Az alapképzésben és a mesterképzésben részt vevő hallgatói létszám és a művészeti tanárképzés vonatkozásában sikerült a félreértéseket tisztázni és a pontosításokban megállapodni. Az Országgyűlés által május 23-án elfogadott törvény a teljes felsőoktatás tekintetében rendelkezik arról, hogy a mesterképzésre felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeret az adott évet megelőző harmadik évben megállapított új belépők létszámkeretének 35 százaléka.

A művészeti képzési terület sajátosságát figyelembe véve, különösen a komoly, előzetes szelekciót, a tehetségneveléssel, kiválasztással kapcsolatos sajátos képzési feladataikat, a mester és tanítvány személyes kapcsolatát, a művészeti szakmai műhelyek működését tekintve az országosan meghatározott arány akár 100-120 százalék is lehet, szemben az országos 35 százalékos átlaggal, de erre jelenleg jogszabályi garancia nincs, így az elv az elkészült kormányrendelet tervezetében is megjelenik.

A Nemzeti Bologna Bizottság pedagógusképzési albizottságával folytatott előzetes egyeztetés alapján elfogadást nyert, hogy két módon lehet tanári szakképzettséget szerezni. Egyfelől a művészeti képzési területen és művészetközvetítő képzési területen meghatározott alapszakokra épülően tanári szakképzettséget eredményező képzésben, másfelől a mesterfokozat és a művész szakképzettségre irányuló tanulmányokkal párhuzamosan vagy azt követően művésztanár szakképzettséget eredményező képzésben.

Az előzmények

November 25-től tiltakozó levelet olvas föl minden színházi és operaelőadás, komolyzenei koncert, illetve kiállítás-megnyitó előtt a Művészeti Egyetemek Rektori Széke (MERSZ), mert nem ért egyet az oktatási tárcának azon elképzeléseivel, amelyek a művészképzést érintik - olvasható a november 25-i Népszabadságban.

Osztatlan, osztott képzések

Az új, bolognai rendszerben a hallgatók először alapképzésben vesznek részt, Bsc diplomát kapnak, ezt követően jelentkezhetnek mesterképzésre, ahol Msc (egyetemi szintű) végzettséget igazoló papírt kapnak. Néhány szakterületen osztatlan marad a képzés: az orvosi, állatorvosi, fogorvosi, gyógyszerész és jogász szakok továbbra is öt vagy több évesek lesznek, a művészi képzések vezetőivel pedig még mindig egyeztetnek a minisztérium képviselői. A képző- és a színművészeti képzés osztatlan oktatási forma marad, a film-, az építő-, a tánc-, az ipar- és a zeneművészeti terület viszont elfogadta ezt a megosztást.

Bár a Bolognai Folyamat szükségességével egyetértenek, a művészet oktatásának azonban olyan sajátosságai vannak, amelyeket figyelembe kell venni a rendszer átalakításakor - mondta el a Népszabadságnak Kovács Brigitta, a Liszt Ferenc Zeneakadémia adjunktusa, a Bartók Konzervatórium igazgatója.

35 vagy 100 százalék?

A mesterképzésre az alapkézést elvégzett diákok 35 százaléka juthat be. A MERSZ el szeretné érni, hogy a művészeti képzések területén ez a számarány ne érvényesüljön. Viszont ez a 35 százalékos kvóta nem karonként, intézményenként lebontva igaz, hanem az egész ország alapképzéseit elvégzett hallgatókra összesítve vonatkozik. Vagyis, ha például a Zeneakadémián alacsony létszámmal működik egy képzés (mondjuk 3 fő), az alapszakot elvégzettek akár 100 százaléka is továbbjuthat a mesterképzésbe.

A MERSZ azzal indokolja kérését, hogy azok a hallgatók, akik bejutnak a művészeti képzést folytató intézményekbe, már eleve átesnek egy nagyon szigorú rostán, melyre a felkészülést már gyermekkorban elkezdik. "Ezeket a diákokat 10-15 évnyi rákészülés után egy lényegében használhatatlan alapfokú (bachelor) diplomával küldené el a szaktárca" - mondja Kovács Brigitta a Népszabadságnak.

Az igazgató szerint továbbá a tárca az elitképzést igyekszik elfojtani azzal, hogy a művésztanárképzés csupán lábjegyzetben szerepel az új szakok listáját rögzítő kormányrendelet tervezetében. Így nem látják biztosítottnak az állami finanszírozást. Ma három területen folyik művészeti képzés – írja a Népszabadság: mindenki számára kötelezően előírt módon a közoktatásban (ének-zene és rajz), a nem kötelező, alapfokú művészetoktatási intézményekben (délutáni zeneiskola) és a művészeti szakközépiskolákban (például konzervatórium). Ez utóbbiakban tanítanak azok a művésztanárok, akiknek a képzését a tárca most csak lábjegyzetben említi.

"Rákdaganat"

Hasonló problémát vetett fel a HVG-ben ("Rákdaganat a felsőoktatásban", november 2.) Dobszay László egyetemi tanár. Tanári diplomát ugyanis csak a mesterszak elvégzésével lehet szerezni, ahova az alapképzésből a hallgatók 35 százaléka juthat tovább. Dobszay azt írta, ha valaki ezt az alapképzést gyakorlati területen végzi el, könnyen találhat magának állást. Viszont aki más szakot végez el, és nem jut be a 35 százalékos limit miatt a mesterképzésbe, nem igazán talál magának munkát mondjuk egy magyar szakos vagy zeneművészi bachelor diplomával.