Klasszikus

Meghalt Devich Sándor hegedűművész

2016.01.20. 20:05
Ajánlom
A Kossuth-díjas hegedűművészt, a Bartók Vonósnégyes alapító tagját 81 éves korában Budapesten érte a halál január 20-án, temetéséről később intézkednek.

Devich Sándor a hazai komolyzenei élet egyik meghatározó alakja volt. Nemcsak zenészként szerzett Magyarországon és világszerte hírnevet, hanem oktatott a Zeneakadémián és számos publikációja, több könyve is megjelent.

Devich Sándor

Devich Sándor (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea)

Szegeden született 1935. január 19-én művészcsaládban. Édesapja festőművész, restaurátor volt. A család barátságban állt a világhírű karmesterrel, Fricsay Ferenccel, aki az 1930-as évek második felében a Tisza-parti városban állandó operatársulatot szervezett, így Sándor kisgyermekként gyakran látogatta a Fricsay által vezényelt előadásokat. Hangszeres tanulmányait a zongorával kezdte, úszni többek közt a Nobel-díjas tudóstól, Szent-Györgyi Alberttől tanult.

Miután Budapestre költöztek, a hegedűt választotta hangszerének, első tanára a híres cigányprímás, Magyari Imre unokahúga volt. Tizenhárom évesen lépett fel először a Zeneakadémián, egy növendéktársával Bartók-duókat játszottak. Sokat járt koncertre, sokszor Varga Vilmát, Liszt Ferenc utolsó magyar tanítványát kísérte az előadásokra. Meghatározó volt számára, hogy olyan művészeket láthatott a pódiumon, mint Fischer Annie, Simándy József, a Tátrai-vonósnégyes, Cziffra György, Yehudi Menuhin és Otto Klemperer. Szinte állandó nyertese volt a Magyar Rádió zenei rejtvényeinek, a jutalomként kapott vásárlási utalványokon partitúrákat vett a Rózsavölgyi zeneműboltban, és odahaza, a négy fal között maga is megpróbálkozott a dirigálással.

Otthonukat édesapja révén sok híres ember kereste fel, megfordult náluk mások mellett a képzőművész Barcsay Jenő, Ferenczy Béni és Borsos Miklós, Szőts István filmrendező, Pécsi Sándor színész pedig egy iskolai versmondó versenyre készítette fel. Gimnáziumi évei alatt kórusban énekelt, vívott, a konzervatóriumban a hegedű mellett zeneszerzést, kamarazenét, zenetörténetet és népzenét tanult. A Zeneakadémián tanulmányait 1954-ben Zathureczky Ede osztályában kezdte meg, tanára volt mások mellett Weiner Leó és Szőnyi Erzsébet is. Harmadéves hallgatóként már az Állami Hangversenyzenekarban hegedült (az együttesnek 1984-ig tagja maradt), és Tátrai Vilmos hívására a Magyar Kamarazenekarban is játszott, hegedűművészi diplomáját 1959-ben már aktív zenészként vette kézhez.

1957-ben három főiskolai társával megalapította a Komlós- (1963-tól Bartók) vonósnégyest, amelyben negyed századig muzsikált második hegedűsként. A kvartett első jelentős nemzetközi sikerét 1964-ben aratta, amikor a liege-i nemzetközi versenyen I. díjat nyert. Az együttes Európában, Amerikában, Kanadában, Japánban, Kínában, Ausztráliában, Új-Zélandon turnézott, számos kiemelkedő nemzetközi fesztiválon vett részt és lemezfelvételeket is készített. A művész ezekhez az évekhez fűződő élményeit a Tollal és vonóval című kis könyvében örökítette meg.

Devich Sándor 1983 és 1992 között a Budapesti Fesztiválzenekar szólamvezetője volt. 1981 óta a Zeneművészeti Főiskolán (2000-től egyetem) tanított kamarazenét és vonósnégyest, egy nyilatkozata szerint a legnagyobb örömet a tanítás jelentette számára. 1991-ben egyetemi tanárnak nevezték ki, professor emeritus lett, a Zeneakadémia rektor-helyetteseként (1988-1997), a kamarazene tanszék vezetőjeként (1992-2000) is tevékenykedett. A világ számos országában tartott mesterkurzust és hívták meg vendégtanárnak, itthon több alkalommal is részt vett a szombathelyi Nemzetközi Bartók Szemináriumon, mesterkurzust tartott Pécsett és Fertődön. Néhány éve ő volt az egyik házigazdája a Budapesti Filharmóniai Társaság kamarazenei sorozatának.

Művészete elismeréseként megkapta a Liszt Ferenc-díjat (1965), a Kossuth-díjat (1970), a kiváló művész címet (1981), az UNESCO-díjat (1981), a Bartók-Pásztory-díjat (1986). 2005-ben "több évtizedes, nemzetközileg is nagyra becsült előadóművészetéért, művészetoktatói munkásságáért" a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2006-ban Weiner Leó-díjban részesült.

Számos tanulmányt, több könyvet is publikált: Mi a vonósnégyes? (1985), A pizzicatóról, a szinkópáról és a "viselkedésről" (1997), A vonósnégyes egykor és ma (2005), Üzenetek (2007). Mindezek mellett hegedű- és kamarazene-művek közreadásával is foglalkozott.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Ilyenek a Jancsó-filmek 2 és fél percben!

Jancsó Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából a Jancsó-filmek ikonikus jeleneteiből készült montázsfilmet tett közzé a Nemzeti Filmintézet videómegosztó csatornáján.
Jazz/World

Elhunyt Baksa-Soós János "beat"-legenda, képzőművész

A Kex együttes egykori énekese, Január Herceg Tova ICY hosszú betegség után, 73 éves korában hunyt el - adta hírül a Magyar Narancs.
Színház

145 éve született a „költői képzeletek fantomja”, Ódry Árpád

Ódry Árpád színészcsaládba született 1876. szeptember 25-én: a kor híres baritonistája, Ódry Lehel és balett-táncosnő feleségének másodszülött gyermekeként az egész életét kitöltötte a színház. Népszerűségét azonban nem ismert szüleinek, sokkal inkább tehetségének, szorgalmának és különleges játékstílusának köszönhette.
Plusz

Több száz éve kortárs – Beszélgetés Gáspár Mátéval, a Budapesti Őszi Fesztivál programigazgatójával

Kultúrával telik meg a tér, az utca, a kirakat: a Budapesti Őszi Fesztivál a hagyományos művészeti terek mellett a hétköznapjainkba is táncot, színházat, irodalmat, képzőművészetet hoz. Gáspár Mátéval, a Budapesti Őszi Fesztivál programigazgatójával beszélgettünk.
Színház

Átadták a Városmajori Színházi Szemle díjait

A legjobb előadás díját a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Fekete Péter című előadásának ítélte a szakmai zsűri, míg Mohácsi János Farsang avagy ez is mekkora egy tahó! című munkájával, a szombathelyi Weöres Sándor Színház produkciójával a legjobb rendező díját kapta meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Szilvágyi Sándor gitárművész

Életének 57. évében elhunyt Szilvágyi Sándor Artisjus- és Liszt Ferenc-díjas gitárművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára – tudatta a Zeneakadémia.
Klasszikus ajánló

Európai körutazás a tánc nyelvén: Erdélytől Örményországon át Spanyolországig a Liszt Ünnepen

Az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál nevéhez méltóan a kontinens különböző szegleteit hozza el a magyar fővárosba október 8. és október 24. között, mégpedig nem is akármilyen előadások formájában! A tánc- és mozgásművészet legkülönfélébb műfajai invitálják kulturális utazásra a nézőket: flamenco, néptánc, balett és fizikai színház várja a közönséget.
Klasszikus ajánló

Brahms, magyar zene és kortárs darabok a Concerto Budapest évadában

A Bartók, Liszt és Josef Suk műveinek szentelt évadnyitó dupla koncert után az ősz folyamán több rövid fesztivál is megvalósul a zenekar szervezésében, elsőként októberben a Magyar Kincsek Ünnepe.
Klasszikus ajánló

Szupersztár, lángész, egyetem és kisbolygó – történetek Lisztről és egy vadonatúj fesztiválról

Sokan az első „rocksztárnak” tekintik, akiért addig sosem látott módon rajongott a közönség, még többen egyszerűen korszakalkotó zenei géniusznak tartják, teljes joggal: Budapesten, Európa és a világ nagyvárosaiban számtalan köztéri szobor idézi meg alakját, de neveztek el róla egyetemet, repteret, sőt kisbolygót is.
Klasszikus interjú

A zene fölszabadít – jótékonysági koncert neves fellépőkkel a Zeneakadémián

Október 3-án délután neves zenészek adnak jótékonysági koncertet a Zeneakadémia Nagytermében. Olyan muzsikusok, mint Vásáry Tamás, Sümegi Eszter, Rajk Judit, Rolla János és a művésszé érett „csodagyerek”, Gertler Teo. A jegybevételt az EKC Szent János Kórház I. Belgyógyászati-Gasztroenterológiai osztálya kapja. Az eseményről, valamint a zene és a gyógyítás kapcsolatáról az osztályvezető főorvossal, egyben a rendezvény házigazdájával, dr. Székely Györggyel beszélgettünk.