A hároméves korától zongorázó, már huszonöt évesen Kossuth-díjjal kitüntetett Kocsis Zoltán hírnevét elsősorban különösen érzékeny és részletgazdag zenei előadásmódjával szerezte. Később a Nemzeti Filharmonikusok karmestereként és főzeneigazgatójaként a zenekart a világ élvonalába emelte – áll az intézmény közleményében.
Szívén viselte Bartók Béla életművének gondozását. Eljátszotta és hangfelvételen rögzítette Bartók valamennyi zongoraművét, és szinte kivétel nélkül elvezényelte minden zenekari művét. Kocsis Zoltán nevéhez fűződik az új Bartók-hangzó összkiadás (BUS) elkészítése, amely halála miatt befejezetlen maradt.
Bartók jó néhány kompozícióját ültette át más hangszeres együttesekre, ahogyan Ravel, Debussy, Rahmanyinov, Liszt és Kodály műveiből is számos átiratot készített.
A 20. századi zene elkötelezett híveként ismét „divatba hozta” itthon Schönberget és Richard Strausst, alapító tagja volt a legendás kortárszenei műhelynek, az Új Zenei Stúdiónak.
Munkásságát Liszt-díjjal, Kossuth-díjjal, Bartók–Pásztory-díjjal, A Magyar Művészetért Díjjal, Maecenas-díjjal, Magyar Corvin-lánccal ismerték el, valamint neki ítélték az Érdemes Művész és a Kiváló Művész címet is. Kocsis Zoltánt 2007-ben A magyar kultúra követévé nevezték ki. 2002-ben elnyerte a francia művészeti érdemrend lovagi fokozatát (Chevalier dans l'Ordre des Arts et des Lettres), 2004-ben pedig életműdíjat vehetett át a cannes-i Midemen.
Kocsis Zoltán már a korai 70-es évektől egészen haláláig precízen dokumentálta saját pályafutását. Ez egyben kordokumentumok sokaságát is jelenti a hazai és a külföldi zenei életről.
Több mint negyvenéves pályafutásának hagyatéka különböző hordozókon rögzített, több ezer órányi hang- és képfelvételt foglal magába,
valamint szinte a teljes zeneirodalmat átfogó kottagyűjteményt – köztük első- és összkiadásokat, kéziratokat –, egy egyedülálló, 78-as fordulatszámú bakelitlemez-gyűjteményt, ötezer zenei témájú könyvet, illetve a művész leveleit, naplóit, és hivatalos dokumentumait.
A hagyaték a Kocsis-örökösök kifejezett egyetértésével került a Music Forum Alapítvány gondozásába, amelyet 2010-ben Kurtág György és családja alapított azzal a céllal, hogy elősegítsék a jelenkori magyar zeneművészet dokumentálását, hagyományainak ápolását, fejlődését, nemzetközi hírnevének terjesztését, kulturális örökségünk megőrzését. Az alapítványnak eddig a BMC adott helyet, amely ez év nyarától már saját helyiségében folytathatja munkáját a Ligeti György utca 5. szám alatt. A hagyaték feldolgozása Mácsai János zenetörténész vezetésével, és fiatal muzikológusok közreműködésével már megkezdődött.
Az intézmény közlése szerint a jövőben ugyanezen a helyszínen lesz elérhető és kutatható Jeney Zoltán és Sári József hagyatéka, valamint Vidovszky László munkásságának dokumentumai is.
Fejléckép: Kocsis Zoltán (fotó: Pályi Zsófia)
hírlevél
