhelyezésre.
Bogányi-zongora (Fotó/Forrás: Adrián Zoltán)
A sajtótájékoztatón Gőz László, a BMC igazgatója is jelen volt, aki a következőkkel támasztotta alá a kormány döntésének létjogosultságát: "A zeneirodalom részét képező művek több mint 50 százaléka zongorán íródott. Magyarország nem csupán kiváló zongoraművészeiről ismert, hanem egyben "zongorapedagógiai nagyhatalom" is, elég csupán Bartók Béla, Kadosa Pál és Kurtág György ilyen irányú munkásságát és műveit említeni" - fogalmazott.
Az eseményen Bogányi Gergely elárulta, nagyon nehéz és göröngyös út vezetett a kész hangszerhez. "Remélem, hogy hamarosan visszatérhetek a zongorázáshoz és a koncertezéshez" - mondta. A sajtótájékoztatón Kiss Péter és Boros Misi, a Virtuózok felfedezettje mellett ő maga is játszott a Budapest Music Centerben elhelyezett új Bogányi-zongorán.
Kapcsolódó
Egy hangszer, aminek meg kellett születnie
Hosszú évek után ismét együtt lépnek színpadra a Bogányi testvérek május 15-én a Zeneakadémián. A nagyszabású koncertet felvezető interjúsorozatunk záróakkordjaként Bogányi Gergellyel olvashatnak beszélgetést.
hírlevél
