Klasszikus

Meghalt Pierre Boulez

2016.01.06. 13:40
Ajánlom
Kilencvenéves korában meghalt Pierre Boulez világhírű francia zeneszerző, karmester.

A kortárs zene kimagasló alakját január 5-én, kedden érte a halál otthonában, a németországi Baden-Badenben, a család január 6-án közölte a hírt.

Pierre Boulez

Pierre Boulez

1925. március 26-án született Montbrisonban. Matematikai tanulmányok után 1942-ben Párizsba költözik, ahol két évvel később a Conservatoire-on Olivier Messiaen osztályába kerül. Itt zeneszerzést, analízist, René Leibowitz vezetésével dodekafon technikát tanul.

Az 1925. március 26-án a Loire-menti Montbrisonban született Boulez nem vagy legalábbis csak részben fogadta meg apjának a pályaválasztásra vonatkozó tanácsát. A természettudományos pálya helyett inkább zenét tanult Párizsban Olivier Messiaennél és René Leibowitznál, a modernitás két jeles képviselőjénél. Messiaen és Leibowitz felfogása szerint a zene a második világháború után már nem nagy érzelmek kiváltására szolgált, hanem a maga sajátos törvényei szerint szerveződő, már-már tudományos pontossággal megtervezett konstrukció volt, amelyben minden egyes aprócska elem értelmes, ámde nem feltétlenül expresszív. Nemzedéke számos tagjához hasonlóan az ifjú Boulezt is lelkesedéssel töltötték el az efféle kezdeményezések, például a szeriális zene, amellyel a művészetben is „tiszta lapot” akart nyitni a fasiszták hamis pátosza után. Azzal, hogy korai zongoraműveit és zenekari darabjait matematikai aránypársorozatok alapján építette fel, és a hangok összes tulajdonságát – a hangerőtől kezdve egészen a hangszínig – pontosan előírta, nyilvánvalóan ragaszkodni próbált a hézagmentes, kirázólag zenei „értelemhez”, száműzve mindent, ami narratív avagy érzelmileg megindító.

Jóllehet Boulez a szeriális zene elkötelezett híveként kezdte pályáját, az 1950-es évek közepétől mégis egyre inkább elmozdult egy plasztikus, áttetsző, mondhatni „franciás” stílus felé. Aztán felfedezte magának a kortárs költészetet, és két ciklusa – a René Char szövegeire írott Le marteau sans, illetve a kedvenc költőjének, Stéphane Mallarménak verseire komponált Pli selon pli – az új vokális zene legnagyszerűbb példái közé tartozik. Schönberg est mort – így kommentálta Boulez 1951-ben megjelent cikkében Arnold Schönbergs Los Angelesben bekövetkezett halálát. Bárki más részéről pimasz tiszteletlenségnek számított volna a címben rejlő kettős értelem, Boulez részéről nem; ő soha nem takarékoskodott a sarkos megfogalmazásokkal – gondoljunk csak híres, 1967-es Spiegel-interjújára, amelyben a működő operaházak felrobbantását javasolta, mint az új zenés színház megalapításának költséges, ámde elegáns módját.

© Goethe-Institut e. V., Internet-Redaktion

 1946-ban a Renaud-Barrault színtársulat zenei vezetője lesz, ekkor írja első műveit (Szonatina fuvolára és zongorára, 1. zongoraszonáta, Le visage nuptial énekhangra és kamaraegyüttesre). A szeriális technikával való megismerkedése után számos, az 50-es évek zeneszerzői gondolkodását alapvetően meghatározó művet írt (Structures I-II. két zongorára, Le marteau sans maitre énekhangra és kamaraegyüttesre, Pli selon pli) Ezekben a művekben a szeriális gondolkodást a zene valamennyi összetevőjére kiterjesztette. Később a véletlen alkalmazása foglalkoztatta, e tárgyban írt Alea című cikke nyomán terjedt el az aleatória kifejezés.

„Schönberg est mort”

Schönberg est mort című írásával Boulez kiadta az esztétikai napiparancsot: kérlelhetetlenül elvetendő mindenféle tradicionalizmus, még ha a modernitás egyik atyjától eredne is. És Boulez alapjában véve tartotta is magát ehhez a jelszóhoz egészen kései alkotókorszakáig, jóllehet a kész eredményekkel csak ritkán volt elégedett. Egynémely darab – köztük a monumentális, jószerivel játszhatatlan, Livre című vonósnégyes, vagy a harmadik zongoraszonáta soha nem készült el, más műveit pedig újra meg újra átdolgozta a mester. Zenekari művet eleve csak keveset komponált; az újra meg újra tervbe vett operát pedig addig-addig halogatta, amíg végül mindkét kiszemelt librettista – Jean Genet és Heiner Müller – meghalt.

Szenvedélyessége dacára mindig is Boulez alapelvei közé tartozott, hogy távolságtartó volt a már elért eredményekkel szemben. Amikor az 1960-as évek elején zeneszerzőként válságba került, minden további nélkül szakmát váltott, és tökéletesíteni kezdte karmesteri képességeit: ezt a mesterséget Párizsban tanulta, később pedig Hans Rosbaud-nál és Hermann Scherchennél mélyítette el. „Hogyan képes mindezzel megbirkózni ez az ember?” – tette fel a kérdést álmélkodva az agg Otto Klemperer, aki tudomást vett még Boulez meredeken felívelő karmesteri karrierjéről. Valósággal megszállott aktivitást tanúsítva dolgozott Boulez Clevelandben, Londonban és New Yorkban, hol vendég-, hol vezető karmesterként, mígnem az 1970-es évek közepe táján ismét Franciaország felé fordult, és Párizsban létrehozta az IRCAM (Institut de Recherche et Coordination Acoustique/Musique; Akusztikai/Zenei Kutatóintézet) nevű kutatóintézetet, valamint az Ensemble Intercontemporaint.

© Goethe-Institut e. V., Internet-Redaktion

 Az IRCAM (Akusztikai/zenei kutatások intézete) megalapításával (1974) a ma használatos valamennyi zenei technológia (elektroakusztika, informatika, akusztikai kutatások, hangszerépítés) integrációjára törekedett. Répons című műve a számítógépek, a valósidejű hangátalakítások hangversenytermi használatának egyik legkorábbi példája.

Bayreuth és Baden-Baden

Akárcsak zeneszerzőként, karmesterként sem egyszerűen csak a siker és a repertoár megismerése érdekelte Boulezt, hanem esztétikai nyomokat akart hagyni maga után. Fantasztikus hallása és az elmélyült megértés, amellyel feltárja a partitúrák belvilágát, de ezen felül a maestro klasszikus, öntetszelgő gesztusaival szemben kifejezett tiltakozása is annak a fiatal karmesternemzedéknek a példaképévé avatják, amelyhez többek között Simon Rattle, Esa-Pekka Salonen vagy Ingo Metzmacher is tartozik. Karmesteri ténykedése során Boulez nem csupán a klasszikus és a kortárs modernitásnak szentelt kitüntető figyelmet, hanem újraértelmezte a hagyományt is egészen Gustav Mahlerig. Bayreuthba, a Wagner-kultusz szentélyébe először 1966-ban, Wieland Wagner meghívására látogatott el. A Ring 1976-os, az ősbemutató századik évfordulóján megtartott, Patrice Chéreau rendezte előadása mind színházilag, mind pedig zeneileg egy új Wagner-kép mérföldkövévé vált. Boulez utolsó bayreuthi fellépéseiben – Wagner Parsifalját vezényelte 2004/2005-ben Christoph Schlingensief rendezésében – kitejesedett kései stílussá érett a precizitás, a világosság és az érzéki hangzás.

Wagner, Mahler vagy Alban Berg iránt tanúsított figyelme világossá teszi, hogy Pierre Boulez soha nem kötődött kizárlógosan a francia kultúrához. Maradandó hatással volt rá az 1950-es évek német zenei élete. Első ízben 1952-ben vendégeskedett Darmstadtban, az Új Zene nyári kurzusán, majd 1967-ig a Darmstadti Kamaraegyüttes docenseként és karmestereként is működött ugyanott. A Südwestfunk-Orchester vendégkarmestereként éppúgy hallhattuk Németországban, mint a Berlini Filhamonikusok élén. Boulez jó néhány ősbemutatót vezényelt – például 2008-ban a Donaueschingeni Zenei Napokon –, és fél évszázada háza van Baden-Badenben. Így hát bizonyos mértékig Heinrich Heinére, a költőre és gondolkodóra emlékeztet, aki annak idején az ellenkező irányban kelt át a Rajnán, és Boulezhez hasonlóan két kultúrából, kétféle mentalitásból kevert magában kreatív és robbanékony elegyet.

© Goethe-Institut e. V., Internet-Redaktion

1953-tól 1967-ig a Domaine Musical nevű párizsi kortárs zenei hangversenysorozat vezetője. 1966-ban vezényel először Bayreuthban, itt számos nagy sikerű produkció fűződik a nevéhez (többek között a Ring Patrice Chéreau rendezte jubileumi előadása). 1969-ben vezényli először a New York-i Filharmonikusokat, ennek a zenekarnak 1971-77 között vezető karmestere. 1977-ben a Pompidou központ mellett működő IRCAM vezetőjévé nevezik ki. Ezt a posztot 1992-ig tölti be. Ez az intézmény a zenei kutatások mellett az ugyancsak Boulez vezette Ensemble Intercontemporaine (EIC) révén a kortárs zene bemutatásának egyik legfontosabb fóruma. A XX. század zeneirodalmának legfontosabb művei mellett Mahler, Bruckner és Wagner műveinek is kiemelkedő tolmácsolója. Irányítása alatt jelent meg Anton Webern összes műveinek hanglemezfelvétele.

A Pierre Boulez koncertteremről itt irtunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hét új bemutatóval készül a Radnóti Színház a következő évadra

A Radnóti Miklós Színház megtartotta évadzáró társulati ülését a Tesla Labor udvarán, melyen elbúcsúztatták a járványhelyzet miatti "mostoha évadot" és nyilvánosságra hozták a 2021|2022-es szezon új premierjeit.
Klasszikus

"Gyógyuljunk a zene erejével!” - Évadot hirdetett a Nemzeti Filharmonikusok

A Nemzeti Filharmonikusok "Vidd tovább a dallamot!" szlogennel hirdette meg a 2021/2022-es évadot, melyben megtalálható hét színes műsort kínáló bérlet, egy régóta sikeres, közkedvelt beavató koncertsorozat és több izgalmasnak ígérkező bérleten kívüli hangverseny is.
Színház

Kilenc bemutatót tervez az új évadban az Örkény Színház

Kilenc bemutatót tervez a 2021/2022-es évadban a fővárosi Örkény István Színház, ahol a jövő szezonban Bodó Viktor, Kovács D. Dániel, Tarnóczi Jakab, Ördög Tamás, Schwechtje Mihály és Kelemen Kristóf rendezését is láthatja a közönség.
Plusz

Jankovics Marcell előtt tisztelegnek az idei Fiatalok Szabadtéri Fesztiváljának résztvevői

Július 30-án elstartol a FISSZ FESZT, Dunakeszi családi fesztiválja, melyen megemlékeznek a nemrégiben elhunyt Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezőről is. A szervezők a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is változatos programkínálattal, érdekes táncművészeti és színházi előadásokkal, valamint klasszikus és könnyűzenei koncertekkel várják az érdeklődőket.
Könyv

Szerdán kezdődik az Irodalom Éjszakája

Összesen 24 ország 25 írójának szövegeit olvassák fel június 23. és 25. között esténként Budapest különböző helyszínein, az Irodalom Éjszakája rendezvényen. Az idei téma a VÉSZKIJÁRAT.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Jonas Kaufmann bécsi koncertfilmje online

Különleges programot kínál a klasszikus zenét kedvelők számára Jonas Kaufmann „Az én Bécsem” című koncertfilmje, amelyben a tenor világsztár visszatér a keringő és az operett szülővárosába, hogy egy nagyszabású gálakoncerten rója le tiszteletét a pezsgő kulturális életéről ismert város előtt. A koncertfilm június 26-27. között elérhető otthoni megtekintésre a Pannonia Entertainment online csatornáján.
Klasszikus ajánló

"Gyógyuljunk a zene erejével!” - Évadot hirdetett a Nemzeti Filharmonikusok

A Nemzeti Filharmonikusok "Vidd tovább a dallamot!" szlogennel hirdette meg a 2021/2022-es évadot, melyben megtalálható hét színes műsort kínáló bérlet, egy régóta sikeres, közkedvelt beavató koncertsorozat és több izgalmasnak ígérkező bérleten kívüli hangverseny is.
Klasszikus ajánló

Bogányi Gergely szólójával tér vissza a Müpa színpadára a MÁV Szimfonikus Zenekar

Június 24-én Ligeti András vezényletével a MÁV Szimfonikus Zenekar Bartók, Schumann és Csajkovszkij műveit tolmácsolja, a zeneszerző és zongoravirtuóz Bogányi Gergely szólójával.
Klasszikus ajánló

Nyáresti koncertek Budapest egyik legszebb történelmi emlékhelyén

Nyolc koncert, a szimfonikus zenekarok mellett a 100 Tagú Cigányzenekar és a Budapest Bár fellépése is várja az érdeklődőket a 29. Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon július 1. és 29. között.
Klasszikus Nők a zenében

A magyar zenetanárnő, aki generációkat tanított meg szorongás nélkül hegedülni

Havas Kató a saját bőrén tapasztalta meg, milyen káros hatással van egy muzsikusra a szorongás, a megfelelési kényszer és a lámpaláz. Egy balatoni cigányprímás, egy amerikai találkozás és egy majdnem félbeszakadt karrier hatására dolgozta ki hegedűoktatási módszerét, amelynek központi jelszava volt a természetesség, a könnyedség és a belülről fakadó elegancia.